„A környezeti témákat nem lehet önmagában nézni és megoldani, azaz lehet, de akkor elbeszélünk egymás mellett, egymással ellentétes célokat fogalmazunk meg, nem jutunk előre. Sosem volt ekkora szükség valamire, ami integrál, szintetizál, minisztériumok között összeköt, segíti a közös gondolkodást, szinergiákat szabadít fel” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Jordán Ferenc.
Bővebben >>>A közbeszédet uraló vízlépcsővitában csak a lényeg sikkadt el: hogy a Duna egyik legnagyobb problémáját, a medersüllyedést nem kis részben pont a felvízi duzzasztók okozzák. Paks környezetében mintegy 80 cm-nyi vízszintet buktunk azon, hogy a szabályozás, a kotrások és az ausztriai gátak miatt a Duna ma mélyebben folyik, mint hatvan éve. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egyes szakaszokon megemelné-e a vízszintet egy újabb duzzasztó (nyilvánvalóan igen), hanem hogy nem okoz-e több bajt egy ilyen építmény, mint amennyit megold.
Bővebben >>>Nem azt kérem, hogy bárki higgyen a vízlépcsőben. Azt kérem, hogy ne hit kérdése legyen. Számoljuk ki! – írja Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke Lányi András lapunkban megjelent írására reagál érthetően és érvelő módon.
Bővebben >>>Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet.
Bővebben >>>A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.
Bővebben >>>A Paks II. Zrt. honlapján kedden megjelent hír alapján a Siemens-Framatome konzorcium megszerezte az engedélyt, hogy az új atomerőmű kulcsfontosságú technológiáját leszállítsa a Roszatomnak. Ehhez egy tavalyi EU-s döntés és a berlini kormány kicselezése is kellett. Fontos akadályt hárított el a magyar kormány és a Siemens Energy nevű német vállalat a paksi építkezés útjából. A […]
Bővebben >>>Noha a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmit sem várhatunk.
Bővebben >>>A paksi bővítés az eredeti tervek szerint egyre kevésbé tűnik lehetségesnek – derül ki nagyinterjúnkból. A Válasz Online-nak nyilatkozó Lesz-testvérek nem csak azért figyelemreméltók, mert ikerpárként vannak jelen egy globálisan is szűk szakmában – András mérnökként a francia EdF energetikai óriásnak dolgozik, Károly hosszabb szaúdi kitérő után az MVM tanácsadója. Mint mondják, miközben az EU […]
Bővebben >>>A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Bővebben >>>
