Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig mintegy 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat.
Bővebben >>>Az elmúlt években a Balaton körüli közvagyon és közhasználat módszeres kiszorítása zajlott, mondják a szakértők. 15 ezer parti ingatlant húztak fel, miközben nagyjából 330 milliárd forintot szórtak el úgy, hogy az nem oldotta meg a helyiek lakhatási gondjait, viszont tovább drágította és zártabbá tette a Balatont. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és Tarró Andrea civil aktivista szerint a tó vize ma még fürdésre alkalmas, de a part, a nádasok, a vízszintszabályozás és az ingatlanlogika már a Balaton ellenállóképességét veszélyezteti. A szakértők szerint nincs idő finomhangolásra: azonnali, drasztikus változás kell a szabályozásban és a szemléletben is, mert nem a tónak kellene tovább alkalmazkodnia a beruházói érdekekhez, hanem végre nekünk kellene alkalmazkodnunk a Balatonhoz.
Bővebben >>>A Tisza által beígért igazságtétel egyik legfontosabb kérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankját, a jórészt állami tőkéből épített MBH-t – és ezzel Mészáros Lőrinc „fél vagyonát”. A Válasz Online tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a forgatókönyveket. Arra jutottunk, hogy: igen. De ehhez Varga Mihály aktív közreműködésére is szükség lehet.
Bővebben >>>A NER-zsákokat százmilliárdokkal feltöltő pénzintézet egyik vezetője hitelt érdemlően igazolta lapunknak, hogy a menedzserek anno írásban elfogadták: jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait. Amennyiben a Magyar-kormány él a lehetőséggel, az állam – átmenetileg – luxusszállodák, tőzsdei cégek és gigantikus földterületek aktív (társ)tulajdonosává válhat.
Bővebben >>>Az állam legrejtélyesebb befektetéseit összefogó Nemzeti Tőkeholding lapunknak küldött adatai és saját kutatásaink alapján bizton állítjuk: a kormányzat közel 1100 milliárd forintos injekciót adott titkos magántőkealapoknak. E privát kasszák száma három év alatt lényegében megduplázódott: jelenleg 206 magántőkealap működik idehaza – tetemes részük a NER-felvilág kezelésében. Úgy, hogy egyébként az Alaptörvény határozottan tiltja a tulajdonosrejtegető szervezetek közpénzhez juttatását.
Bővebben >>>A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy oknyomozó riportban jogszerűen állítottuk, hogy a „Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amelyen keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel”.
Bővebben >>>Itt zajlott a szemünk előtt, de észre sem vettük. Eddig. Mészáros Lőrinc szinte „aprópénzért” lett a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező MBH Bank ura. A magyar állam viszont jócskán tett érte. A frissen észlelt tény az, hogy az új nagybankba beterelt Takarék-csoport tőkéjének tetemes része a közkasszából származott. Ennek megfelelően az MBH 55 százaléka az adófizetőket illetné – ehhez képest az állam már csak nyomokban van jelen a pénzintézetben, miközben Mészáros közel 70 százalékos részesedésnél jár.
Bővebben >>>A Válasz Online három éve jelezte, hogy Matolcsy Ádám, valamint a Mészáros-bank állhat a SkyGreen Buildings nevű óriási ingatlanvállalat mögött (amely volt MNB-épületeket, a budai Duna-part Infoparkjának felét és a Váci úti irodafolyosó két objektumát rejti). A jegybankelnök fia pert indított lapunk ellen, melyet jogerősen elbukott – ma pedig a Telex tett pontot az ügy végére.
Bővebben >>>A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank a kibercsalások áldozatává vált ügyfelei egy részének a kár 70 százalékának megtérítését ígéri „méltányossági alapon”, cserébe titoktartást vár el 100 százalékos kártérítési kötelezettséggel. Nem ismeri el a felelősségét abban, hogy hónapokig biztonsági rést hagyott, nem tartja be a Magyar Nemzeti Bank ajánlásait. A Válasz Online három hete hat ügyfél történetét mutatta be, most megnéztük, mi történt azóta a károsultakkal.
Bővebben >>>Friss pénzügyi beszámolók alapján igazoljuk, hogy a miniszterelnök veje mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat. A neki tulajdonított 188 milliárd forint triplája lehet a vagyona. A hozzá kötődő alapkezelőkkel ugyanis az eddigi összesítések nem számoltak, de az új beszámolók alapján most ezt megtettük.
Bővebben >>>Bódis András kollégánk hosszú évek óta követi és mutatja Matolcsy Ádám és köre közpénz jellegét elveszített közpénzekből való meggazdagodását. A Heti Válasz friss adásában arról beszélgetünk, merre tart az ügy, megúszhatják-e a felelősségre-vonást az érintettek, és mit lehet várni egy esetleges kormányváltástól. Bódis Andrást Ablonczy Bálint és Magyari Péter kérdezi.
Bővebben >>>Az MNB-botrány kirobbanása óta azon dilemmázik a NER-elit, hogy mi legyen a második legnagyobb magyar pénzintézet sorsa. Az állam megszabadulna a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bankban lévő 20 százalékától, de a bűnügyben érintett Matolcsy-körnek is van itt 23 százaléka. Érdeklődtünk a Mészáros Csoportnál, szakítanak-e Matolcsyékkal. „Ezekre a kérdésekre nem lehet válaszolni” – közölték informálisan.
Bővebben >>>Hamarosan átlépi a hárommilliós nézettséget a Direkt36 A dinasztia – így született az Orbán család gazdasági birodalma című filmje, mely már most is a magyar nyelvű Youtube legsikeresebb közéleti tartalma. Hogyan változtak a korrupciós módszerek az elmúlt 30 évben? Miért éppen a Fidesz mércéi szerint ordító bűn a magántőkealapos, baráti hiteles világ? A film szerkesztőjével, Pethő Andrással és a benne közreműködő kollégánkkal, Bódis Andrással beszéljük át A dinasztia legfontosabb kérdéseit.
Bővebben >>>Akad még egy alapkezelő, amely személyi állományát tekintve a kormányfő és Mészáros Lőrinc lojalitási zónájába sorolható, mégis minden adata titkos – csak annyit tudunk biztosan, hogy ezen a talapzaton nyugszik a Fidesz számára kulcsfontosságú Mahir-csoport és például a Valton biztonsági cég.
Bővebben >>>Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak – százmilliárd forintos nagyságrendben –, mint a hazaiakhoz.
Bővebben >>>Ez valóságos, nem felfelé torzított kétharmad: a 37 patinás és érdemi teljesítményt nyújtó nyilvánosan működő részvénytársaságból 25-be már betette a lábát a hatalom. Miért jó ez a NER-nek? Presztízsokokból, illetve talán azért, mert egy tőzsdei céget nem lehet csak úgy elszámoltatni – hiszen akkor az „ártatlan kisbefektetők” is sérülnének.
Bővebben >>>
