A Tokaji borvidéken Bodrogkeresztúr térségében, a Mátrában Abasár községben szűrtek ki aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlőtőkéket – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Nébih azt is közölte, hogy a betegség már 17 vármegyében és a 22-ből 20 borvidéken van jelen. Bár hivatalos térkép még nincs, az alábbi vázlaton megjelenítjük a szőlővész eddigi észleléseit. Továbbra is a nyugati határszél megyéiben a legrosszabb a helyzet, és az északi tájegységek érintettségével a baj immár országossá vált. A hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztulás fenyeget.

Normál időben óriási győzelmet hozna a Fidesznek a két- és háromgyerekes anyák adómentessége, de most rendkívüli időket élünk – mondja a közvéleményről, kampányról, választói magatartásról szóló műsorunkban Szabó Andrea szociológus-politológus. Szerinte inkább a Fidesznek kedvez, ha a vagdalkozós irracionalitás tombol, mert stabil pontnak látszik a káoszban. A kormánypárt viszont egyértelműen túl van az aranykoron, és Magyar Péter legnagyobb esélye, ha tömegek hiszik el neki, hogy az újabb aranykor legfőbb gátja éppen maga Orbán Viktor.

Egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatjuk be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. A szőlővész híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban, de már két évtizede kódolva volt, hogy a baj előbb-utóbb bekövetkezik. Akkor bukkant fel a felmelegedés miatt a kórt terjesztő rovar hazánkban. Most már ott tartunk, hogy a hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztítástól félnek a borvidékeken. A lapunknak nyilatkozó növényvédelmi mérnök három lépést sürget: összehangolt védekezést a betegséghordozó ellen, a baj melegágyát jelentő gondozatlan, gyomos szőlők felszámolását és – bármennyire fájó – a fertőzött tőkék megsemmisítését.

A kedves olvasó nem téved, ha úgy érzi, szeptember elsejével nem ért véget a nyár Magyarországon. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak alább bemutatott számításai szerint a tavasz és a nyár 25-25 nappal lett hosszabb, mint 45 éve volt. Vagyis az év közel kétharmadát immár ez a két évszak tölti ki.

Szokolay Domokos történész tárta fel a Dallam-csoport, egy nyugati bekötöttségű második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot építeni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország forduljon szembe a németekkel és lépjen ki a háborúból. A titkos akcióhoz kapcsolódott a Fradi korai korszakának két legendája: Tóth Potya István és Kertész Géza. A fociedzők halált megvető bátorsággal álltak bele a konspirációba – nem rajtuk múlt, hogy tragédia lett a vége.

Újabb aszály, újabb figyelmeztetés: cselekvés kell az ország kiszáradása ellen. A mérnöki asztalon huszonöt éve készen van a mélyárteres Tisza-völgyi stratégia, mely leírja, hogyan lehetne visszavezetni a folyó kisebb-nagyobb árhullámait a régi árterekbe, majd a belvízcsatronákon keresztül még nagyobb területekre, így állítva helyre az Alföld vízmérlegét. A főként Koncsos László professzor által kidolgozott terv megvalósítását civilek évek óta követelik, a szélesebb közvélemény mégis alig ismeri. Ezért a Zöld Válasz podcasttal és műsorvezetőjével, Litkai Gergellyel közösen a nézők, hallgatók elé tárjuk a nagyszabású megoldási javaslatot a sivatagosodás ellen. Vendégünk Murányi Gábor vízépítő mérnök és Ujj Zsuzsanna természetvédelmi mérnök.

Apokaliptikus és meseszerű tájat is fotóztunk Orosháza környékén, miközben hajdan népszerű vizes élőhelyeket kerestünk az augusztusi forróságban. Nem az a hír, hogy egy szikes tó kiszárad: nyáron ez természetes jelenség. Az viszont intő jel, hogy ezek a víztestek most már évek óta nem álltak helyre. Ismét olyan „lakmuszpapír” területeket mutatunk, amelyeken meg lehet érteni, mivé alakul a dél-alföldi táj. És hogy mihez kell alkalmazkodni, ha élni és termelni szeretne az itt lakó több százezer ember.

