Miért nem változtatunk, ha egyszer tudjuk, hogy rossz az irány? A tudás önmagában tehát kevés ahhoz, hogy változtassunk viselkedésünkön? Litkai Gergely ezúttal Varga Attilával, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének oktatójával beszélget. A Fenntarthatóság és Pszichológia Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő egyetemi docenssel többek között azt igyekszenek megfejteni, vajon igaz-e, hogy az egyéni cselekvések 40-70 százalékkal is csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást. Lelőjük a poént: akár igaz is lehet.
Bővebben >>>A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában dolgoztuk fel a modern kor egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, most a podcast következik.
Bővebben >>>A másfél éves gyerekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt. A kütyü lett a bébiszitter, az altató és a nyugtató a kicsik számára. A túlzott képernyőhasználat miatt a gyerekek egy része másfél évesen nem hallgat a saját nevére, háromévesen nem tanul meg beszélni. Öt pontba szedtük, hogyan tehetik tönkre a szülők a saját gyerekeiket – a legnagyobb jóindulattal.
Bővebben >>>A 2010-es évek eleje óta romlik a fiatalok mentális egészsége a fejlett világban, és a legnépszerűbb magyarázat, hogy az okostelefon és a közösségi média áll a jelenség mögött. Vannak azonban tudósok, akik szerint mindez csak morális pánik, ahogy annak idején a képregényektől vagy a rockzenétől való félelem volt. Háttér.
Bővebben >>>Kemény kézzel kell fogni a gyereket, vagy partnerként kell tekinteni rá? Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta szerint mindkét megközelítés elvetendő, ha jót akarunk magunknak és utódainknak. Mindkettő átcsaphat szélsőségbe: van például család, ahol a kétéves dönt arról, legyen-e kistestvére, vagy hova menjenek nyaralni. A dackorszak pedig iszonyatosan elhúzódott a gyerekeknél, derül ki Szigeti László […]
Bővebben >>>Rossz hír: a kiégéses tünetek valódi kiváltója nem a túl sok munka, hanem valamilyen kapcsolati konfliktus. Jó hír: van több bevált módszer is, hogyan küzdhetünk meg a belső szürkeséggel. Lelkipásztori és mentálhigiénés megfontolások Bellovics Gábor jezsuita tollából.
Bővebben >>>A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?
Bővebben >>>A lényegről nem akkor maradunk le, ha nem kapunk értesítéseket a telefonunkra, hanem amikor folyamatosan azokat nézzük – mondja a Válasz Online-nak Deliága Éva pszichológus. A kütyühasználat már a világjárvány kitörése előtt gyakori feszültségforrás volt a családokban, de az elmúlt másfél év bezártsága és a digitális oktatás csak fokozta ezt.
Bővebben >>>
