Robin Dunnigan azt mondja: bár nem mindenben ért egyet a két kormány, Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese. Még akkor is, ha Orbán Viktor Biden elnök hazai ellenfeleit trombitálja össze Budapesten. Mit szól Magyarország Ukrajna-politikájához? Amerikai–orosz proxyháború-e, amit az ukrán harcmezőkön látunk?
Elolvasom
Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Elolvasom
Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.
Elolvasom
Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.
Elolvasom
Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.
Elolvasom
Az Ukrajna elleni orosz agresszió korszakhatár: itt az ideje, hogy Magyarország visszatérjen az értékalapú, normatív külpolitikához, aminek az elmúlt tíz évben hátat fordított. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének véleménycikke.
Elolvasom
Az unió valóban nem segített a nemzeti kisebbségek helyzetén, ez azonban nem az EU ideájából fakadó hiba, hanem a Nemzetek Európája-koncepció következménye, a nemzetállamok hajthatatlanságának és paranoiájának eredménye – fogalmaz az MCC-s Demkó Attilának írt válaszában Szent-Iványi István.
Elolvasom
Lapunknak egykori és jelenlegi döntéshozók magyarázzák el, miért kellett keletre nyitni, vagy hogy mit csinál másképp Szijjártó Péter, mint elődei. S olyasmi is felszínre bukott, amire nem számítottunk…
Elolvasom
Arról, ami az elmúlt két hétben történt Afganisztánban, még évekig fogunk beszélni, de mostani podcastunkban biztosan. Miért nem világos a magyar közvélemény számára, hogy ez a mi háborúnk is volt? Vendégünk Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Elolvasom
Illúzió abban reménykedni, hogy egy NATO-tagországot Moszkva ne az ellenséges szövetségi rendszer részeként kezelne, így a Magyarországot hídszerepben elképzelő budapesti külpolitika sem reális. Kijózanító elemzés az orosz külügyminiszter budapesti látogatása elé.
Elolvasom
„Minden óra, amit nem azzal töltünk, hogy az uniós egységet a magyar nemzeti érdek szempontjából a lehető legelviselhetőbb módon kovácsoljuk össze, elfecsérelt idő” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő, a brüsszeli Európai Jezsuita Szociális Központ (JESC) igazgatóhelyettese, amikor a magyar kormány minapi uniós vétóiról kérdezzük. Miért mondja, hogy az EU-ban sokan szeretnének a kínaiak gazdag trójai falovai lenni? Nagyinterjú.
Elolvasom
Alekszandr Lukasenko rezsimje rendőri értelemben túlságosan erős, és túl sokat tanult az ukrajnai eseményekből. Az elcsalt elnökválasztás utáni nagyobb demonstrációknak vélhetően vége. Történész vendégszerzőnk elemzése.
Elolvasom
Orbán Viktor múlt heti, Belaruszban tett látogatását értékeljük Rácz András történésszel, a posztszovjet térség szakértőjével.
Elolvasom
A Kelet jó, a Nyugat rossz. Illetve most még rosszabb. Ha valaki a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter elmúlt hetekben tett nyilatkozatait vizsgálja, már-már indulna is Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán felé. De mit tett az Európai Unió, hogy megint ennyire haragszunk rá?
Elolvasom
Hétfőn Iowában elkezdődnek az Demokrata Párt előválasztásai. A tét, hogy Hillary Clinton után újabb centrista jelölt száll-e harcba Donald Trump ellen, vagy a demokraták is egy vérbeli populistát küldenek a küzdőtérbe. Tényleg baloldali útra léphet a globális kapitalizmus őshazája?
Elolvasom
Mítoszrombolás a Válasz Online-on hét pontban, Gerhard Schrödert letámadó Orbán Viktorral és annak magyarázatával, miért hamis a mai populista európai kormányok szuverenitásháborúja.
Elolvasom
Ami az orosz és a kínai rendszert mint követendő politikai mintát illeti, 2019-re kétségtelenül sikerült ezekhez közelebb juttatni Magyarországot, mint a 2014-es tusnádfürdői beszéd idején volt – véli Rácz András külpolitikai szakértő. Vendégszerzőnk megvonja az
Elolvasom
Míg az ülésterem lassan alkalmatlan az értelmes diskurzusra, a Válasz csodával határos módon feléleszthette a parlamenti vita műfaját. Németh Zsolt fideszes külügyi bizottsági elnök ugyanis igent mondott felkérésünkre, és országgyűlési szobájában ült le vitatkozni az
Elolvasom
