Orbán Viktor ennél nagyobb szívességet nem tett még a Kremlnek
Elképesztő fordulatokat hozott a csütörtök esti EU-csúcs Brüsszelben. A magyar miniszterelnök megtette, amit még sohasem a háború kitörése óta: egyedül akadályozott meg egy világpolitikai jelentőségű döntést, rontva az ukrán ellenállás esélyeit.
Pénteken hajnali 4 körül eldőlt, hogy az EU egyelőre nem tudja tovább támogatni Ukrajna kormányát. A 27 tagállamból 26-nak a vezetője ugyan elkötelezte magát, hogy 2027 végéig összesen 50 milliárd eurót kapjon a kijevi kormány, de egyetlen ország vezetője nem támogatta a döntést. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétót emelt. Formálisan az EU költségvetésének módosítását akadályozta meg, de ez elsősorban Ukrajnát érinti, mert az új költségvetésből a legnagyobb tétel a háborúban álló ország segítésére ment volna.
Ez teljesen új módszer a magyar kormány részéről. Eddig is sokszor jelezte ugyan a budapesti vezetés, hogy Oroszország győzelmére számít ebben a háborúban, ezért pazarlásnak érez minden Ukrajna támogatásába fektetett eurót és minden Oroszország ellen kivetett szankcióból eredő veszteséget, de
sohasem fordult még elő, hogy egyedül akadályozzon meg egy nagy horderejű döntést.
Az olajembargó esetében állt még ehhez a legközelebb tavaly nyár elején, de akkoriban legalább Szlovákia és Bulgária is érdekelt volt a szankció fellazításában.
Bóka János EU-ügyi miniszter ugyan többször is elmondta az elmúlt hetekben: az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyét nem használja zsarolásra a magyar kormány, hogy megszerezze a jogállamisági eljárások miatt befagyasztott támogatásokat, péntek reggeli interjújában Orbán Viktor mégis arra utalt, hogy pontosan ez történik: „Most egy rendkívüli helyzet van, mert a többi ország módosítani akarja a hétéves futó költségvetést, amit én megvétóztam tegnap, illetve megakadályoztam, hogy a döntés megszülessen. Most lesz két hónap, talán több is, és akkor megint össze fogunk jönni, és megnézzük, hogy mi történt. Magyarország tényleg megkapta-e a forrásokat, mi van a többivel, ezeket majd meg fogjuk beszélni. Én mindig is azt mondtam, ha valaki módosítani akarja a költségvetési törvényt, és ők akarják, számos okból, akkor ez Magyarországnak egy remek alkalom arra, hogy világossá tegye, hogy meg kell kapnia azt, ami neki jár. Nem a felét, meg a negyedét, hanem meg kell kapnia az egészet. Tehát mi egy tisztességes elbánásra tartunk igényt, és most jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is.”
A tét
Ukrajna – ahogy ebben a cikkben részletesen ismertettük – nagy bajban van. Eddig az Egyesült Államok és az EU nagyjából egyenlő arányban finanszírozta honvédő háborúját Oroszországgal szemben. A támogatási programok azonban heteken belül mindkét donor esetében lejárnak, és egyelőre sem Washingtonban, sem pedig Brüsszelben nem sikerült dönteni a meghosszabbításukról.
A brüsszeli döntésnek csütörtök este kellett volna megszületnie. 2023-ban az EU legnagyobb programja egy havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás volt, amelynek utolsó részletét 2024 januárjában utalja majd Kijevnek az Európai Bizottság. A tagállamok vezetői elé került csütörtök esti javaslat szerint 2027 végéig összesen 50 milliárd eurót különítenének el Ukrajna támogatására, ez nagyjából havi 1 milliárd euró. A hosszú távú elköteleződés egyik célja az lett volna, hogy ne kelljen állandóan újra és újra megnyitni a támogatásról szóló vitát.
A magyar kormány a csúcstalálkozó előtt jelezte, hogy rövidebb időre, például egy évre hajlandó lenne elfogadni valamilyen támogatási formát Ukrajna számára, de azzal nem ért egyet, hogy ez a rendes EU-költségvetésbe legyen beépítve, és ilyen hosszú távra szóljon. Hivatalosan két érve van a magyar kormánynak: elvi szinten ellenzi, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel, márpedig az 50 milliárd így jönne össze a napirendre került terv szerint. A másik magyar kifogás szerint a támogatás arra bíztatná Ukrajnát, hogy folytassa a háborút, ahelyett, hogy békére kényszerítenék.
Az elmúlt hetek egyeztetései alapján úgy tűnt, voltak még tagállamok, amelyeknek fenntartásaik voltak az ukrán segélyprogrammal kapcsolatban, ám csütörtökre nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormányon kívül az összes többi belement a Bizottság által javasolt, hosszú távra szóló, 50 milliárdos megoldásba.
Van megoldás, de lassabb és drágább
A csütörtök éjjeli kudarc súlyos üzenet Ukrajna felé: az oroszok elleni harcukban magukra maradhatnak. Az EU-s vezetők próbáltak kompenzálni. Egyrészt világosan beleírták tanácsi következtetéseikbe (így hívják az ilyen találkozók hivatalos záródokumentumait), hogy mindannyian teljesen elkötelezettek a támogatás fenntartásában, a katonai és pénzügyi segítségnyújtásban, egészen addig, ameddig csak Ukrajnának szüksége van rá. Abban is megállapodtak, hogy hamarosan rendkívüli csúcsot tartanak, ahol megoldják Ukrajna finanszírozásának problémáját.
