Megjelent az Építési és Közlekedési Minisztérium oldalán annak a törvénynek a tervezete, amely lehetővé teszi az állami kastélyvagyon szétosztogatását. A jogszabályból kikerült az a melléklet, amely nevesítette a felújított kastélyokat, de ez csak annyit jelent, hogy ingyenesen magánkézbe vagy tartós vagyonkezelésbe adható bármelyik műemlék, amely Lázár tárcája alá tartozik.

Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.

Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.

Kitart az állami kastélyok kiszervezésének ötlete mellett Lázár János, bár a korábban lapunk által nyilvánosságra hozott tervezet néhány ponton finomodni látszik. Mintegy az állam rossz gazda tétel igazolásaként az edelényi és a péceli kastélyt már be is zártak, amit az Edelényre ellátogató L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kastélyprogramot egykor elindító államtitkárként szégyenletesnek nevezett. A kastélyokat kezelő szervezetet megkérdeztük, mennyit spóroltak az elbocsátásokkal, és tervezik-e újabb helyszínek bezárását.

Visszautasította Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, hogy bármilyen beszélgetést folytasson a Fortepannal a legnagyobb magyar archívfotó-gyűjtemény nyilvánosságáról. Tamási Miklós, a Fortepan alapítója elmondta: letörölték azokat a fényképeket, amelyekre az MTVA igényt tartott, de továbbra is azt javasolják, hogy a részvénytársaság támogassa egy egyszázalékos gesztussal a magyar kultúrát és a nyilvánosságot. Abszurd helyzet, hogy közpénzből működő állami intézmények pénzért adják és saját tulajdonukként kezelik a régi fotókat, míg a magánadományokból működő Fortepan közszolgálati feladatot végez, és ingyenesen hozzáférhetővé teszi a múlt vizuális örökségét. Interjú.

Csontváry mindig is egy önálló múzeumban szerette volna látni az életművét, de ez az álom soha nem valósult meg. Éppen ezért ünnepi alkalom, hogy születése 170. évfordulóján e múzeum egy kiállítás erejéig összeállt, és együtt láthatjuk a Pécsett és Budapesten őrzött, legnagyszerűbb műveket. Ráadásul méltó környezetben: a Szépművészeti Múzeum pazar Ión-Pergamon Csarnokában. Az évfordulóra egy váratlan felfedezés is jutott: Rieder Gábor művészettörténész megtalálta Csontváry magányos cédrusát Libanonban. Magát a fát, amit Csontváry több mint egy évszázada megfestett – most már azt is tudjuk, hogy valósághűen.

Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtunk. Az egykori botrányok helyszínei közül Hatvant és Sárazsadányt is felkerestük, és a látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.

Tíz évvel a példátlanul sikeres műcsarnokbeli kiállítás után Bukta Imre most az óbudai Godot Intézetben jelentkezett nagyszabású tárlattal. A Műveljük kertjeinket! izgalmas utazás Mezőszemere világába, csupa új, az elmúlt néhány évben készült képpel. És egyben pátosztól és kétségbeeséstől mentes szembenézés a közeledő elmúlással, ami napról napra, lassanként nyeli el Bukta Imre világát, a 20. századi falusi Magyarországot, annak házait, tárgyait – és embereit is. Az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész tárlatvezetésén jártunk.

Megdöbbentő törvénytervezet jutott a Válasz Online birtokába: az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Példátlan szabadrablás készül.

A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi úton megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.

Az ország legelső irodalmi emlékhelyét minden nemzedék a saját képére formálta. A 200. évfordulóra elkészült felújítás megerősíti a városközpontban az elmúlt évtizedek bontásai és építkezései nyomán kialakult „Petőfi-centrumot”, ami az időkapszulaként megmaradt öreg parasztház körül létrejött. A helyi kurátorok által, nagyon kevés eredeti tárggyal létrehozott kiállítás kiállja az összehasonlítást a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású, szintén az évfordulóra elkészült új állandó tárlatával is.

Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.

Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.

A Rác fürdő ügye az elmúlt két évtizedben folyamatosan témát adott a gazdasági lapoknak. A Demszky- és a Tarlós-korszakból megörökölt, elátkozott fürdőfejlesztés helyzete sokáig reménytelennek tűnhetett, de a tulajdonviszonyok másfél éve végre rendeződtek, és a negyedik budapesti törökfürdő hosszú kerülő után ismét köztulajdonba került. Bejártuk a bezárt fürdőt, ahol kiderült: rengeteg munkával egyáltalán nem lehetetlen a jövő évre tervezett újranyitás.

Élt a 20. század második felében egy magyar festő, aki sokáig nem szerepelt a korszakról szóló összefoglalásokban, szinte általános kritikai elutasítás övezte, bár a közönség szerette és vásárolta a képeit. Mácsai István – a színész Mácsai Pál édesapja – itthon társtalan volt, de a korabeli Amerikában a rejtett jelentésekkel teli, érzékeny, konzervatív vagy mágikus realizmus elfogadott irányzatnak számított. És ma különös módon úgy tűnik, jobban megragadta a korhangulatot, mint sok elismert kortársa. A Kiscelli Múzeumban látható életműkiállítása átírja a berögzült művészettörténeti kánont, a látogatót pedig nem várt felfedezéssel örvendezteti meg.