Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni” Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az orosz nagykövet bekéretése viszont fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.
Bővebben >>>Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.
Bővebben >>>„Nincs sorkatonaság, nincsenek meg a törvényi alapjai annak, hogy csak úgy elvigyék a magyar apákat bárhova. Ehhez a magyar parlament döntése kellene. Jézus a föltámadása után többször is mondta: Ne féljetek! Úgy gondolom, hogy semmivel sem kellene senkinek sem félelmet kelteni és gerjeszteni, így sem Ukrajnával, sem a Hormuzi-szorossal kapcsolatban” – mondja Berta Tibor katolikus […]
Bővebben >>>Munkatársunk megnézhetett egy gyalogsági kiképzést és egy front mögött működő drónműhelyt. Az egyiken gyilkos szovjet aknák ellen készítenek fel, a másikban napról napra fejlődő technikát tesztelnek. Riport a kelet-ukrajnai harkivi és a pokrovszki front mögül, Orbán Viktornak szánt üzenettel.
Bővebben >>>A legutóbbi EU-csúcs nagy sztorija az volt, hogy Orbán Viktornak estek a többiek, mert nem tartotta be decemberi ígéretét az ukrán hitel ügyében. Ám a tanácsteremben folyt egy másik éles vita is az iráni háború miatt elszabaduló energiaárakról. Itt fontos lett volna a magyar álláspontot átvinni, mert idén egész Európában nálunk drágult a legnagyobb mértékben az áram nagykereskedelmi ára. Hiába volt azonban olasz-lengyel-magyar közös fellépés, a kért kedvezményt visszautasították, a hosszabb távú brüsszeli ajánlattal pedig a mostani magyar kormány aligha élhet. Az egész vita viszont nagyon izgalmas tanulságokkal szolgál Európa lehetőségeiről és kényszereiről.
Bővebben >>>Több mint 50 millió dollár forog a magyar választáson egy olyan platformon, amelyet a hatóságok betiltottak, a kormánypárti sajtó pedig azután fordult ellene, hogy a fogadók Magyar Pétert esélyesebbnek kezdték tartani Orbán Viktornál. A Polymarkettel azonban ez a legkisebb baj.
Bővebben >>>Az Orbán-kormány 2015 és 2022 között sokat tett azért, hogy a Transzmasholding nevű orosz óriásvállalat jól keressen Magyarországon. Ők újították fel a 3-as metró szerelvényeit, és szerezték meg Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt a dunakeszi vagongyárat. A Transzmasholding tulajdonos-elnökéről most kiderült, hogy egy politikai gyilkosságokra és egyéb külföldi műveletekre létrehozott privát titkosszolgálatot finanszíroz, amit Putyin egykori KGB-s kollégája felügyel.
Bővebben >>>A NER egyik első, valós következményekkel járó korrupciós ügyének egykori bírája képviseli ügyvédként az ukrán pénzszállítókat az ellenük folyó eljárásokban. Szerinte égbekiáltó igazságtalanság történt, a magyar hatóságok sorra szegték meg a jogszabályokat, a kormány olyan rendeletet hozott, a parlament pedig olyan törvényt, amelynek minden eleme sérti a magyar alkotmányt. Laczó Adrienn a politika elbulvárosodásának egyik jelét látja a pénzszállító ügyében. Exkluzív nagyinterjú.
Bővebben >>>Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.
Bővebben >>>Mindenki arról beszél, milyen rossz hatással lehet a gyerekekre a most zajló, háborúval fenyegető politikai kampány. Arról azonban, pontosan milyen hosszútávú következményei lehetnek a rémisztgetésnek és hogy eleve milyen pszichés állapotban zúdul a fiatalokra a plakátok, AI-generált videók és Facebook-posztok által közvetített pánikkeltés, keveset tudtunk eddig. Szakemberek segítségét kértük és drámai tényekkel szembesültünk.
Bővebben >>>Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.
Bővebben >>>Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.
