Sosem született még ilyen kevés magyar gyerek – ezért pukkadt ki az orbáni családpolitika
Soha nem látott mélypontra süllyedt őszre a születések száma, különösen a fővárosban rosszak az adatok. Budapesten az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal kevesebb gyerek jött világra, mint az előző év hasonló időszakában, és tízéves mélyponton a termékenységi mutató is. Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor ugyanis nem számolt egy fontos mutatóval. Hogy melyikkel? Cikkünkből kiderül.
A magyar kormány 2010-ben izgalmas demográfiai programba kezdett, amelynek lényege, hogy az állam nem önmagában a gyermekvállalást jutalmazza, hanem a gyerek és a munka kapcsolatát. Az akkor új családpolitika képlete nagyjából így írható le: gyerek+tartós munkaviszony=nagyobb ingatlan. A sokgyerekeseket kiemelten támogató családi adóalap-kedvezményt vezettek be, a hagyományos család- és anyasági támogatásokat azonban ortodox módon kezelték: nem szüntették meg őket, de elinflálták az értéküket. Mára ezek közül a középosztály számára a megélhetést érzékelhetően segítő ellátásként lényegében csak a gyermekgondozási díj (gyed) maradt. A gyerek kétéves koráig igényelhető támogatás maximális összegét ugyanis a minimálbér emelkedéséhez kötik, az pedig jelentősen nőtt az elmúlt években.
A kormány azért választotta ezt a támogatási modellt, mert hármas célt szeretett volna elérni:
- a születésszám és a termékenység növelését;
- az építőiparon keresztül a gazdaság élénkítését;
- mindezt – kimondatlanul – a szegények, az iskolázatlanok körében tapasztalható amúgy is magasabb termékenység fokozása nélkül, kezdetben kimondottan a középosztály megerősítése céljával. (A 2010-es évek elején a városi középosztály képezte a Fidesz szavazói törzsbázisát.)
Vagyis nem egyszerűen a születések számát akarta növelni, hanem azon gyerekek számát, akiket a szüleik képesek eltartani.
Fokozatosan elsorvasztották ennek érdekében azokat a támogatásokat, amelyekhez nem kell előzetes munkaviszony, így a családi pótlékot, a gyermek hároméves koráig járó gyermekgondozási segélyt (gyes), de még a nagycsaládos anyáknak járó, eredetileg főállású anyasági támogatásnak szánt gyermeknevelési támogatást (gyet) is. Utóbbi azért elgondolkoztató, mert demográfiai modelljüket a (dolgozó) nagycsaládosok számának növelésével szerették volna megvalósítani.
Gazdaságélénkítés gyerekekkel
A program tíz éven át, 2011 és 2021 között jól is működött. A teljes termékenységi mutató – amely azt mutatja meg, hogy a nők életük során hány gyereknek adnának életet – 1,23-ról 1,61-re emelkedett. Jelentős eredmény, mert száz nőnél ez 38 többletbabát jelentett, és Magyarországon a demográfiai gondok eredője, hogy úgy kellene a születések számát növelni, hogy közben a potenciális anyák (és természetesen az apák) létszáma meredeken esik. Az elképzelés jelentősen hozzájárult a rászorulók körében a foglalkoztatottság növekedéséhez. A lakhatási programok a már meglévő gyerekeket is jutalmazták: ha az apa és/vagy az anya tartósan munkába állt – és házasságot kötött –, akkor nemcsak a munkabér miatt javult az életszínvonaluk, de jobb lakhatási körülmények közé is kerülhettek, mert a támogatások egy része használt ingatlanok megvásárlására is felhasználható. Ha egy újabb babát is vállaltak, akkor még jobban jártak.
A „láthatatlan migráció” vége
Mindez akkor történt, amikor Magyarország 80-as évek óta tartó népességcsökkenése új szakaszba lépett. Elfogyott a határon túli magyarok tömeges beáramlása által táplált „láthatatlan migráció”, amely magyar anyanyelvűekkel észrevétlenül pótolta az itthoni népességfogyást. Nem kellett ehhez más nemzeti kultúrájú, vallású, nyelvű, bőrszínű tömegeket befogadni. Az erdélyi, felvidéki, délvidéki magyarság azonban maga is fogy, és egyre kisebb számban jön Magyarországra. Az ukrajnai orosz agresszió hatására hozzánk menekülő kárpátaljaiak nincsenek elegen ahhoz, hogy ezen a folyamaton érdemben változtassanak.
A 2010-ben még tízmilliós belhoni magyarság lélekszáma rohamosan csökken, a 2022-es népszámlás idején már csak 9,6 millióan voltunk, a lélekszám mára közelebb lehet a 9,5 millióhoz.
