Tavaly a magyarok tudták a legkevesebb árut és szolgáltatást megvenni a fizetésükből az egész EU-ban. Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentéséből ki lehet hámozni, hogy miért jutottunk idáig. Röviden: nincs verseny és silány az oktatás. Az állam ha ad, akkor rosszul és rosszkor ad, ha spórol, akkor alapvető dolgokra nem költ. Mutatjuk a tényeket.
Bővebben >>>„Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – állítja két tudományos kutató. Az állami statisztikai hivatal évekig olyan adatokat tett közzé, amelyek csak szándékos manipuláció vagy súlyos szakmai tévedés eredményeként állhattak elő. Ez elsőként a nemzetközi partnereknek tűnt fel. Írásunk annak történetét mondja el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek.
Bővebben >>>Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor nem számolt egy fontos mutatóval. Így rántotta magával a gazdaság a demográfiai eredményeket is.
Bővebben >>>Gyenge láncszemek hullottak el, alaptalan a pánik, a bankrendszer sokkal jobb állapotban van, mint 2008-ban – mondja podcastunkban Szabó László közgazdász, a HOLD Alapkezelő társalapítója. Miért „kommunista duma” a felelőtlen bankárok felelősségre vonását követelni? Miért ilyen magas a magyar infláció és mikorra lehet egy számjegyű? Miért valós a jegybank és a kormány konfliktusa? Podcastunkból minden kiderül.
Bővebben >>>A mostani magas inflációt három tényező hozta össze, és 2023-ban mindhárom enyhülni fog, ami nem jelenti, hogy az árak csökkeni fognak, de legalább nem olyan gyorsan növekednek, mint eddig. Ezt várja az előttünk álló évre Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke és Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, az év első közgazdász-kibeszélőjének két szereplője.
Bővebben >>>Kiválthatja-e a belsőégésű motorokat a villanyautó, jól teszi-e Magyarország, hogy akkugyártásban utazna? Mi történik, ha felemelik az üzemanyagár-korlátozásokat? Podcastunkban Várkonyi Gábor autópiaci szakértőt kérdezzük.
Bővebben >>>Győrffy Dóra és Lentner Csaba tavaly egyetértettek: akárki nyeri a tavaszi választást, megszorítások jönnek. Rezsi, KATA, trolldiplomácia – itt a nagy közgazdász-kibeszélő második felvonása. Erős állításokban pedig most sincs hiány.
Bővebben >>>Rekordmagas euróárfolyam, kétszámjegyű infláció, elszabaduló energiaárak. Meg a háború. A világgazdaságot megrángató válságköteg Magyarországon fokozottan hat. Miért? A Portfolio vezető elemzője elmondja.
Bővebben >>>„Ha véget ér a háború, nem lesz infláció” – mondja a magyar miniszterelnök, noha az energia- és inflációs válság már a háború előtt javában zajlott. Ami a kulcsfontosságú kőolaj árát illeti, bár a háború kétségkívül drágítja, illúzió azt várni, hogy ha véget ér, egy csapásra olcsó lesz.
Bővebben >>>A helyzet rosszabb, mint a 2011-es arab forradalmak előtt volt, és már most is több országban tüntetnek az emberek. Vannak, akik újabb migrációs hullámot vizionálnak Európában – nem utolsósorban maga Vlagyimir Putyin.
Bővebben >>>A magyar infláció különösen magas, de a bajt nem kizárólag a választási osztogatás okozza. Túlfogyasztás, ellátási zavarok, száguldó energia- és élelmiszerárak: itt a globális inflációs válság.
Bővebben >>>
