Elővásárlási joga van a fővárosnak Rákosrendezőre, de a kormány szerint nem élhet vele
Kiderült, hogy a főváros egyik cége, a Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási joggal rendelkezik, és ezzel a főpolgármester élni is kíván. Ha Magyarország jogállamként működne, ez megakadályozhatná az egész adásvételt, de a kormányzati reakció nyilvánvalóvá teszi, amit egyébként is sejteni lehet: semmi nem állhat a homályos hátterű ügylet útjába.
Nagyon érdekes fordulatot vett Rákos-Dubaj ügye. Tegnap derült ki, hogy a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi üzletember Eagle Hills nevű cégével, és mindössze 50,9 milliárd forintért eladta az ingatlanfejlesztőnek Rákosrendező területének jelentős részét, mintegy 85 hektárt.
Ma a történet újabb csavarral folytatódott, mert Karácsony Gergely főpolgármester követelésére az MNV Zrt. nyilvánosságra hozta honlapján a szerződést. És kiderült, hogy van benne egy akna, ami akár az egész projektet megakadályozhatná. Már amennyiben Magyarország jogállamként működne, de ezt majd meglátjuk. Izgalmas teszt következik. (A szerződést a mellékleteivel együtt e cikk alján is letölthetővé tesszük.)
Kiderült, hogy a főváros egyik cége, a Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási joggal rendelkezik, és ezzel a főpolgármester élni is kíván. Mégpedig azért, hogy 500 méter magas felhőkarcoló és belgrádi stílusú, toronysilókból álló negyed helyett a területen élhető, zöld lakókörnyezetet kínáló Parkvárost hozzon létre. Ehhez közgyűlési felhatalmazása is van a városvezetésnek, mivel a legutóbbi ülésen elfogadták Karácsony és Vitézy Dávid erről szóló közös előterjesztését.
De nézzük most a pontos szituációt!
Az MNV a szerződés mellékletének egy részét olvashatatlan formában tette közzé, maga a szerződés viszont olvasható. Kivehető a fenti nyitóképen közölt térkép is, ami nagyon lényeges, mert kiderül belőle, hogy Rákosrendező mekkora részét adták el, hol is van pontosan az a 85 hektár. (A kép minőségéért elnézést kérünk, ilyen szintű ábrákkal dolgozik a nemzeti vagyonkezelő.)
- Tehát a magyar állam megtartotta egyrészt a vasútvonalakat és közvetlen környezetüket, másrészt a muzeális Vasúttörténeti Parkot. Ennek megmenekülése örömteli fejlemény.
- Megmarad a Tatai úti két történelmi sporttelep is, amelyek a BVSC kezelésében vannak (Tatai út 85. és 3/b), illetve a Közlekedési Múzeum raktárainak egy része, amire az intézménynek nagy szüksége van. Minden mást eladtak.
A jelenlegi, szerződésben szereplő telekosztás értelemszerűen eltér a tervezett új felosztástól. A szerződésben hét darab helyrajzi számmal megjelölt ingatlan szerepel.
▸ Öt ingatlan tisztán állami tulajdonú volt.
▸ Két ingatlanban viszont résztulajdonnal rendelkezik egy-egy külső szereplő. Az egyik ingatlannál ez a Stockton Zrt. nevű magáncég, a másiknál viszont a Budapesti Közművek Zrt. (a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. utódjaként). Az utóbbi lesz az érdekes.
▸ A szóban forgó telek a szerződés szerinti 5-ös számú ingatlan, 29834/13 számú hrsz. Természetben jó nagy területről beszélünk a Rákos-pataktól kifelé, 672 ezer négyzetméterről. Jelentőségét mutatja, hogy a teljes vételárból 20,6 milliárd erre a telekre esik, vagyis az egésznek közel a fele. A fővárosi tulajdonú ingatlant ebből /A jelzéssel jelölték, tulajdoni lapja szerint ez egy kisebb épület, amely korábban a FŐTÁV-KOMFORT Kft. nevű leányvállalaté volt, és fűtőerőműként szolgál.
▸ A polgári törvénykönyv szerint osztatlan közös telek esetén a másik tulajdonosnak mindig jár az elővásárlási jog, így a Stocktonnak és a Budapesti Közműveknek is. Erre az MNV eladóként felhívta az Eagle Hills figyelmét.
Most tehát annak kellene történnie, hogy az MNV Zrt. eladóként felhívást küld a Budapesti Közműveknek, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jog gyakorlásáról. A főpolgármester döntése értelmében pedig a megadott határidőn belül Budapest cége megveheti az ingatlant. Mivel a vételár igen alacsony, és több részletben kell kifizetni 2039-ig, a főváros nagyon kedvező áron juthat hozzá a rendkívül értékes fejlesztési területhez. Olyan kedvező áron, mint amit Mohamed Alabbarnak szánt a kormány.
A másik telekben elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. egyébként Zelles Sándor cége. Az ő neve onnan lehet ismerős, hogy a Gyurcsány-érában vezette az MNV elődjét, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot. Később azonban váltott: 2020-ban a Válasz Online írta meg, hogy Zelles immár Habony Árpád gazdasági köreihez kötődik.
A főváros elővásárlási jogára visszatérve adódik egy nagyon izgalmas kérdés:
vajon a felhívást csak a 29834/13-as hrsz telekre küldik el, vagy mind a hét rákosrendezői ingatlanra?
A főváros vezetése szerint az utóbbi lenne a jogszerű és indokolt, mivel az állam egyben akarja értékesíteni az egész terület; jogi szakkifejezéssel dologösszesség áll fenn.
