Az anyák napja is egy anya társadalmi aktivitásából született – Válasz Online
 

Az anyák napja is egy anya társadalmi aktivitásából született

Neulinger Ágnes
| 2023.05.05. | Nagytotál

Tiszta vizet és levegőt! − követelik a Mikepércsi Anyák a debreceni akkumulátorgyár ellen szervezett tüntetés transzparensén. Kreatív ellenállás − mondja magáról az oktatásügyért küzdő Magyar Anyák csoportja. Anyaforradalom! − buzdít közösségi cselekvésre több női érdekvédelmi szervezet az anyák sokszor méltatlan társadalmi helyzete ellen. Vendégszerzőnk anyák napja elé írt cikke az anyák társadalmi erejét mutatja be – itthon és a nagyvilágban.

hirdetes

Anya főz, mosogat, takarít, bevásárol, a család szabadidejének szervezésével és pénzügyekkel foglalkozik. Igaz, utóbbi három feladatot sokszor mással megosztva végzi. A KSH Kohorsz ’18 kutatás szerint a családon belül már a várandósság alatt a nők felé tolódnak el a háztartás napi teendői, majd a gyerek születésével a feladatok tovább növekednek. Az egyenlőtlen munkamegosztás a kisgyerekes, több gyerekről gondoskodó anyákat érinti legrosszabbul. Ráadásul a gyermeknevelés − amelynek feladatai Magyarországon többnyire az anyákra hárulnak − egyre több felelősséget tesz a szülőkre, köszönhetően az úgynevezett „intenzív szülőség” modellnek, amely tőkeigényes befektetésként kezeli a gyerekvállalást. A Portfolio korábbi cikke szerint a jelenség mögött globális társadalmi és gazdasági folyamatoknak állnak, a szülők pedig nem tehetnek mást gyerekük érdekében, mint hogy megtalálják neki a szükséges fejlesztő szolgáltatásokat (mint babatorna, nyelvtanulás, logopédus). Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyák beszorulnak a gyereknevelés és háztartásellátás napi feladatai közé és rendszerszintű kérdések helyett gyermekük egyedi fejlesztési projektjével foglalkoznak. Ennek ellenére a szülő–gyerek viszony számos aspektusa közügy az egészségügytől kezdve a családtámogatásokon át az oktatás helyzetéig, az anyaság pedig egyszerre társadalmi és privát szerep a nőknek.

Világszerte fellépnek az anyák az igazságtalanság ellen

A történelem során a nők anyai identitásukat gyakran használták fel arra, hogy társadalmi változást érjenek el. Az Egyesült Államokban a mai napig működik a Mothers Against Drunk Driving (Anyák az Ittas Vezetés Ellen) szervezet, amely kampányaival sikeresen változtatta meg az amerikaiak ittas vezetéshez való viszonyát és érte el az alkohol okozta halálos balesetek számának jelentős csökkenését. Argentínában a Las Madres de la Plaza de Mayo (A Plaza de Mayo Anyái) a diktatúra ellen menetelt a nyolcvanas években, majd 2017-ben újra utcára vonultak az argentin anyák, hogy az aktuális vezetés jelentette fenyegetésre felhívják a figyelmet. Igaz, mérsékelt sikerrel, de az izraeli és palesztin anyák is évtizedek óta vonulnak utcára a békéért. Tavaly márciusban együtt tűztek zászlókat a Holt-tenger partjára, ahol megfogadták, hogy folytatják a küzdelmet. „Megértjük egymást és osztozunk egymás fájdalmában” − nyilatkozta egyikük az Arab News-nak, a Közel-Kelet vezető angol nyelvű napilapjának.

Elva Mendoza, amerikai kutató cikke szerint az anyák aktivistává válása azokhoz a mindennapi tapasztalatokhoz kapcsolódik, amelyekben a nők találkoznak a társadalmi és politikai nélkülözöttséggel, a gazdasági hátrányokkal, a fizikai bántalmazással és akár a halállal. Az anyai identitást felhasználó mozgalmak célja a politikai láthatóság elérése, amely számos formában megmutatkozhat, így akciók és nyilvános tiltakozások szervezésében, közösségi fórumok meghirdetésében, sajtótájékoztatók tartásában és önkéntes munka végzésében. Az anyák kampányait ösztönözhetik a szülői és nagyszülői tapasztalatok, de bármely nő által megtapasztalt igazságtalanságok is. Az aktivisták saját egyéni hasznukon túl az egész közösség számára küzdenek a jobb életért, mert „úgy érzik, az anyaságuk felhatalmazza őket, hogy felszólaljanak az igazság nevében” − írja Mendoza.

