A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>„Én nem bizniszelek. Nekem ebből nulla anyagi hasznom van. A Nagy Márton köréhez sorolt magántőkealaphoz semmi közöm nincs és nem is volt” – mondja Demeter Szilárd, akinek lelkiismeret-furdalása sincs, amiért pályáztatás nélkül adta bérbe ötven évre a Hajógyári-sziget általa kezelt területét egy miniszterközeli magáncégnek. Azt viszont nagyon is bánja, hogy nem rúgta ki azonnal a múzeumok főigazgatóit, amikor a közgyűjteményi központ élére került másfél éve.
Bővebben >>>Mindenhová betüremkedik a kampány, ritkán lesz felemelő és sokszor válik kínossá. Ha stratégiai nyugalommal kívánjuk átélni, érdemes meghozni egy fontos szemléletbeli döntést: demokráciában élünk vagy sem? Ha ezt tisztáztuk magunkban, minden sokkal egyszerűbb lesz. Nem segít, hogy a két nagy párt álláspontja sem egyértelmű. Évadnyitó publicisztika.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>Kell-e, lehet-e feltételeket szabni Magyar Péternek, például demokratikus garanciát várni tőle? Netán Orbán Viktor bukása automatikusan jobb körülményeket teremtene e téren, ezért feltétel nélkül is érdemes támogatni a kihívóját? A magyar belpolitika őszi ülésszakát Deme Zoltán és Puzsér Róbert fenti kérdésről folytatott vitájával indítjuk hetente jelentkező podcastunk, a Heti Válasz friss adásában. A moderátor Stumpf András.
Bővebben >>>A most benyújtott törvénytervezetet már egy nyílt önkényuralom törvénye. Már az év elején jeleztük: ténylegesen hatóságot csinálhatnak a Lánczi Tamás vezette Rágalmazási Főosztályból. Bárcsak a paranoia mondatta volna velünk ezt a jóslatot, de sajnos beigazolódott. Az éjszaka benyújtott jogszabálytervezetben még az is üldözéssel sújtható külföldi támogatásnak minősül, ha egy erdélyi magyar küld utalást egy független lapnak. Egy azonban biztos: mi nem megyünk sehova és nem pánikolunk. Nekünk Magyarország a hazánk, az olvasó a megrendelőnk.
Bővebben >>>Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja?
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>Az országban több mint tíz éve nem voltak ekkora tüntetések – csakhogy a demonstrálók egysége lassan kezd repedezni. Vendégszerzőnk a helyszínről tudósítja lapunk olvasóit.
Bővebben >>>Noha Orbán Viktor tegnapi mondatai nyilvánvalóan a pillanat uralását célozzák és belső ellentmondásaikon is hahotázhatnánk teli szájjal, sajnos mégsem olyan vicces a helyzet. Semmi sem garantálja, hogy nem lesz belőlük valóban jogszabály és kizárólag diktatúrákra jellemző jogfosztás. Magyar állampolgárok vállalkozásainak politikai alapú kitagadása nemcsak a nemzetből, de az államból is: ez már az a szint lenne, ahonnan nincs visszaút. Vélemény.
Bővebben >>>Amennyiben hatósági jogosítványokat kap a Rogán Művek Rágalmazási Főosztálya, azzal Orbán tényleg beéri Putyint. Ezért nem a sajtó belügye ez a történet. Vélemény röviden.
Bővebben >>>Elkezdődött a 2026-os választási kampány, Magyarország pedig világelső lett: nálunk lett először központi kérdés a deepfake problémája. Azért ne örüljünk: amikor a hamisítások, manipulációk miatt már az is hitkérdés, hogy egy esemény megtörtént-e, akkor válságos állapotba jut a demokrácia. Amikor pedig a lehallgatás célja nem közügy feltárása, pusztán a megszégyenítés, akkor a spiclivilág támad fel.
Bővebben >>>