Felvetették, hogy ha addig Orbánt nem sikerül meggyőzni, akkor találnak megoldást arra, hogy EU-s eljáráson kívül, kormányközi megállapodással biztosítsák Ukrajnának a pénzt. Ez azonban drágább, lassabb és bonyolultabb megoldás, az észt miniszterelnök péntek reggel például azt mondta, hogy jó lenne, ha ezt el lehetne kerülni. Charles Michel tanácsi elnök pedig arról beszélt péntek kora hajnalban, hogy egyelőre nem akar beszélni erről a lehetőségről, hátha a januári rendkívüli csúcsra sikerül biztosítani a magyar szavazatot is. (Orbán közben februárra várja a rendkívüli csúcs összehívását.)
Nélküled
A másik mentés még csütörtökön, kora este történt. Huszonhat tagállam ugyanis megszavazta, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Orbán Viktor ezt is ellenezte, de végül nem vétózta meg, megelégedett azzal, hogy nem vett részt a szavazáson – elhagyta a tárgyalótermet, amikor a többiek erről döntöttek. Technikailag ez tartózkodásnak számít, és nem akadályozza az egyhangú döntés érvényességét a Tanács szabályai szerint. Orbán másnap ezt azzal indokolta, hogy a tárgyalások alatt bőven lesz még alkalma Magyarországnak leállítani a csatlakozási folyamatot, hiszen számos olyan helyzet lesz, amikor újra és újra egyhangú döntés kell majd a folytatáshoz.
Csütörtök este a tárgyalások megkezdéséről szóló vétó elmaradásának nyomán még úgy tűnt, hogy Orbán ellenállását a többség le tudja törni, a magyar miniszterelnök nem megy mindenkivel szembe egyedül a fontos döntéseknél. Főleg azért tűnt nagy engedménynek a tartózkodás Orbán részéről, mert a csúcstalálkozó előtt elsősorban ezt a döntést kritizálta, nagyon sokszor elmondta, hogy határozottan ellenzi a csatlakozási tárgyalások elindítását, és azt ígérte, hogy ehhez ragaszkodni fog. Miután mégis hagyta, hogy a többi tagállam megszavazza a tárgyalások megkezdését, az volt a hangulat, hogy Orbán szavakban keményebb, mint a tetteiben. Ehhez képest
a pénzügyi támogatás vétózása keményebb lépés, mintha a csatlakozási tárgyalásokat kaszálta volna el.
A csatlakozási tárgyalás elindítása fontos gesztus ugyan az EU részéről, de kevesebb gyakorlati jelentősége van, mint az 50 milliárd euró folyósításának. A tárgyalások megkezdése egyelőre egy jól hangzó üzenet, fontos politikai és kommunikációs gesztus az EU részéről Ukrajna felé, de igazán nagy tétje a pénzügyi döntésnek volt. És mint látjuk, ezt nem sikerült meghozni.
Máris tele van találgatással az európai sajtó, hogy ez mennyire volt előrelátható. Szerda este órákig beszélgetett Scholz német kancellár, Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök egymással egy hotel bárjában, nyilván a következő nap lehetséges kimenetelét fontolgatva. Csütörtök reggel pedig Macron, Scholz, illetve Michel tanácsi és Von der Leyen bizottsági elnök Orbánnal egyeztettek. Lehet, hogy előre megtervezték, Orbán legalább a tárgyalások megindításában enged majd, és előbb a jó hír megy ki a világba, a pénzügyi döntés kudarca így későbbre marad, hogy ne tűnjön totális csődnek a csúcstalálkozó. Talán abban bíztak, a tárgyalóteremben mégis meggyőzik majd Orbánt. Brüsszelben terjed egy olyan vélekedés is, hogy a német és az olasz kormányok is elégedetlenek voltak a költségvetési módosítás nem ukrán részével, és nincs ellenükre, hogy a magyar vétó nyomán nyert időt arra használják, hogy ott kisebb módosításokat járjanak ki. Ám ha így is állna a helyzet, akkor is szerencsétlen helyzet, hogy Ukrajna támogatásáról nem sikerült dönteni.
Esetleges háttéralkuk részleteiről senki sem beszél. Az észt miniszterelnök annyit mondott péntek délelőtt, hogy „talán majd a memoáromban megírom egyszer, hogy pontosan mi történt, de addig is jobb nem tudni, hogyan készül a kolbász”. Ő egyébként optimista volt, szerinte januárban a pénzügyi kérdésben is sikerül majd közös döntést hozni, és tartja magát ahhoz, hogy „Orbán sokszor rosszakat mond, de nincs baj addig, amíg végső soron jól cselekszik”.
Ám ha végül el is fogadja majd az EU az ukrán pénzügyi támogatást, a mostani csúcs üzenete akkor is kínos.
Jelzi, hogy egyre nehezebb politikai szinten megoldani Ukrajna nyugati támogatását, amit az oroszok biztatásnak vehetnek, hogy érdemes elhúzni a háborút, mert az idő nekik kedvez, egyszer tényleg elfogyhat a Nyugat kitartása. Másrészt csökkenti a nyomást az amerikai döntéshozókon – ott a republikánusok blokkolják a 2024-es támogatási csomag elfogadását, és most folytatódhat az óceán két partján az egymásra mutogatás. Harmadrészt pedig azt jelzi kifelé, hogy az EU egy nehézkes, bizonytalan intézmény, amelynek világpolitikai súlyát ennek megfelelően árazhatják be a világ többi részén.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az Európai Tanács brüsszeli épületében 2023. december 14-én (fotó: Európai Unió)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
