Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám ezt hivatalosan idén sem tartják meg. Miért nem? Mi lesz így a barátsággal? Podcastunkban Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő válaszol.
Bővebben >>>A hírekbe is bekerülő rendszeres magyar vétózás annak beismerése, hogy más módon már képtelenek vagyunk befolyásolni az EU külpolitikáját. A magyar kormány erre a kudarcra még büszke is. Elemzés.
Bővebben >>>Immár Orbán Viktor is elmondta: Magyarország, a háborúban elfoglalt pozíciója miatt, egyedül maradt a szövetségi rendszereiben. Miért baj ez? Mik lehetnek a következmények? Hol bicsaklik meg a miniszterelnöki kommunikáció Ukrajnával kapcsolatban? Válaszok podcastunkban.
Bővebben >>>Magyarország újabb fontos eseményen, a hétvégi cseh elnökválasztáson állt látványosan a vesztes jelölt oldalára. Mi lehet a számítás emögött? Mik a magyar külpolitika kilátásai, van-e esély javítani az ország elszigeteltségén és visszanyerni a partnerek bizalmát?
Bővebben >>>„Moszkva soha nem jön ki rosszul Orbánék helyezkedéséből. A magyarok viszont elég sokszor” – summáz Szalay Zoltán a lapunk felkérésére írt, 2022-t szlovákiai magyar szemmel elemző cikkében. A Napunk.sk vezető szerkesztője egyúttal megmutatja: az Orbán-kormány Moszkva-hűségéből fakadó elmagányosodása az oka annak, hogy éppen csak a szlovákiai magyarok érdekeiért nem áll ki a szavakban mindig nagyon nemzeti magyar vezetés.
Bővebben >>>Vannak nagyobb bajok is a benzinársapka eltörlésénél. Konkrétan: szorulunk ki Európából. Szerkesztőségi álláspont.
Bővebben >>>Az ukrán háború miatt a palesztinoknak most még a jogos érveire sem kíváncsi senki. Mi viszont meghallgattuk őket – annak ellenére, hogy magyarnak lenni most Palesztinában is kellemetlen kicsit –, s újra beláttuk: a Közel-Kelet olyan gordiuszi csomója ez, amit nem hiába képtelenek átvágni 74 éve. Pedig minden fontos helyet végigjártunk.
Bővebben >>>Olasz jobboldali kormánytól és Donald Trump visszatérésétől várja a visegrádi szövetségeseit is elveszítő Orbán Viktor, hogy újra bővüljön külpolitikai mozgástere. Mindkettőre van esély, de nagy kérdés, hogy a vágyvezérelt gondolkodás mennyire fordítható le a valóságra: az olasz miniszterelnöki székre esélyes Giorgia Meloni időközben az EU híve lett, Trump visszatérését a Fehér Házba pedig FBI-vizsgálat akadályozhatja meg.
Bővebben >>>Robin Dunnigan azt mondja: bár nem mindenben ért egyet a két kormány, Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese. Még akkor is, ha Orbán Viktor Biden elnök hazai ellenfeleit trombitálja össze Budapesten. Mit szól Magyarország Ukrajna-politikájához? Amerikai–orosz proxyháború-e, amit az ukrán harcmezőkön látunk?
Bővebben >>>Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Bővebben >>>Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.
Bővebben >>>Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.
Bővebben >>>Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.
Bővebben >>>Az Ukrajna elleni orosz agresszió korszakhatár: itt az ideje, hogy Magyarország visszatérjen az értékalapú, normatív külpolitikához, aminek az elmúlt tíz évben hátat fordított. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének véleménycikke.
Bővebben >>>Az unió valóban nem segített a nemzeti kisebbségek helyzetén, ez azonban nem az EU ideájából fakadó hiba, hanem a Nemzetek Európája-koncepció következménye, a nemzetállamok hajthatatlanságának és paranoiájának eredménye – fogalmaz az MCC-s Demkó Attilának írt válaszában Szent-Iványi István.
Bővebben >>>
