Júniusban nem tudott Keszthelyen újrázni, amiért szerinte a helyi kórház ügyén túl főként a „Magyar Péter-hatás” a felelős. Nagyinterjúnkban Manninger Jenő beszél az MDF-es idők naivitásáról, a századvéges mérések működéséről, a Balaton beépítése körüli vitákról és arról, miért számít ő „fanyalgó értelmiséginek” a Fideszben.

„A heterogén politikai elvűeket összehozó korai MDF-et Antallal együtt ő formálta centrista középpárttá” – fogalmaz Szabad Györgyről születésének augusztus 4-én esedékes centenáriuma alkalmából Jeszenszky Géza. Szabad György külpolitikájában atlantistának számított, nézeteinek előfutárát Kossuth Lajosban látta, aki az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésének világviszonylatban is az egyik első szorgalmazója volt. Az Országgyűlés elnökének egész életét meghatározta, hogy az első sír, amelyhez édesapja ötéves kisfiúként elvezette, az aradi vértanúké volt. Személyes hangvételű megemlékezés a rendszerváltoztatás egyik kulcsemberéről.

Harminchárom évvel ezelőtt, 1990. március 25-én került sor az első szabad választás első fordulójára, amelyet az MDF nyert meg. A Svájcban élő magyar közgazdász, Hieronymi Ottó szinte a kezdetektől részt vett a válságkormányzás lehetetlen küldetésében. Szerinte a nyugati közösség az elmúlt hetven évben soha nem állt olyan kihívások előtt, mint most az ukrajnai háború és a belső ellentétek miatt, de a demokratikus rendszerek meglepően rugalmasak.

Nagy idők tanúinak vitája: egy asztalhoz ültettük Antall József környezetének két meghatározó alakját, Kodolányi Gyulát és Kiss Gy. Csabát, hogy három évtized távlatából mérlegre tegyék a rendszerváltó miniszterelnök munkásságát és az egész átmenetet. Csurkától a paktumon át a taxisblokádig.

Antall György, Antall József elsőszülött fia annak ellenére nem beszélt édesapjáról eddig részletesen a nyilvánosságban, hogy az első szabadon választott miniszterelnök „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott. Exkluzív nagyinterjú.

Rendszerváltást feldolgozó sorozatunkban itt a Schiffer Andrással vitatkozó Kozák Márton!

Éppen ma harminc éve köttetett meg a paktum, amelyet sokan a rendszerváltás elárulásaként emlegetnek azóta is. Pedig nem volt az, sőt.

Kónya Imre frissen megjelent, Antall József közelről című könyvében állít emléket a politikusnak.

Mit tud Csáky András, hogy hívására Gulyás Gergely elmegy az Antall József-emlékestre, a ceglédi ellenzéket a Jobbiktól a DK-ig tömörítő egyesület tagjai pedig aláírják ajánlóívét? Nagyinterjú.

„Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az első világháború vége óta nem volt ilyen kedvezőtlen képünk külföldön” – foglalja össze minapi közép-európai utazásainak tapasztalatát Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, a nyolcvanas évek ellenzéki mozgolódásainak egyik kulcsszereplője. Ez annál fájdalmasabb, mert harminc évvel ezelőtt Magyarország presztízse a csúcson volt. Az MDF többek között lengyelül és szlovákul is beszélő […]

Ha valaki örülhetne a kormányzati Soros-ellenes kampányoknak, az Jeszenszky Géza: már külügyminiszter korában személyes rossz élménye volt a milliárdossal. Mégsem örül. Történészként pedig Szakály Sándor kijelentéseinek nem. Az egykori diplomata Márki-Zay Pétert viszont rokonszenvesnek találja, akiért saját fiával is hajlandó szembeszállni, hiszen – mint a Válasznak elmondja – az önkormányzati választáson lehet megállítani a magyar […]