Segített-e J. D. Vance látogatása Orbán Viktornak? Mit jeleznek a sorozatosan nyilvánosságra hozott lehallgatott beszélgetések a magyar és orosz vezetők között? Milyen Magyarországra számíthat a világ a Fidesz, illetve a Tisza vasárnapi győzelme esetén? A választás előtti utolsó – ezúttal döntően magyar fókuszú – külpolitikai szerkesztőségi HetiVálaszában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Az áprilisi magyarországi választásnak kis túlzással globális tétje van. Mivel az elmúlt években az Orbán-kormány az EU gyengítését célző külső erők legfontosabb szövetségese lett az unióban, most jelentős részben a magyar választókon múlik, hogy sikerül-e fenntartani egy olyan gazdasági-politikai tömböt, ami ellensúlya lehet a világban egyre erősődő és mind gátlástalanabb módon háborúkat kirobbantó autokratikus rendszereknek. Sik Domonkos szociológus, filozófus lapunknak küldött írásában a Válasz Online március 15-i írására reagálva szólítja meg a még habozó választókat.
Bővebben >>>A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>Orosz külügyminiszteri interjú – oroszul – a Magyar Nemzetben, orosz veszély és a NATO, háború és Trump, Simion Bicskéig hosszabbítva. Szerkesztőségi adásunkban ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Ismét jelentkezik világmagyarázó szerkesztőségi triónk! Izraeli–iráni háború, Los Angeles-i zavargások, lengyel elnökválasztás és a magyar–orosz viszony fejleményei: ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Mi lesz Romániával, ha nyer a szélsőjobb – hova álljanak az erdélyi magyarok? Milyen károkat okoz Magyarországnak az „America first”? Lehet-e irányváltás Budapesten? Meddig jutott 100 nap alatt Trump a béketeremtésben? Újra itt a világmagyarázó HetiVálasz.
Bővebben >>>Vlagyimir Putyint kordában lehet tartani – nem megbékéléssel, hanem európai katonai erővel. Miközben Amerika úgy tűnik, visszavonul „gyönyörű óceánjai” mögé, Európának most kell hiteles elrettentő erőt kiépítenie, ha nem akar hosszú háborút Oroszországgal. Vendégszerzőnk, Bámer Bence külpolitikai szerkesztő írása.
Bővebben >>>1994-es táviratában E. Wayne Merry ijesztő pontossággal jósolt meg jónéhányat az elmúlt 30 év fordulatából. Szavaira akkoriban az épp oroszországi piacpárti-demokratikus fordulatról deliráló Washingtonban senki nem figyelt. Kérdésünkre elmondja, miért nem, de arról is beszél, miért nem állt a Nyugat érdekében a szovjet összeomlás. Meg azt is, miért sokkal rosszabb az Egyesült Államok jelenlegi „ignoranciája és arroganciája” a 90-es évek elején tanúsítottnál. Exkluzív interjú, előtte kontextussal.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke.
Bővebben >>>Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének?
Bővebben >>>Emlékezetes és új riportok Ukrajnából, az ország elmúlt 33 évének és a háború első nyolc évének története, vers- és esszéfordítások, a magyar–ukrán kapcsolat hídépítői. 200 oldal, 58 981 szó, 193 fotó. A lap már előrendelhető!
Bővebben >>>Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris?
Bővebben >>>A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.
Bővebben >>>A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?
Bővebben >>>Matura Tamás Kína-kutató szerint a tajvani választás eredménye miatt nem fog holnap kitörni a háború, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.
Bővebben >>>A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.
Bővebben >>>Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. Podcast.
Bővebben >>>Nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait, de Amerika fenyegeti Teheránt: eszébe ne jusson beavatkozni. Egy ilyen eszkaláció 1914-et idézné. Mutatjuk, hogyan.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Csütörtökön órákat töltöttünk azzal, hogy kormányzati szereplőket hallgattunk a témáról, de így sem sikerült megértenünk, hogy pontosan mi a motivációjuk és a szándékuk.
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.
Bővebben >>>„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségteleire” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Pavlo Klimkin. Ukrajna volt (2014-2019) külügyminisztere a magyar–ukrán kapcsolatok meredek romlásának egyik szemtanújaként azt állítja: a két ország között a 13. hónapja tartó háború alatt látott adok-kapok gyökerei ezúttal nem Kárpátalján, hanem Budapesten keresendők.
Bővebben >>>2019 volt az utolsó jó évünk, azóta krízisből krízisbe csöppenünk, ráadásul ezek csak egy mélyebb válság tünetei, amiből nincs visszaút. Vagy mégis? Peter Zeihan bestseller világvége-víziója elgondolkodtató könyv, de kétségbe nem kell esni miatta.
Bővebben >>>Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.
Bővebben >>>Oroszország ultimátumot adott a NATO-nak, és egyre nő az esélye, hogy háborút indít Ukrajnában. A Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni. Ablonczy Bálint elemzése.
Bővebben >>>„Kína az egyetlen ország, amelynek globális geostratégiai elképzelése van” – egy korábbi német külügyminiszter mondata kiválóan foglalja össze Peter Frankopan új könyvét. Recenzió.
Bővebben >>>Noha a két nagyhatalom régóta osztja egymást, az új washingtoni vezetés még sokat bírált elődjénél is határozottabban áll bele a küzdelembe, amikor Indiával, Japánnal és Ausztráliával Kína-ellenes együttműködést hozott létre. A versengés a koronavírus-vakcinák gyártásában is folyik, de legfontosabb terepe a tenger.
Bővebben >>>