Magának az ünnepnek az ötletét egyébként Anna Jarvis fogalmazta meg édesanyja emlékére, aki lakóhelyén segítette az anyákat a gyereknevelésben, így küzdve a higiéniai problémákkal összefüggő csecsemő- és gyerekhalálozás ellen. Anna szerette volna, hogy legyen egy olyan nap, amikor a gyerekek azért látogatnak haza, hogy elismerjék azt a sok munkát és gondoskodást, amit édesanyuktól vagy nevelőanyjuktól kaptak. Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezte az első ünnepséget 1925-ben, összekapcsolva a napot a májusi Mária-tisztelet hagyományaival. Érdekesség, hogy a megemlékezés elüzletiesedése a kezdetektől zavarta Annát, aki néhány év elteltével már az ünnep visszavonása mellett kampányolt és arra kért mindenkit, hogy ne vegyenek virágot, mert nem ez az ünnep lényege. Próbálkozása sikertelen volt, az anyák napjának a mai nap meghatározó része a virágvásárlás, amely jelentős forgalmat biztosít a virágosoknak és kertészeteknek.

De ki mondja meg, mit jelent anyának lenni?

„Zászlónkra ezt tűzzük: NEM VAGYOK AZ ANYÁD! – ez lesz a forradalom jelmondata” – harsogják a nők Szabó Borbála Börtönlázadás című novellájában, mozgalmat indítva a szülészeteken uralkodó áldatlan állapotokkal szemben. A kiáltvány mögött ott van annak bánata, hogy a gyerek születésével a gyerekkel foglalkozó intézmények dolgozói szemében a nő egydimenzióssá válik, és keresztnevét elveszítve bekerül az anyaságnak abba a halmazába, amelyet mások határoznak meg számára.

Kórházban és iskolában, orvosi rendelőben és játszóházban vadidegenek szólítják anyukának a gyerekkel érkező nőket. A probléma ezzel az, hogy bár a megnevezés lehet pozitív és negatív egyaránt, az érintettnek nincs kontrollja afelett, hogy a személye helyett a szerepét hangsúlyozzák.

Maga a jelenség, azaz a szerepen keresztüli megszólítás, sokakat érint (például tanárt, orvost, postást), de lényeges különbség, hogy ez a címkézés az anyák esetében bensőséges fogalmat használ. Ez az „anyázás” és „anyukázás” egyúttal megteremti a privát szerepe mellett a társadalmi, a külvilág felé megnyilvánuló anyát. Az anyaság vezérelte mozgalmak annyiban sajátosak, hogy ezekben az aktivista nők maguk döntik el, ha anyai szerepükön keresztül szeretnének fellépni egy ügyért. Azaz ebben az esetben nem mások nevezik őket anyának, hanem saját maguk választásaként jelenik a titulus, amely egyúttal alkalmat ad a közösségben megélt identitásra és közös küzdelemre.

Összességében az anyaság pozitív fogalom, a gondoskodás és szeretet szinonimája. Danielle Poe amerikai filozófus szerint az anyai státuszt minden kultúrában tisztelet övezi, így szimpatikusabbá válhatnak azok az ügyek, amelyekért anyák harcolnak. Ráadásul anyákkal szemben nehezebb fellépni és erőszakot alkalmazni, ez magyarázhatja, hogy miért az anyai identitáson keresztül tematizálódnak egyes mozgalmak.

Magyarországon mennyire társadalmi szerep az anyaság?

Az Anyaforradalom elindítói 2018-ban a Margit hídra írták ki, hogy mire van szükségük az anyáknak. „A nyilvános helyen szoptatás legyen természetes és megoldott”, „Legyen annyi szabadság, amennyi iskolai szünet”, „Több anyás-babás közösséget”, „Napi 4 órában értelmes munkát” − hirdette az óriásmolinó az anyák kéréseit. A rendezvény az Üvegplafon, a kimeNŐ és a Másállapot a szülészetben! szervezetekhez kötődött.

A közelmúltban a mikepércsi anyák kezdtek közéleti szerepvállalásba, így küzdve a tervezett akkumulátorgyár telepítése ellen. A közösség lakossági összejöveteleket és civil szakértői fórumokat tart, nyílt levelet ír, konferencián vesz részt, tüntetéseket szervez, rajzpályázatot hirdet gyerekeknek, azaz aktívan tesz a láthatóságért és céljuk eléréséért. Fórumaik jellemzően teltház előtt zajlanak és bár a debreceni Helyi Választási Bizottság éppen elutasította a népszavazási kérdéseik hitelesítését, újabb kérdések beadását tervezik. „A fáklyás tüntetésen is ott vagyunk! Ti hol vagytok???” − kérdezték április elején online követőiktől.

Hasonlóan aktuális ügyért, a hazai oktatás reformjáért és a pedagógusok megbecsültségéért küzd a Magyar Anyák közössége, amely nemzeti hangzású neve ellenére pártpolitikailag független, tettre kész akciócsoportként jellemzi magát, szülői oldalról segítve a tiltakozó pedagógusokat. Közösségi oldalukon folyamatosan osztják meg az aktuális oktatási híreket és közösségi részvételre buzdítanak. „Eljött a cselekvés ideje! Nem állunk meg, amíg el nem érjük a követeléseinket!” − írják oldalukon.

