Sok-sok emlékezet létezett, s nyilván mindenkihez közelebb áll valamelyik, de ettől még tényszerűen és türelmesen tudomásul kell vennünk a másik létét. Annak erőltetése helyett, hogy kitaláljuk a nagy, közös, mindenkire érvényes nemzeteszmét, inkább érdemes lenne felfedeznünk és megbecsülnünk mi is köt minket szűkebb pátriánkhoz. Papp István összegző jellegű, kiutat mutató írásával zárjuk a Válasz Online nagy Habsburg-vitáját.
Bővebben >>>Teljes félreértés a köztudatban meggyökeresedett állítás, hogy Magyarország a Habsburgok uralkodása alatt osztrák gyarmat lett volna. Nemcsak azért, mert Európában a gyarmati státus nem értelmezhető. Magyarországnak a többi Habsburg tartományétól eltérő, kivételezett státusza főként az 1526 utáni kiinduló állapotokhoz képest nem kis teljesítmény. Ennek lekicsinylése önmagunk és elődeink degradálását jelenti. Bátonyi Péter hozzászólása a Válasz Online nagy Habsburg-vitájához, második rész.
Bővebben >>>Egy létező birodalmi realitás és egy vágyott birodalmi identitás feszült egymásnak az 1526 utáni közös történelmünkben, a kölcsönös meg nem értés miliőjét hozva létre. Mégis igaz, hogy a Mohácsnál derékba tört birodalmiságú magyar állam végül megtalálta helyét a Habsburgok impériumában.
Bővebben >>>„Nem kétséges, hogy a Habsburgok egyik történeti szerepüket mégiscsak betöltötték a magyar múltban: vezetésükkel szabadult fel az ország a török uralom alól. Ezt azért el kellene ismernünk nekik” – szól Sudár Balázs következtetése a Válasz Online hasábjain folytatódó Mohács-vitában. A történész, turkológus lapunknak küldött írásában először Varga Szabolcs és Lányi András pengeváltását értékeli, majd izgalmas tablót fest fel a végvári hősiesség és a török kiűzésének koráról.
Bővebben >>>A történész csupa olyasmit cáfol, amit ő nem is állított – írja Lányi András. Folytatódik a vita Mohácsról.
Bővebben >>>Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik.
Bővebben >>>Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához.
Bővebben >>>Produkáltak kiváló uralkodókat és őrülteket is, de a Habsburg-háznak történelmi küldetése volt. Martyn Rady brit történész, A Habsburgok – A világ urai című családtörténet szerzője Ottó nagy tisztelője, gyerekkorában pedig rajongott Mária Teréziáért. Interjú.
Bővebben >>>Gondolták volna, hogy az éppen aktuális cukorrépa-betakarításon is múlt, hogy éppen száz évvel ezelőtt IV. Károly másodjára is hiába próbálta meg visszaszerezni a hatalmát Magyarországon? Az utolsó Habsburg uralkodó visszatérési kísérletének századik évfordulójára Hatos Pál történész írásával emlékezünk.
Bővebben >>>