Bővebben >>>Catherine Belton brit újságíró az egyik legjobb ismerője és magyarázója Putyin rendszerének. Szerinte ha kitart Ukrajna európai támogatása, akkor a gazdasági összeomlástól rettegő Oroszország leállítja a háborút. Putyin KGB-s módszerrel szédíti Trumpot és ugrasztja egymás ellen az európaiakat. Titkosszolgálati fekete kasszáról, olajról, merényletekről és a magyar kormány szerepéről is beszél interjúnkban.
Bővebben >>>Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.
Bővebben >>>Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás ’26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védte tőlük az országot. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a miniszterelnök külpolitikai kártyavára.
Bővebben >>>Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.
Bővebben >>>Egy szlovák meg egy olasz. Az egyik mély meggyőződésből, a másik meg pénzért, de mégis: mindketten az orosz hadsereg zsoldosai lettek. Lapunk a magyar sajtóban elsőként kapott lehetőséget arra, hogy a táborban hosszabban beszélhessen velük. A nagyléptékű orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulóján exkluzív riport valahonnan Nyugat-Ukrajnából.
Bővebben >>>Éppen az ukrajnai invázió évfordulójára időzítve lehetetlenítette el az Orbán-kormány Ukrajna támogatását és a legújabb szankciót Oroszországgal szemben. Éppen akkor, amikor az EU próbál erőt mutatni a világpolitikai térben, az USA szorongatása nyomán. Ráadásul a legtöbb tagállam szerint egy egészen pimf ügyre, a Barátság vezeték problémájára hivatkozva. Az elmúlt órákban többet romlott Magyarország európai megítélése, mint az elmúlt két évben összesen. Lehet, hogy pont ez volt a cél, és a kampány kedvéért az ország maradék hitelének roncsolása sem drága.
Bővebben >>>Egyszerre szakad rá a magyar kormányra az összes konfliktus, amit maga körül generált. Szijjártó Péter mai bejelentésével a magyar kormány megtiltotta, hogy a Mol dízelt adjon el Ukrajnába, mert nem érkezik onnan nyersolaj. Horvátország vonakodik átengedni az orosz olajat a Mol finomítói felé, és elkezdte húzni az időt. Közben a horvát miniszter gúnyos posztokban élcelődik a magyar kormányon. A kereskedelmi ügyek Magyarország körül tisztán politikaiak lettek. Tankolni azért egyelőre lehet.
Bővebben >>>Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Munkatársunk az orosz határ közelében húzódó Szumi megyei frontvonalon járt, ahol egy havas erdő mélyén tevékenykedő ukrán tüzéregységhez gyalogolt ki, és láthatta, amint a nyugati sajtóban eddig sosem fotózott haditechnika egy orosz gyalogsági rajt iktat ki. Exkluzív riport az egyre fáradtabban, de továbbra is hősiesen védekező országból, amely Orbán Viktor szerint „az ellenségünk”.
Bővebben >>>Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok?
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>A szerb kormány bejelentette, hogy a Mol megállapodott a Gazprom Nyefttel a NIS részvényeinek megvásárlásáról, és a magyarországi cég lesz a szerb olajvállalat többségi tulajdonosa. Hétfő reggel megjelent cikkünk éppen ezt a forgatókönyvet valószínüsíti, így az írás állításai érvényesek, csak a feltételes mód már nem indokolt.
Bővebben >>>Végigfut az ember hátán a hideg, amikor ráeszmél, hogy eddigi legjobb barátja, akitől ráadásul nyolcvan évig a biztonsága függött, ellene fordulhat. De ez a realitás – írja lapunknak küldött vendégcikkében Bámer Bence. A külpolitikai újságíró, nemzetközikapcsolatok-elemző a Válasz Online múlt heti cikkére is reagál, amikor korszakhatárnak látja a Venezuelában történteket.
Bővebben >>>Miközben a Trump-kormányzat arról vitázik, hogy elismerje-e Moszkva uralmát Ukrajna keleti területeinek jelentős része felett, Strauss Emma szabadúszó újságíró azoknak a nőknek a történetét meséli el, akik a már megszállt területeken próbálnak ellenállni a brutális orosz elnyomásnak. Tudósítás a megszállt Melitopol női partizánjairól.
Bővebben >>>Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk.
Bővebben >>>