Emellett a nők az anyaságuk kiemelése nélkül is vállalhatnak társadalmi szerepet. „Az, hogy a nők egy közösségben egymás legádázabb ellenségei: mítosz. Egy nagyon káros mítosz, amelynek egyetlen célja, hogy saját magát beteljesítse – gyengítse a nők egymás iránti bizalmát és ezáltal a kollektív fellépésük lehetőségét” –  írják az Anya kiáll és beszél – Anyák önmagukról, közéletről és aktivizmusról című kötet előszavában a szerkesztők, Dósa Mariann és Udvarhelyi Éva Tessza. A könyv anyák politikai szerepvállalását mutatja be tizenhat aktivista nő és anya portréján keresztül, akiket egyéni élethelyzeteik és küzdelmeik (lakhatásért, igazságosabb szolgáltatásokért, oktatásügyért, egészségügyért) motiválnak közéleti szerepvállalásra.

Továbbá számos olyan érdekvédelmi szervezet működik Magyarországon, amelynek célja a gyerekek és a családok támogatása, érdekeik képviselete. Tagjaik között számos anya van. A ismertebbek közé tartozik a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amely kifejezetten a gyerekszületésekért tesz. Közelmúltbeli rendezvényük volt a #mutiholdolgozol nap, amelyen szülők mutathatták meg gyermekeiknek a munkahelyüket. Bár nem mozgalom, de az egyedülálló szülőket segíti az Egyszülős Központ. A központot működtető Egyedülálló Szülők Klubja civilszervezetként 2005 óta dolgozik azért, hogy egyenlő esélyt teremtsen az egyszülős családokban élő gyermekeknek és segítse családjaikat. A szervezet egyszerre segíti az egyedülálló anyákat és apákat.

Az apáknak is van mozgalma

A férfiak és apák mozgalmai is átélt hátrányos helyzetekből és igazságtalanságokból indulnak. A hazai férfimozgalmak tagjai „csalódottak, útkeresők, támadók vagy önfejlesztők” – írja Kölnei Lívia a kepmas.hu-n. Az apajogi mozgalmak résztvevőit a válást kísérő gyermekelhelyezés során elszenvedett sérelmek motiválják és ezekben a közösségekben sorstársaikkal együtt küzdhetnek ügyükért. A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság cikkekkel, akciókkal és társadalmi kezdeményezésekkel tesz a nemek közötti egyenlőségért, kiemelve a nők és férfiak közötti kölcsönös szolidaritás jelentőségét. De demonstrációkat nemcsak ők, hanem az elvált apákat képviselő egyesületek is szerveznek, így az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete és az Apák az Igazságért Egyesület. Ezek a csoportok a szülők egyenjogúságáért küzdenek és a társas támogatás mellett bírósági és gyámhivatali eljárásokhoz is segítséget adnak tagjainak.

A gyermekelhelyezési ügyek konfliktusai azonban feszültséget hozhatnak az apajogi mozgalmak és a női mozgalmak közötti viszonyba. A témával foglalkozó kutatások gyakran tekintenek az apajogi mozgalmakra egyfajta visszavágásként az elmúlt évtizedek nemi egyenlőségi változásaira. Mégsem lehet ezeket a férfimozgalmakat egyszerűen antifeministának tekinteni. Spéder Zsolt hazai elemzése szerint

a férfiakkal szembeni szerepelvárások megváltoztak, így a magyar lakosság egy része a hagyományos kenyérkereső szerep mellett elvárja a férfiaktól a részvételt a családi életben és gyereknevelésben.

Eszerint megváltozott az apaság jelentése, amely nemcsak az együtt élő családok életét érinti, hanem befolyásolja a válás utáni szerepvállalási igényét is a férfiaknak. Kérdés, hogy mindezzel a jogszabályok és politikai irányelvek hogyan tudnak lépést tartani, nem beszélve a kapcsolódó intézményrendszer biztosításáról, amely szükséges lenne a váló felek támogatására és a gyerekek tényleges érdekeinek képviseletére.

Mind az anyák által indított, mind az apajogi mozgalmak azt mutatják, hogy a fontos ügyek, a jelentős igazságtalanságok mobilizációs képességgel rendelkeznek. Kérdés, hogy a hangzatos családbarát szólamok, programpontok, demonstrációkon való részvételek és bizonyos szülők anyagi kedvezményei mellett mikor kerülnek ezek a nagylétszámú csoportok a politika valós figyelmébe, hiszen minden különbözőségük ellenére tagjaikat összekötik azok az értékek, amelyek Magyarországon a legalapvetőbbnek számítanak: a család és a gyerek.


Nyitókép: az Óvónőképző Intézet és a Városi Tanács pótmama szolgálata Kecskeméten 1973-ban (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#anyák napja#anyaság#család#szociológia#társadalom