A választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.
Bővebben >>>Ha a magyar demokrácia állapotát vizsgáljuk, nem kerülhető meg a „demokratikus deficit” fogalma, a valós alternatíva hiánya, és ezzel kapcsolatban a mára nyomtalanul eltűnt „óellenzék” történelmi felelőssége.
Bővebben >>>„Ami itt történt, azt egyszerűen tarthatatlan valami szokásos, demokratikus választásnak nevezni. Mi úgy látjuk, nem az egyik karizmatikus vezető leváltása és egy új felemelése történt, hanem az ország egy nagy, sokak szerint utolsó békés próbálkozással megszabadult egy autoriter rendszertől, és visszavette magának az országot.” Két politológus, Unger Anna, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi docense és Labanino Rafael, a Nürtingen-Geislingeni Egyetem kutatója válaszol most Kováts Eszter és Körösényi András 24.hu-n megjelent cikkére. Hogy miért nem ott, hanem itt, a Válasz Online-on? Azért, mert a szerzők nem szeretnék, ha fizetőfal mögé lenne rejtve az írásuk. Parázs vita, fontos vita.
Bővebben >>>Harminchat éven belül a harmadik rendszerváltásának fut neki Magyarország. Gyorsan váltottunk diktatúráról demokráciára, aztán leplezetten, fokozatosan, de hátat fordítottunk neki. A vasárnapi választás talán az utolsó pillanatban adta meg az esélyt, hogy nekiveselkedjünk még egyszer, hogy normálisan éljünk.
Bővebben >>>Amikor egy kormány ellen folyamatban lévő pert egy kormányrendelettel ellehetetlenítenek, akkor a demokrácia van veszélyben. Mert ahol nincs joguralom, ott bárkivel, bármit meg lehet tenni. A főváros kontra kormány per ellehetetlenítése rettenetes precedens. A Válasz Online többnyire ténycikkekben, elemzésekben utazik. Publicisztikát akkor írunk, ha nem hallgathatunk. Például most.
Bővebben >>>A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>„Én nem bizniszelek. Nekem ebből nulla anyagi hasznom van. A Nagy Márton köréhez sorolt magántőkealaphoz semmi közöm nincs és nem is volt” – mondja Demeter Szilárd, akinek lelkiismeret-furdalása sincs, amiért pályáztatás nélkül adta bérbe ötven évre a Hajógyári-sziget általa kezelt területét egy miniszterközeli magáncégnek. Azt viszont nagyon is bánja, hogy nem rúgta ki azonnal a múzeumok főigazgatóit, amikor a közgyűjteményi központ élére került másfél éve.
Bővebben >>>Kell-e, lehet-e feltételeket szabni Magyar Péternek, például demokratikus garanciát várni tőle? Netán Orbán Viktor bukása automatikusan jobb körülményeket teremtene e téren, ezért feltétel nélkül is érdemes támogatni a kihívóját? A magyar belpolitika őszi ülésszakát Deme Zoltán és Puzsér Róbert fenti kérdésről folytatott vitájával indítjuk hetente jelentkező podcastunk, a Heti Válasz friss adásában. A moderátor Stumpf András.
Bővebben >>>Mindenhová betüremkedik a kampány, ritkán lesz felemelő és sokszor válik kínossá. Ha stratégiai nyugalommal kívánjuk átélni, érdemes meghozni egy fontos szemléletbeli döntést: demokráciában élünk vagy sem? Ha ezt tisztáztuk magunkban, minden sokkal egyszerűbb lesz. Nem segít, hogy a két nagy párt álláspontja sem egyértelmű. Évadnyitó publicisztika.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>A most benyújtott törvénytervezetet már egy nyílt önkényuralom törvénye. Már az év elején jeleztük: ténylegesen hatóságot csinálhatnak a Lánczi Tamás vezette Rágalmazási Főosztályból. Bárcsak a paranoia mondatta volna velünk ezt a jóslatot, de sajnos beigazolódott. Az éjszaka benyújtott jogszabálytervezetben még az is üldözéssel sújtható külföldi támogatásnak minősül, ha egy erdélyi magyar küld utalást egy független lapnak. Egy azonban biztos: mi nem megyünk sehova és nem pánikolunk. Nekünk Magyarország a hazánk, az olvasó a megrendelőnk.
Bővebben >>>Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja?
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>
