Olasz jobboldali kormánytól és Donald Trump visszatérésétől várja a visegrádi szövetségeseit is elveszítő Orbán Viktor, hogy újra bővüljön külpolitikai mozgástere. Mindkettőre van esély, de nagy kérdés, hogy a vágyvezérelt gondolkodás mennyire fordítható le a valóságra: az olasz miniszterelnöki székre esélyes Giorgia Meloni időközben az EU híve lett, Trump visszatérését a Fehér Házba pedig FBI-vizsgálat akadályozhatja meg.
Bővebben >>>Robin Dunnigan azt mondja: bár nem mindenben ért egyet a két kormány, Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese. Még akkor is, ha Orbán Viktor Biden elnök hazai ellenfeleit trombitálja össze Budapesten. Mit szól Magyarország Ukrajna-politikájához? Amerikai–orosz proxyháború-e, amit az ukrán harcmezőkön látunk?
Bővebben >>>Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Bővebben >>>Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.
Bővebben >>>Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.
Bővebben >>>Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.
Bővebben >>>Az Ukrajna elleni orosz agresszió korszakhatár: itt az ideje, hogy Magyarország visszatérjen az értékalapú, normatív külpolitikához, aminek az elmúlt tíz évben hátat fordított. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének véleménycikke.
Bővebben >>>Az unió valóban nem segített a nemzeti kisebbségek helyzetén, ez azonban nem az EU ideájából fakadó hiba, hanem a Nemzetek Európája-koncepció következménye, a nemzetállamok hajthatatlanságának és paranoiájának eredménye – fogalmaz az MCC-s Demkó Attilának írt válaszában Szent-Iványi István.
Bővebben >>>Lapunknak egykori és jelenlegi döntéshozók magyarázzák el, miért kellett keletre nyitni, vagy hogy mit csinál másképp Szijjártó Péter, mint elődei. S olyasmi is felszínre bukott, amire nem számítottunk…
Bővebben >>>Arról, ami az elmúlt két hétben történt Afganisztánban, még évekig fogunk beszélni, de mostani podcastunkban biztosan. Miért nem világos a magyar közvélemény számára, hogy ez a mi háborúnk is volt? Vendégünk Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Bővebben >>>Illúzió abban reménykedni, hogy egy NATO-tagországot Moszkva ne az ellenséges szövetségi rendszer részeként kezelne, így a Magyarországot hídszerepben elképzelő budapesti külpolitika sem reális. Kijózanító elemzés az orosz külügyminiszter budapesti látogatása elé.
Bővebben >>>„Minden óra, amit nem azzal töltünk, hogy az uniós egységet a magyar nemzeti érdek szempontjából a lehető legelviselhetőbb módon kovácsoljuk össze, elfecsérelt idő” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő, a brüsszeli Európai Jezsuita Szociális Központ (JESC) igazgatóhelyettese, amikor a magyar kormány minapi uniós vétóiról kérdezzük. Miért mondja, hogy az EU-ban sokan szeretnének a kínaiak gazdag trójai falovai lenni? Nagyinterjú.
Bővebben >>>Alekszandr Lukasenko rezsimje rendőri értelemben túlságosan erős, és túl sokat tanult az ukrajnai eseményekből. Az elcsalt elnökválasztás utáni nagyobb demonstrációknak vélhetően vége. Történész vendégszerzőnk elemzése.
Bővebben >>>Orbán Viktor múlt heti, Belaruszban tett látogatását értékeljük Rácz András történésszel, a posztszovjet térség szakértőjével.
Bővebben >>>A Kelet jó, a Nyugat rossz. Illetve most még rosszabb. Ha valaki a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter elmúlt hetekben tett nyilatkozatait vizsgálja, már-már indulna is Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán felé. De mit tett az Európai Unió, hogy megint ennyire haragszunk rá?
Bővebben >>>
