Háborgó Irán: a fejkendőharc ellenére is stabil marad az ajatollahok rendszere [HetiVálasz 143]
Csaknem két hete zajlanak tüntetések Iránban egy nem megfelelően hordott fejkendő miatt. A gyanú szerint a 22 éves Mahsza Aminit az erkölcsrendészet bántalmazta halálosan szeptember 16-án. A lány arcképe azóta a teheráni rezsim elleni tüntetések jelképe – nem csak Iránban. De vajon tényleg csak a halála az oka, hogy az ország szinte minden tartománya forrong? Megrendülhet-e az ajatollahok hatalma, és hogyan áll a nyugati világ mostanság Iránhoz? Ezekről is kérdezzük HetiVálasz podcastunkban N. Rózsa Erzsébetet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadóját. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Miért terjedtek szét a tüntetések?
„Elég komoly társadalmi és gazdasági elégedetlenségek vannak Iránban. Ennek oka részben a szankciók által okozott helyzet – ami persze nem új jelenség 1979 óta. A nukleáris program kapcsán például az ENSZ Biztonsági Tanácsa vezetett be mindenki számára kötelező szankciókat. Komplex rendszer, aminek a lebontása nagyon-nagyon sokáig tartana. A szankciók következtében az iráni lakosság gazdasági helyzete nagyon sok szempontból romlott. Iráni kollégáim azt szokták mondani: nem az volt a legnagyobb probléma, amikor a riál értéke egyik napról a másikra 40 százalékot zuhant, hanem az, hogy folyamatosan mozgott. A 2021-ben hatalomra került Ebrahim Raiszi elnök legfontosabb feladata az lenne, hogy az iráni gazdaságban valamiféle sikert érjen el, legalább a nukleáris szankciók feloldásával, de ezek a tárgyalások elég nehezen mennek, így a kormány nem tudta elérni, hogy az iráni gazdasági helyzet javuljon.”
Mitől ennyire stabil az iráni rendszer – 43. éve?
„Népek nem szoktak akár öt évtizedente forradalmat csinálni. Az iszlám forradalom nagyon jelentős társadalmi változás volt, azzal együtt, hogy a második generáció nő fel úgy, hogy nincsen közvetlen élménye róla. Ez a rendszer mégiscsak biztosította a megélhetést. Ez a rendszer nincsen zárva, tehát akinek pénze van, az el tud menni külföldre – nálunk is tanulnak iráni diákok. Irán európai értelemben is nemzetállam, mindenkinek a hazája, még akkor is, ha az iszlám köztársaság modelljével nem feltétlenül ért egyet. Az iszlám köztársasági modellben is hullámzás figyelhető meg, a mindennapi életben jelentkező különböző kis szabadságok révén. A fejkendővita ugyan időről időre előkerül, de eddig nem vert ekkora hullámokat. A síita rendszer ugyanis még mindig igényli azt, hogy legalább látszólag tömegtámogatás legyen mögötte, és ezért elég sok mindent hajlandó megtenni.”
Ha a rendszer – ígéretéhez híven – elfojtja a tüntetéseket, mi várható a közeljövőben?
„Nem várható az iráni rendszer megváltozása, inkább arra számítunk, hogy afféle lassú átalakulás következik. Ennek egyik fontos eleme – amit Mahsza Amini tragikus esete elfed – az utódlás kérdése. Hamenei ajatollah elég idős. Próbálja bebiztosítani, hogy az iszlám forradalom általa képzelt modellje továbbélhessen. Nagy kérdés, sikerült-e, hiszen nem tudjuk, ki lesz az utód. Az alkotmány szerint az sincs kizárva, hogy nem egy ember lesz, hanem afféle kis bizottság veszi át az irányítást. Kérdés, sikerül-e a fiatalokat egy második iszlám forradalomban iszlamizálni, mert még ha az emberek vallásos érzületében nem is, a külsőségekben és a hit megélésében lehetnek változások.”
Nyitókép: járókelő Teheránban 2022. szeptember 22-én (fotó: Anadolu Agency/Fatemeh Bahrami)