Lépni kellett, és Orbán Viktor kezére játszott a baloldali kormányok családpolitikai érzéketlensége. A Gyurcsány- és Bajnai-kabinet visszavágta a családi támogatásokat, amire a lakosság a gyerekvállalási tervek elhalasztásával, ejtésével reagált. A Fidesz zászlajára tűzte a családok ügyét, és hazardírozott – programját egy hosszú válság utáni gazdasági felívelő szakaszra optimalizálta. Nemzetközi szinten is kiemelkedő eredménnyel.
Inflálódó bébiboom
Mostanra azonban kifulladt a lendület. A demográfiai program kipukkadását jelentős részben az orbáni gazdaságpolitika gyengélkedése okozza. A gazdasági és a demográfiai szakértők egyre határozottabban jelzik, hogy a termékenység korábbi növelésében nemcsak a családpolitikai döntéseknek volt szerepük, hanem a gazdaság növekvő teljesítményének is. Nem is kis mértékben.
A Fidesz központi programjaként kínált népesedéspolitikai csomag csak jó lélektani környezetben, a gazdasági fellendülés időszakában vonzó a családoknak. Spéder Zsolt szociológus, a KSH Népesedéstudományi Intézetének korábbi igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság és a Károli Gáspár Református Egyetem októberi demográfiai konferenciáján mutatta be, hogy a magyar születésszámra milyen döntő hatással van a gazdaság teljesítménye. A Magyar Tudományos Akadémia doktora a 2008-as válságot követő nyolc év mintájával modellezte, hogy a termékenységi arányszám együtt nő vagy csökken a GDP-vel és főként az inflációs mutatóval.
Mindenki a saját bőrén érzi, hogy a magas infláció kihívás elé állítja a családokat. Spéder Zsolt szerint a pénzromlás magas üteme a párok számára a gazdasági bizonytalanság egyik mutatója. Ha ezt érzékelik, támogató családpolitika mellett is kisebb az esélye annak, hogy megvalósítsák gyermekvállalási terveiket. A professzor a 2008 és 2016 közötti időszakkal igazolta állításait, mi pedig megnéztük, mi történt azóta.
Együtt sírni, együtt nevetni
Ugyanaz a tükörhatás érvényesül most is. Ha egymás mellé tesszük a fogyasztói árindex és a termékenységi mutató alakulását, azt látjuk, a két mutató együtt mozog, de éppen ellentétes irányban. Növekvő infláció esetén – némi késéssel – csökken a termékenység. A gazdaság és a demográfia együtt sír és nevet – minél bizonytalanabbnak érzik a családok a munkahelyük állapotát, a családi bevételeiket, annak vásárlóerejét, annál kevesebb gyerek születik.
Az infláció hosszú ideig alacsony volt, senki sem gondolta, hogy a demográfiára is hatással lehet. 2021-ben emelkedett öt százalék fölé, tavaly pedig 18 százalékos volt. A születésszám és a termékenység pedig negyedik éve csökken, az idei első három negyedévben egyenesen zuhan.
A lendületvesztést az okozza, ami a tíz éven keresztül tartó felívelés alapjául szolgált. Az ingatlanvásárláson keresztüli ösztönzés a gazdasági fellendülés idején működik, válságban azonban nem. A magyar gazdaság évek óta lassul, a GDP csökkent 2023-ban, és idén sem alakul jól. A válságban csak kevesek, köztük a nagyon gazdagok vesznek ingatlanokat, nekik pedig nincs szükségük ehhez családi támogatásokra. Ha a gazdasági fellendülésre, az együtt nevetés időszakára optimalizálnak egy népesedési programot, nem csodálkozhatunk rajta, hogy az nem működik válságos időkben.
Most egyértelműen válság van. 2023-ban a foglalkoztatottak 62 százalékának csökkent a reálkeresete, az idei első félévben pedig 19 százaléknak. Idén már vegyesebb a kép, országos átlagban a reálkeresetek ismét nőnek, lassul az infláció, de a magyar gazdaság továbbra is döcög, a GDP az idei harmadik negyedévben 0,7 százalékot csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
Rekordmélység
A kedvezőtlen gazdasági klíma látszik tehát a születések számán. Már tavaly is negatív rekordot jegyeztek fel, az idén január és szeptember közötti időszakban (egyelőre addig látunk el) pedig ismét sosem látott mélyponton vagyunk: mindössze 58 ezer kisbaba született a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Végignéztük az elmúlt hét év hasonló időszakát, nem fordult még elő, hogy 60 ezernél kevesebb gyerek jött volna világra szeptemberig, a legalacsonyabb érték eddig 65 ezer volt.
