A legutóbbi EU-csúcs nagy sztorija az volt, hogy Orbán Viktornak estek a többiek, mert nem tartotta be decemberi ígéretét az ukrán hitel ügyében. Ám a tanácsteremben folyt egy másik éles vita is az iráni háború miatt elszabaduló energiaárakról. Itt fontos lett volna a magyar álláspontot átvinni, mert idén egész Európában nálunk drágult a legnagyobb mértékben az áram nagykereskedelmi ára. Hiába volt azonban olasz-lengyel-magyar közös fellépés, a kért kedvezményt visszautasították, a hosszabb távú brüsszeli ajánlattal pedig a mostani magyar kormány aligha élhet. Az egész vita viszont nagyon izgalmas tanulságokkal szolgál Európa lehetőségeiről és kényszereiről.
Bővebben >>>Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.
Bővebben >>>A venezuelai és iráni bevetések után a Pentagon ultimátumot adott az legfőbb AI-beszállítójának: engedje fel az etikai korlátokat, vagy veszítse el a 200 millió dolláros szerződését. Az Anthropic nemet mondott. Az OpenAI igent. De a kérdés, hogy ki dönthet arról, mikor ölhet egy gép, ezzel nem oldódott meg.
Bővebben >>>Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.
Bővebben >>>Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.
Bővebben >>>Január első heteiben az elmúlt évek egyik legdrámaibb, legnagyobb horderejű eseménye zajlott le, amiről azonban meglepő módon a világsajtó csak alig-alig számolt be, a magyar nyilvánosságban pedig még ennél is kevesebbet lehetett hallani róla. Forradalom vagy legalábbis forradalmi kísérlet történt a véres iráni iszlamista diktatúra ellen, de a tüntetők hősies bátorsága ellenére ez a jelek szerint elbukott. Vendégszerzőnk, Horváth Csaba Barnabás történész–politológus írásában arra keresi a választ, milyen feltételek esetén lehetne sikeres egy külső beavatkozás, és hogy megvannak-e az előfeltételei egy szekuláris fordulatnak a Közel-Kelet egyik legfontosabb országában.
Bővebben >>>Az atomkorszak első nyolcvan évében működött az elrettentés elve: nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem vívtak egymással direkt háborút. Iránról viszont nem tudjuk, betartaná-e a játékszabályokat – hangzik el podcastadásunkban. Szerdai évfordulós cikkünk után a HetiVálasz is atomkérdésekről szól. Mit tanult a világ a hidegháborúból? Biztos, hogy mindig blöfföl Moszkva, amikor atomcsapással fenyeget? Miért aggasztó, ami Iránban történt? Vendégünk Aszódi Attila atomenergetikai és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.
Bővebben >>>Ismét jelentkezik világmagyarázó szerkesztőségi triónk! Izraeli–iráni háború, Los Angeles-i zavargások, lengyel elnökválasztás és a magyar–orosz viszony fejleményei: ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Szíria megszabadult a diktátorától, de a több mint egy évtizede tartó polgárháború miatt romokban hever. Egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy az iskolai felelés helyett az életben maradás volt számukra a hétköznapok kihívása. Hogy erről az alapról lehet-e egy (vagy két vagy több) normális országot építeni, az csak évek múlva derül ki.
Bővebben >>>Nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait, de Amerika fenyegeti Teheránt: eszébe ne jusson beavatkozni. Egy ilyen eszkaláció 1914-et idézné. Mutatjuk, hogyan.
Bővebben >>>Miért nem ássa alá a Mahsza Amini halála miatt kirobbant tüntetéssorozat a teheráni rezsimet? Podcastunkban N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanár válaszol.
Bővebben >>>A világ- és a magyar sajtót olvasva mintha a Föld hétmilliárd apokaliptikus nemzetközi jogász bolygójává vált volna az amerikaiak által megölt iráni kémfőnök halála után. De tényleg ennyire súlyos a helyzet és tényleg a nemzetközi jog a megértés kulcsa?
Bővebben >>>
