Budapest – Válasz Online
 

A városi kultúrsétákat szervező Hosszúlépésről ismert Merker Dávid egyike volt azoknak, akik rávették Vitézyt az indulásra. Állítja: a Karmelitának ehhez semmi köze nem volt. Interjú.

Bővebben >>>

A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.

Bővebben >>>

Januárban negatív rekordot mutatott a statisztika. A megszorítások és a szabad szülészetválasztás lehetőségének megszüntetése lehet a fő ok.

Bővebben >>>

Recesszió, infláció, nemzetközi elszigeteltség, korrupciós botrányok és az államfő bukását hozó kegyelmi ügy – messziről nézve minden adott lenne, hogy az ellenzék optimistán várja a 2024-es választásokat. Ehhez képest…

Bővebben >>>

Jelentős fotóhagyaték került fel januárban a Fortepanra: Fábián József városfotósként Budapest belső kerületeinek újjáépítését dokumentálta, de korábban ismeretlen képein kocsik, manökenek, fodrászversenyek, nyaralások is megjelennek. Életvidám személyiségét tükröző fényképei a 20. század második felének derűsebbik arcát mutatják.

Bővebben >>>

A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket is rejt. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.

Bővebben >>>

Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét.

Bővebben >>>

A napokban bejárta a hír a sajtót, hogy pláza–hotel–irodaház-háromság épül a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé, azaz 2026-ra rend lesz a mai rendezetlenség helyén. A lapok többnyire csak a fejlesztő közleményét vették át, pedig van itt egyéb „látnivaló” is. Nem vagyunk kényszeres ünneprontók, ám a jegyzőkönyv kedvéért le kell szögeznünk: ciklusokon átívelő gigamutyi előzte meg a Centrale néven futó projekt beindítását.

Bővebben >>>

A 88 éves korában elhunyt Finta József épületei nélkül Budapestet el sem tudnánk képzelni, de rajzai, urbanisztikai gondolatai is maradandó értéket képviselnek. Nevéhez köthető, bár messze nemcsak az ő hibája az 1960-as évek talán legsúlyosabb városépítészeti tévedése, a Duna-parti szállodasor, de azt is ő mutatta meg, hogy lehet érzékenyen beilleszteni nagy kortárs épületeket vagy akár egy plázát a történelmi városszövetbe. Kevesen tudják, hogy ő tervezte Dunaújváros első, skandináv ihletésű modern lakóházát a szocreál után, hogy megérte egyik meghatározó épületének a lebontását, és hogy fotózás helyett vázlatfüzettel a kezében járta Európa nagyvárosait. Nekrológ.

Bővebben >>>

. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurdnál abszurdabb intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti sorozatunk utolsó adása következik.

Bővebben >>>

A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig.

Bővebben >>>

Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? Podcast

Bővebben >>>

A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, ki érdekelt a 652 hektáros soroksári-gyáli buliban.

Bővebben >>>

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? Podcast.

Bővebben >>>

Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon.

Bővebben >>>