Ha az utolsó negyedévben sikerülne visszakapaszkodni a tavalyi szintre, 2024-ben akkor is a lélektani nyolcvanezer alá süllyedne a születések száma, soha nem látott alacsony értékre. Az év első 9 hónapjában tíz-, szeptemberben nyolcszázalékos a csökkenés országosan az előző év hasonló időszakához képest.
Visszakapaszkodásra ráadásul nem utal semmi sem.
Zuhanásra annál inkább, különösen Budapesten. A fővárosban 19 százalékkal született kevesebb gyerek az év első 9 hónapjában, mint egy évvel korábban. A termékenységi mutató már tavaly 1,17 volt, miközben a legrosszabb mutatójú vidéki megyék, Baranya és Vas neve mellé is 1,36-os értéket jegyezhettek. A legtermékenyebb terület Borsod-Abaúj-Zemplén volt 1,82-es mutatóval.
Mi történt Budapesttel?
Gondolhatnánk, azért születik olyan kevés gyerek a fővárosban, mert rengeteg fiatal család kiköltözött az agglomerációba. A kormány otthonteremtési programjának kellemetlen mellékhatásaként ugyanis elszabadultak a fővárosi ingatlanárak. A kisgyerekesek az otthonteremtési kedvezményeket nem tudták Budapesten érvényesíteni, nem volt elég kezdőtőkéjük hozzá, emiatt sokan az agglomerációban vettek ingatlant.
Valóban voltak olyan időszakok, amikor Pest megyében kiugróan magas születésszám ellensúlyozta a fővárosi csökkenést. 2024 első kilenc hónapjában azonban Pest megyében is tízszázalékos volt az esés. Jelentős a zsugorodás Győr-Moson-Sopronban is, az ország egyik olyan térségében, ahova egyébként nagy számban vándorolnak fiatal családok. Az északnyugati megyében 16 százalékkal kevesebb baba született, mint a tavalyi év első három negyedévében. Mára az egész országban általánossá vált a születésszám csökkenése, egyetlen kivétel van, Szabolcs-Szatmár-Bereg.
Ám, ha a gazdaság gyengélkedése hat vissza a születésszámra, miért az ország legfejlettebb régiójában a legkomolyabb a helyzet?
A budapesti születésszám idén 19 százalékkal esett vissza, ráadásul már a viszonyítási pont is nagyon alacsony: 2023-ban egész évben 13 797 gyerek született, minden idők legrosszabb fővárosi adata.
Mi történt tehát Budapesten? Vélhetően nem pusztán a megszorítások, a gazdasági nehézségek állnak a háttérben, hanem szülészeti válság is kíséri a jelenséget, amely Budapestet fokozottan érinti. Korábban itt szabad intézményválasztás volt, amit a kabinet a hálapénz betiltása után megszüntetett. A paraszolvencia kriminalizálása fontos és előremutató intézkedés, de ennek utóhatását rosszul kezelték. Megtiltották a szülészetek közötti szabad intézményválasztást, ami óriási változásokat intézett elő ezen a területen.
Nők ezrei választják inkább a magánszülészeteket, milliós költséget vállalva, vagy elhalasztják a gyermekvállalást, és ezt nem nyafkaságból, kényelmességből, luxusra való törekedésből teszik. A szabad intézményválasztás elfedte, milyen kiugróan magas a császármetszések számában való különbség az intézmények között. Egyes kórházakban szinte rutinszerűen emelik ki műtéti úton a nők testéből a kisbabát, ami nehezíti a gyógyulást és a következő gyermek vállalását. A nők egy része a családbarát, természetes szülészeti szemléletet keresi, ez az út záródott el azzal, hogy mindenki a lakóhelye szerinti kórházban kénytelen szülni. (Kivéve, ha hirtelen indul meg a szülés, mert akkor bármelyik közintézményben fogadják.)
Eltűnt négyezer kismama
A fővárosi szülészeteken alapvetően borultak fel a viszonyok. A NEAK adatai szerint 2023-ban közel négyezerrel (!) kevesebb nő szült a budapesti állami kórházakban, mint 2022-ben. Hova lettek ezek a kismamák, hiszen az egész országban sem esett összesen ennyivel vissza a születésszám? Kézenfekvő volna, hogy egy részük Pest megyei volt, és már nem engedték Budapesten szülni, de a Pest megyei három szülészeten lényegében ugyanannyi baba jött világra mindkét évben: 3700 és 3800. Egy részük inkább vásárolt egy csomagot a magánszülészeteken, vagy nem vállalt gyereket.
