A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra.
Bővebben >>>Magyar Péter a Homokhátságon, egy önkéntes vízőrző csoport társaságában vállalta, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén támogatni fogják a vízvisszatartást. Ha már az ukránozós csatazaj és más őrületek mellett némi figyelmet az ország valódi létfeltételei is kaptak a kampány fősodrában, érdemes megnézni, miért égetően aktuális téma ismét a vízmegtartás. Hiába a téli nagy havazás és a sok olvadék, az Alföld vízszintjei most is katasztrofálisak.
Bővebben >>>Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő, a nyilasok és a kommunisták által is üldözött Halmy család újabb értékei kerültek vissza Magyarországra. A festményekből, fotókból és eddig nem kutatott dokumentumokból álló hagyaték talán elveszett volna a szülőhaza számára a lokálpatrióta történelemtanár nélkül, aki elszántan vetette bele magát a tragikus és fordulatos vecsési történet felgöngyölítésébe.
Bővebben >>>A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Bővebben >>>Genetikai bizonyítékok árulkodnak a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetéről, megvannak „Julianus barát magyarjai”, igazolták a nyugati és a keleti hunok rokonságát – csak néhány érdekesség őstörténeti podcastunkból. A legfrissebb tudományos fejleményeket beszéljük át Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikussal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával és Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével.
Bővebben >>>Donald Trump elnöknek személyes felelőssége van abban, hogy rövid időn belül a második amerikai civil veszti életét az illegális bevándorlók ellen rendezett hajsza közepette – hangzik el a tengerentúli hideg polgárháborús helyzetet kibeszélő szerkesztőségi műsorunkban. A papíron a közrend helyreállításáért kezdett harc performatív kegyetlenkedésbe fordult, de a jelek szerint a washingtoni politika a borzalmas előzmények után képes az önkorrekcióra. Laky Zoltánt és Magyari Pétert Borbás Barna kérdezi.
Bővebben >>>Hat és fél évtized magyarországi hóhelyzeteit foglaltuk össze egyetlen csíkdiagramon. Az összesítésből kiderül: utoljára 2012 februárjában fordult elő, hogy legalább 10 centiméter hó legyen minimum három napig, legalább a fél ország területén. A nagyobb hóesemények csökkenése igazán csak 2010-től mutatkozott meg, de ezen nincs mit csodálkozni. Teleink középhőmérséklete ugyanis azóta már tartósan 0 Celsius-fok feletti.
Bővebben >>>Elnagyolt számításaink szerint elérheti az 1 milliárd köbmétert az Alföldre hó formájában hullott víz, országosan pedig ennek duplája is lehet az olvadéktartalék. Ez már a legnagyobb tavunk teljes vízmennyiségének felel meg. És bár a hiány ennek többszöröse, a hóban tárolt, lassan kiolvadó víz óriási kincs: hatékonyabban járulhat hozzá a végzetesen megfogyatkozott felszín alatti vizek visszatöltéséhez, mint bármilyen nyári eső. Persze csak ha jól bánunk vele. Ha az olvadással együtt beindulnak a „hagyományos” lecsapoló, elvezető mechanizmusok, ez is kárba veszhet.
Bővebben >>>„A polgárháború egészen addig pusztán szimuláció, ameddig szavakban tesszük. De mindig a szavakból támadnak később a tettek is” – mondja újévi podcastunkban Hatos Pál. A történésszel decemberben megjelent Hideg polgárháború – Csonka-Magyarország születése 1919–1922 című új könyve nyomán beszélünk testvérharcokról, a kultúra alapjairól, túlélésről és a magyar nyelv misztériumáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Milyen lelki állapotban van az ország 2025 karácsonyán? Hogyan lehet szabadulni attól, ami nyomaszt? Mi lehet a gyógyír a gyerekbántalmazási botrányokra, a Szőlő utcai traumára? Mi a baj napjaink boldogságeszményével? Karácsonyi lelki beszélgetés Tari Annamária pszichoanalitikussal és Kókai-Nagy Viktor református lelkész-teológussal.
Bővebben >>>Az emléküket is kitörölték, én pedig feladatomnak érzem, hogy megmutassam őket – mondja a kommunista diktatúra idejének embercsempészeiről podcastunkban Élő Anita. Kolléganőnk évek óta kutatja a vasfüggöny elfelejtett vagy fel nem tárt történeteit, és a Karády Katalin Ausztriába szökéséről szóló, részben publikálatlan forrásokon alapuló minapi cikke kiugróan népszerű lett. Történelmi adás a nyugati határ véres múltjáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>A novemberi magyar–ír meccs és a vb-álmok összetörése óta tart a gondolkodás, hogy mi tehetné eredményesebbé a magyar futballt, vagy hogy hogyan közelíthetné meg régi nagyságát. Most következő tézisünk nem milliárdokról, stadionokról, gigaberuházásokról és nem is big data-elemzésekről, a modern profizmus csillogó kellékeiről szól. Hanem a kudarcok idején igazán fontossá váló szellemi alapokról és a foci valódi hátországáról két évvel ezelőtti könyvünk, a magyar futballtörténet eredeti gyökereihez vezető Első gól nyomán.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>A felülről gerjesztett, ellenzéki választópolgárokat céltáblára tevő hisztéria a magyar közélet új mélypontja. Olyasvalami, amit a leghatározottabban el kell utasítani, és aminek azonnal véget kell vetni. Vélemény.
Bővebben >>>Vízmegtartásról, klímaadaptációról és az ezeket övező konfliktusokról szervezett nagyszabású konferenciát a Magyar Hidrológiai Társaság, amelyre a vizes ágazat politikai és szakmai vezetői, kutatók és természetvédők mellett kollégánk, a legutóbbi Válasz Offline-kiadvány szerkesztője, Borbás Barna is felkérést kapott. A november 6-i tanácskozáson elhangzott beszédét alább közöljük. A Víz a tájban – Klímaadaptáció konfliktusokkal című egész napos […]
Bővebben >>>