A természet nyersen megmutatja az ember törékenységét: egyetlen rossz döntés, és már nem is létezel – mondja Rakonczay Gábor, aki decembertől márciusig 5123 km-t evezett az Atlanti-óceánon, ezzel zárva extrém sportolói pályafutását. A példamutatás lehet a kulcs, hogy javítsunk az ország fizikai és mentális állapotán – állítja Erős Tibor ultrafutó, aki áprilisban 46 óra alatt kétszer teljesítette az Ultrabalatont, összesen 422 km-t. Emberfeletti teljesítményekről, mentális és fizikai erőről, ember és természet kapcsolatáról szól a HetiVálasz 289. adása.

Dél-alföldi riportutunkon megnéztük a kiszáradással talán leginkább sújtott térség termőföldjeit, ahol idén nem lesz „tengerihántás”. Olyan kukoricacsövet is találtunk, amelyen mindössze egyetlen szem termett. Az élelmesebb gazdák elkezdtek cirokra váltani, de van egy veszélyes tendencia is. Akik nem alkalmazkodnak időben, azok kénytelenek felhagyni a gazdálkodással és elmenekülni. Helyszíni riport.

Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. Műsorvezető Borbás Barna.

Az atombomba amerikai kifejlesztésének nem volt alternatívája, japán városok elleni bevetésének viszont több is. Például a be nem vetés, melynek legelső és leghangosabb képviselője az a Szilárd Leó volt, aki hat évvel korábban még arról győzködte az elnököt, hogy indítsanak nukleáris programot a nácik ellen. Szilárd haláláig küzdött annak a fegyvernek a megfékezéséért, amelynek létrehozásában részt vett. Kollégája, Wigner Jenő szerint viszont a bomba korábbi kifejlesztése életeket menthetett volna. És a történelem annyira bonyolult, hogy kettejüknek lehetett egyszerre igaza. Összeállítás a hirosimai pusztítás 80. évfordulóján.

A valaha mért legszárazabb júniust viharos-szeszélyes folytatás követte, de ez sem segített a kiszáradásnak leginkább kitett Dél-Alföldön. A szemünk láttára alakul át táj, és ebben a „szentesi Hortobágy” az egyik leglátványosabb terep: a Körös–Maros közének egyetlen pusztaságán végig lehet nézni, milyen az, amikor a múlt századi folyószabályozás, a szocialista természetrombolás és a klímaváltozás kéz a kézben löki a sivatag felé a magyar vidéket.

A Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjével van közös egyesülete a Magyarságkutató Intézet régi-új arcának – derült ki a Válasz Online kutakodásaiból. Június végén fordulat következett a Kásler Miklós-féle intézetnél: a másfél éve a konszolidáción dolgozó vezetést leváltották, benne a volt miniszterrel, a főigazgató Lezsák Gabriella régész lett. Már csorognak a hírek az „új” stáb első tagjairól, akik valójában régiek: a Magyarságkutató kultúrharcos korszakát fémjelző visszatérők.

A Tisza Pártnak már most kiterjedtebb címlistája van, mint a ’22-es ellenzéknek közvetlenül a választás előtt – mondja podcastunkban Bódi Mátyás geográfus. A Választási Földrajz elemzője szerint ugyanakkor a Fidesz csapdát állíthat Magyar Péternek egy Ukrajna EU-tagságáról szóló népszavazással, mely téma bizonyítottan megosztja az ellenzéki tábort is. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna. Az adás meghallgatható […]

Az atomkorszak első nyolcvan évében működött az elrettentés elve: nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem vívtak egymással direkt háborút. Iránról viszont nem tudjuk, betartaná-e a játékszabályokat – hangzik el podcastadásunkban. Szerdai évfordulós cikkünk után a HetiVálasz is atomkérdésekről szól. Mit tanult a világ a hidegháborúból? Biztos, hogy mindig blöfföl Moszkva, amikor atomcsapással fenyeget? Miért aggasztó, ami Iránban történt? Vendégünk Aszódi Attila atomenergetikai és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.