Miközben családbarát programot hirdettek, megnehezítették a családbarát szülészetekhez való hozzáférést, adminisztratív akadályokat gördítve a párok elé. Nemcsak az üzenet rossz: a családtervezésnél döntő lehet, hogy egy újabb kisbaba vállalása milliós kiadással jár-e. Érthetetlen, miért nem lehet olyan ösztönzőket és programokat indítani, amelyekkel szabadon választhatóvá tennék a ma is jól működő családbarát fővárosi szülészeteket.
Jöhet még fordulat?
Ha a demográfiai lejtmenetre a gazdaság állapota hatott, akkor van remény arra is, hogy a helyzet javulásával újra nőjön a termékenység. (A kisbabák száma nem feltétlenül, mert évről évre jelentősen csökken a termékeny korú nők száma.)
Ám a kormány közben csendben kihátrált az általa kreált, túl drága modellből. A cikkünk elején jelzett képlet: gyerek+tartós munkaviszony=nagyobb ingatlan ma már a 30 évnél idősebb új szerződőkre nem érvényes.
Jelentős visszalépés ez, mert a gyerekek születésekor tavaly a nők átlagos életkora meghaladta a 30 évet a Demográfiai Évkönyv 2023 adatai szerint. Főként a városokban van így: az ott élők nők később szülnek, ez az intézkedés elsősorban őket érinti. (A Fidesz kisvárosi, falusi törzsszavazóira kevéssé hat.)
Viszont a családi adókedvezmény jövő évre tervezett jelentős növelésével a kormány visszatér a „gyerekért pénzt” alapelvéhez, vagyis a megnövekedett költségek visszapótlásához – hiszen az adókedvezmény a nettó jövedelmek növekedését eredményezi. Remény van rá, hogy az intézkedésnek – ha sikerül kimászni a gazdasági gödörből – pozitív hatása lehet a termékenységre.
Ami visszahat a gazdaságra. Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a már említett demográfiai konferencián idézte azt a tudományos tézist, hogy a gazdaság növekedésének mértékét ötven százalékban a populáció változása magyarázza. Tartós és dinamikus gazdasági fejlődés csak a népesség növekedése mellett lehetséges – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
A fordulatra nagy szükség van, de a családok reagálása is érthető, mert a családi támogatások eredeti feladata nem a téglagyárak, a kőművesek és a szobafestők vállalkozásainak felvirágoztatása, hanem az, hogy pótolják a gyerek születése miatt kieső anyai (apai) jövedelmet, illetve a gyereknevelésből adódó költségeket.
Siker után beomlás. Miért?
Miért ilyen törékenyek az eredmények? A már évtizedek óta tartó demográfiai krízis miatt a 15-49 éves nők (és férfiak is persze) egyre kevesebben vannak. Az elmúlt évtizedben a kevesebb nő termékenyebbnek bizonyult, ezért nem látszott olyan mélynek a népesedési válság. Mostanra viszont a kevesebb szülő kezdett kevesebbet szülni, a két hatás összeadódik, ezért azonnali és látványos a csökkenés. Gyors népességfogyásra kell számítanunk, ezt jelzi az is, hogy
idén szeptemberig 58 ezer gyerek született, de 94 ezer ember halt meg.
Mindez kevéssé érzékelhető a nagyvárosi népesség számára, de vidéken duplázódik a hatás, mert az amúgy is kevés fiatal a megyeszékhelyekre, illetve a fővárosba áramlik. Az ország jelentős részén évtizedek óta csökken a lakosság száma, és rendkívüli szintű az elöregedés.
Három év alatt hatalmasat változott tehát a kép: 2021-ben még 93 ezres születésszámot tudtunk elérni, onnan bezuhanni 80 ezer alá, mint az idén várható, valóban demográfiai fordulatot jelez.
A történteket nem lehet teljesen az Orbán-kabinet nyakába varrni, mivel az elmúlt években csaknem az összes európai országban csökkent a születések száma.
A magyar gazdaság azonban a jelek szerint nehezebben áll talpra az uniós államoknál. A termékenységi arányszám az idei első kilenc hónapban 1,39 volt. Ugyan egy évtizede nem regisztráltak ilyen gyenge értéket, ám ez még mindig magasabb, mint a 2011-es történelmi mélypont, amikor 1,23-as szinten állt.
A magyar demográfiai csoda tehát lecsengeni látszik, a kormány korábbi családpolitikája nem tartható tovább. Új, innovatív ötletekkel kellene előállni a termékenységi görbe felfelé tuszkolásához. Ám ez önmagában nem elég: mindenekelőtt rendbe kell tenni a gazdaságot.
Nyitókép: gyerekeket emelnek a magasba a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Családbarát Magyarország szervezésében Miskolcon 2021. szeptember 25-én (fotó: MTI/Vajda János)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