Amennyiben nem a teljes területre vonatkozik a felhívás, a főváros polgári pert indíthat emiatt. Ennek is van értelme, mert a szerződés értelmében az Eagle Hills csak akkor fizeti ki a vételár második részletét, ha minden ingatlan permentes. Ellenkező esetben az egész szerződés meghiúsul. De ha történetesen csak a 29834/13-as telek lenne a fővárosé, már az is elég lenne ahhoz, hogy jóval szelídebb, élhetőbb fejlesztés valósuljon meg, hiszen jelentős területről van szó.
Csakhogy attól még, hogy jogállamban ennek kéne történnie, egyáltalán nem biztos, hogy ez történik majd. Korábban azt írtuk, az állami szervek kommunikációja egyértelműen azt üzeni, hogy ez a projekt megállíthatatlan. Nem lenne meglepő, ha valamilyen kreatív jogi megoldással a kormány kikerülné az elővásárlási jogot, és megakadályozná a fővárosi önkormányzatot annak gyakorlásában. Hiszen érdemi egyeztetést korábban sem akartak soha.
Ebben az esetben is lenne haszna a mostani szituációnak: világossá válna, hogy Rákosrendezőt a magyar állam valójában nem azért adná el Alabbarnak, mert egyedül tőle kaphatja meg a kialkudott vételárat, hanem más, szalonképesen nem megfogalmazható okok miatt. Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló bejelentéssel a főváros leleplezi annak az érvelésnek az álságosságát, hogy Rákos-Dubajnak nincs alternatívája.
Az MNV Zrt. és az Eagle Hills között kötött adásvételi szerződés:
Frissítés: egy nappal később, január 22-én máris megszületett a kormányzati reakció Karácsony Gergely főpolgármester bejelentésére, hogy elővásárlási jogával élve a főváros megvenné ugyanannyiért Rákosrendező területét, mint Mohamed Alabbar.
Röviden a lényeg: szó sem lehet róla.
Az indoklást az MNV Zrt. tette közzé egy rövid közleményben. E szerint az elővásárlási joggal csak akkor lehet élni, ha a jogosult képes az adásvételi szerződésben foglalt összes feltételt teljesíteni. Az MNV szerint ilyen feltétel az is, hogy az ingatlan az Emirátusokkal kötött nemzetközi szerződés alapján csak annak értékesíthető, akit az Emirátusok kormánya vevőnek kijelöl. A főváros pedig ennek a kitételnek nem felel meg.
Lefordítjuk, mert annyira hajmeresztő: kizárólag egy idegen állam kormánya dönthet arról, mi történjen Budapest legfontosabb fejlesztési területével. A budapesti választók által megválasztott közgyűlés és főpolgármester nem. Mindez, vélhetően, a szuverenitás elszánt védelmének jegyében történik.
Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a főváros bíróságra megy az ügyben. Az elővásárlási jogról nem fognak lemondani, az MNV Zrt. álláspontját pedig szürreálisnak tartják, olyan jogi nonszensznek, amin jogászgenerációk fognak nevetni. A főpolgármester azt is elmondta: az általa ismert szakvélemények alapján Rákosrendező egész területére érvényesnek tartják a főváros elővásárlási jogát.
Noha az MNV Zrt. a nemzetközi szerződésre hivatkozik, valójában ennek szövege is rögzíti, hogy a terület értékesítése csak a magyar nemzeti jogszabályokkal összhangban történhet. Vagyis az ügylet nem lehetne ellentétes a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel.
Frissítés: január 29-én a fővárosi közgyűlés döntött arról, hogy élni kíván az elővásárlási joggal. Az ülésen órákig vitatkoztak a képviselők Rákos-Dubaj ügyéről, és a Fidesz-frakciónak jutott a hálátlan szerep, hogy megvédje az óriásberuházást. A Tisza Párt kérésére végül név szerinti szavazást tartottak: 23 igen és 10 nem szavazattal a közgyűlés megadta a tulajdonosi felhatalmazást a Budapesti Közművek Zrt-nek (BKM), hogy 50,9 milliárd forintos áron megvásárolja a magyar államtól Rákosrendező 85 hektáros területét.
A szavazáson csak a Fidesz képviselői voksoltak nemmel, a Tisza Párt, a balközép erők, a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom és a kétfarkúak képviselői egységesen támogatták a javaslatot.
Ami biztos: január 22-én az eladó MNV Zrt. hivatalos levélben szólította fel a Budapesti Közműveket, hogy a fővárosi cég nyilatkozzon, kíván-e élni elővásárlási jogával. Vagyis az MNV ismét elismerte, hogy ez a jog létezik, sőt az állami vagyonkezelő explicit módon írásba adta, hogy fennáll az ún. dologösszesség, vagyis a jog Rákosrendező egész területére érvényes. Ez azért izgalmas mozzanat, mert korábban volt némi bizonytalanság, hogy a jog csak arra a telekre vonatkozik-e, amelyen a BKM-nek van egy építménye, vagy az összes értékesített ingatlanra. A főváros kezdettől azt mondta, hogy mind a hétre, és ezt az MNV sem vitatta végül. Az MNV Zrt. levelében azonban szerepel egy olyan kitétel, hogy az elővásárlási jogot a BKM csak az adásvételi szerződésben szereplő összes feltétel maradéktalan elfogadásával teljesítheti. Erről 30 napon belül kell nyilatkoznia.
A folytatás egyelőre megjósolhatatlan.
Nyitókép: az adásvételi szerződés mellékletében szereplő térképvázlat arról, hogy pontosan mekkora területet adtak el Mohamed Alabbar cégének
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>