Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. […]
Bővebben >>>Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám ezt hivatalosan idén sem tartják meg. Miért nem? Mi lesz így a barátsággal? Podcastunkban Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő válaszol.
Bővebben >>>Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk.
Bővebben >>>„Az igazságnak nyelvet adni – erős, hatalmas nyelvet. A hazaszerető értelmiség feladata ez lehetne a következő évtizedre. Különben továbbra is csak a megértetlen értékek, vágyak és ábrándok kultúráját tudjuk felmutatni a nemzetnek” – véli Béndek Ábris. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatója Lányi András lapunkban megjelent, a lehetséges ellenzéki programról született írására reagál. Vélemény.
Bővebben >>>„A NER hosszú évtizedében élve az ellenzékiségről vitázni – akármilyen előjellel – olyan, mint egy halott felett állva az egészséges bélműködés rejtelmeiről eszmét cserélni. Már csak Gyurcsány Ferenc időtlenül romantikus ölelése maradt nekünk” – írja Ficsor Benedek. A Magyar Hang szerkesztőjének válasza a lapunkban megjelent vitaindítóra.
Bővebben >>>Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.
Bővebben >>>A magyar nemzet önfelszámoló: területileg, életminőségben, létszámban, életkedvben. Éppen ezért még a NER destruktivitása sem veszélyezteti a rendszer sikerét. Válaszok a Válaszon – első rész.
Bővebben >>>„Pont az tesz minket erőssé, hogy nem feltétlenül értünk mindenben egyet. Magyarországnak is megvan a saját nézőpontja, de része és támogatója a háborúval kapcsolatos NATO-konszenzusnak” – mondja lapunknak Karen Donfried, az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára.
Bővebben >>>„A szavazók nagyjából 15 százaléka szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján” – írja Lányi András. Vitaindító.
Bővebben >>>Magyarország újabb fontos eseményen, a hétvégi cseh elnökválasztáson állt látványosan a vesztes jelölt oldalára. Mi lehet a számítás emögött? Mik a magyar külpolitika kilátásai, van-e esély javítani az ország elszigeteltségén és visszanyerni a partnerek bizalmát?
Bővebben >>>Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be a folyamatot.
Bővebben >>>Tévhit, hogy a mostani a legnagyobb válság a NER történetében, hogy a megélhetési költségek növekedése elkerülhetetlenül népszerűtlenné teszi a kormányt, vagy hogy az ellenzék felelős az alternatíva hiányáért. A Válasz Online év végi vissza- és előretekintő, elemző sorozatának következő írása.
Bővebben >>>„Moszkva soha nem jön ki rosszul Orbánék helyezkedéséből. A magyarok viszont elég sokszor” – summáz Szalay Zoltán a lapunk felkérésére írt, 2022-t szlovákiai magyar szemmel elemző cikkében. A Napunk.sk vezető szerkesztője egyúttal megmutatja: az Orbán-kormány Moszkva-hűségéből fakadó elmagányosodása az oka annak, hogy éppen csak a szlovákiai magyarok érdekeiért nem áll ki a szavakban mindig nagyon nemzeti magyar vezetés.
Bővebben >>>Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – a filozófus cikkével kezdve a sort.
Bővebben >>>Ha a Matolcsy Ádámok országában bárki elhiszi, hogy a szombat óta jogilag létező, ma munkába álló Integritás Hatóság érdemben változtatni tud a magyar közállapotokon, az olvasson több klasszikus filozófust. Egyet mindenképpen: Lánczi Andrást, aki hét éve megmondta már, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. A valóság azért elkezdett kopogtatni Orbán Viktor ablakán is, s a váratlan kormányátalakítás is ennek következménye lehet. Vélemény.
Bővebben >>>
