Kikkel akarnak új Magyar Külügyi Intézetet gründolni? Helyükön maradhatnak-e azok, akik az elmúlt években az Orbán Balázs-i víziók mentén voltak kénytelen magyarázni a világot? Dőltek-e ki csontvázak az MKI-szekrényeiből? Vevő lesz-e esetleges kritikáikra régi-új fenntartójuk, a Külügyminisztérium? Miért működött idáig az Intézet az orosz nagykövetség tőszomszédságában? (Tényleg a tőszomszédságában.)

Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adása.

Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.

A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája.

„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni” – meséli az egykori NER-kommunikátor Kuna Tibor, hogyan mentette az irháját, amikor Rogán Antal úgy döntött, hogy a kormányzati kommunikációs piacon csak egy érdekeltség maradhat.

Felére csökkenteni a tüdőrák okozta halálozást, és nem egy új műtéti eljárás, nem milliókba kerülő gyógyszerek segítségével? 15 évvel ezelőtt ez történt – gombnyomásra. Elfogadták ugyanis a beltéri dohányzást tiltó törvényt, ami a középkorú férfiak ezreinek, tízezreinek életét mentette meg. Csakhogy erre rátelepedett a trafikmutyi, a ner első nagy látható jutalmazási-büntetési rendszere. Majd a nikotinfüggősségi biznisz taktikát váltott, és azóta sorozatosan nyeri az ütközeteket. Elrémisztő képek a cigarettásdobozokon? Közben a füstmentes nikotinfogyasztást még orvosi konferenciákon is népszerűsítik! Vendégünk Szócska Miklós, a törvényt beterjesztő korábbi egészségügyi államtitkár, és Bogos Krisztina, a rákhalálozási forradalmat bemutató új kutatás egyik szerzője, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

A Szombathelyen, Kőszegen és számos más településen súlyos azbesztszennyezést okozó osztrák bányabiznisz során Burgenland az osztrák jogszabályokat sem tartotta be, így kerülhetett hazánkba több százezer tonna rákkeltő útépítő anyag.

„Ha mi holnap levonulnánk a vízről, az emberéleteket jelentene” – mondja Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának alapítója. A Válasz Podcastban Bagyó arról beszél: miközben milliárdok mentek el balatoni fejlesztésekre, kommunikációra és szerinte szakmailag üres vízbiztonsági programokra, ők a mélyvízi mentést, a búvárszolgálatot és a sürgősségi betegellátást is kiszámíthatatlan, alkalmi támogatásokból próbálták fenntartani. Azt mondja, ha hajlandó lett volna „visszaadni” a támogatásokból, ma egészen máshol tartanának – de ebbe nem ment bele.

A kormány évi 500 milliárd forinttal szeretné növelni az egészségügy költségvetését. Hegedűs Zsolt miniszter olyan projektekre kezdett vadászni, amelyek hiányzó eljárásokat vezetnek be, és gyors eredménnyel kecsegtetnek. Tömegével léteznek olyan betegségek, amelyek a világban már gyógyíthatóak lennének, ám nálunk a pénzhiány miatt még mindig gyógyíthatatlannak számítanak. Mik ezek a technológiák? Például éren keresztül végzett sugárterápia, tűszúrással elölt daganatok. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszél, hogy az elmúlt években nemhogy előre, de visszafelé haladtunk ezen a téren, és a pénzhiány miatt rengeteg szenvedést élnek meg a betegek. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül. 

Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát.

„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen.

Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.

Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás” marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását”. A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.

Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni” Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az orosz nagykövet bekéretése viszont fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.

„Az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek” – mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. Miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét? Hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét? Miért félő, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek? Vendégünk a Szabad Európa volt újságírója.

Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? Mit gondoljunk a Lex Orbánról és az elszámoltatás határairól? Hogyan hozhatók haza az EU-pénzek? Végnapjait éli a Fidesz?

A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak.

A pedagógustüntetések idején kirúgott Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely szerint nemcsak az alacsony bér, hanem a lekezelés, a fenyegetés és a gyerekek problémáinak elfojtása tette elviselhetetlenné a közoktatást. A Válasz Podcastban arról beszélnek: a NER-ben a tanárokat „naplopóknak” állították be, a tiltakozásokat elhallgatták, a rendszer pedig nem vette emberszámba sem a tanárt, sem a diákot. Most, a kormányváltás után mindketten a visszatérés lehetőségéről beszélnek, mindketten a közoktatásban képzelik el újra a jövőjüket. A két tanár arról is beszélt Benyó Ritának, hogy a kirúgások, fenyegetések és kényszerű pályaelhagyások nemcsak tanári traumát hagytak maguk után, hanem egy öntudatosabb diák- és szülőgenerációt is.

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”.

Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.

„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban” – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.

Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.