Friss pénzügyi beszámolók alapján igazoljuk, hogy a miniszterelnök veje mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat. A neki tulajdonított 188 milliárd forint triplája lehet a vagyona. A hozzá kötődő alapkezelőkkel ugyanis az eddigi összesítések nem számoltak, de az új beszámolók alapján most ezt megtettük. Bővebben >>>
Megszegte a kormány az Akadémiának tett ígéretét, ezért az MTA elnöksége úgy döntött: új közgyűlési felhatalmazás nélkül nem adja el a testület ingatlanjait az államnak. A nagy felháborodást kiváltó átszervezés valódi hátterét senki nem tudja, de az biztos: nulla esélye van annak, hogy minden úgy történt, ahogy a hivatalos magyarázat szól. A lépés viszont az érintett tudományos műhelyek létét fenyegeti. Interjú az MTA főtitkárával, Kollár László Péterrel és főtitkárhelyettesével, Erdei Annával.
Bővebben >>>„Népeinket, nemzeteinket – egész Közép-Európát – évszázadok óta összeköti a szabadságért, függetlenségért és szuverenitásért vívott harc. Ez a közös küzdelem kötött össze bennünket 1956-ban, 2014-ben, 2022-ben – és köt össze ma is.”
Bővebben >>>Lapunk ellátogatott az ukrán szakszolgálat Szumi megyei kiképzőbázisára, ahol évtizedes rutint felhalmozó trénerek képzik a halott- és a túlélőkereső kutyákat. A központban fegyelem van és jókedv. Meg kivételes elhivatottság. Riport.
Bővebben >>>Az én szavazatomra csak akkor számíthat a Tisza, ha biztosítottnak látom, hogy a hatalmat a negyedik magyar köztársaság megteremtésére használja majd fel – írja vendégszerzőnk. Deme Zoltán helyteleníti, hogy mind a visszalépő ellenzéki politikusok, mind a Puzsér Róbert vezette Polgári Ellenállás mozgalom konkrét vállalások elfogadtatása nélkül ajánlja fel a Tiszának a támogatást.
Bővebben >>>Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>Jóval több és meggyőzőbb érv szól amellett, hogy ez a hipotézis csupán egy szívünknek kedves zsonglőrködés a rendelkezésre álló kevés információval – írja Vaskó Péter annak kapcsán, hogy a sajtóban ismét nagyot futott Stephen Pow elmélete: Szent László magyar királyról mintázták Lancelot alakját. A műfordító középkorkutató maga is örülne neki, ha ez így volna, de […]
Bővebben >>>Tavaly a magyarok tudták a legkevesebb árut és szolgáltatást megvenni a fizetésükből az egész EU-ban. Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentéséből ki lehet hámozni, hogy miért jutottunk idáig. Röviden: nincs verseny és silány az oktatás. Az állam ha ad, akkor rosszul és rosszkor ad, ha spórol, akkor alapvető dolgokra nem költ. Mutatjuk a tényeket.
Bővebben >>>A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Bővebben >>>Igazi csúcsragadozókat kaptak el május végén a hatóságok a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójának és élettársának személyében. A kormánypártok kegyeltje, Juhász Péter Pál esete lerántja a leplet a szociális ellátórendszer minden hibájáról. A politikai lojalitás alapján kinevezett vezetőkről, akik gátat vetnek a belső megtisztulás folyamatainak, az álszent és haszontalan erkölcsi vizsgálatról, amelyen gond nélkül átment az igazgató, az állam által mélyszegénységbe taszított, prostitúcióra kényszerülő gyerekekről és a hivatásukat végző, végsőkig kizsigerelt szociális munkásokról, akik hiába próbálják, nem tudják megtisztítani a rendszert. Portré egy nagyvadról.
Bővebben >>>Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.
Bővebben >>>A magyarországi humán tudományosságnak sohasem voltak ilyen erős nemzetközi pozíciói, amire újabb bizonyíték egy most a csángókról megjelent kötet. Az intézményi háttér viszont esik szét a kutatók mögött, a bérük meg éhenhalni is kevés. Interjú Molnár Antal történésszel, aki a Történettudományi Intézet igazgatója és a Történettudományok Pápai Bizottságának is tagja.
Bővebben >>>A tavaly elhunyt Szörényi Szabolcs szimplán az Illés tagjaként is kitörölhetetlen a magyar kultúrtörténetből. De most már nemcsak ezért: a Közlekedési Múzeum nevében Schneller Domonkos főigazgató ünnepélyesen átvette a zenész feleségétől, Rosta Máriától a Nyugati pályaudvar 80-as évekbeli állapotát megörökítő terepasztalt, amelyet férje több mint húsz éven át épített.
Bővebben >>>A tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő Matolcsy Ádám-csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origo hírportált. Nem állítjuk, hogy a pénzügyi szakemberekből, vállalkozókból és ügyvédekből álló 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak, de azt igen, hogy – legalább tanúként – mindegyikük méltó lenne a nyomozók figyelmére.
Bővebben >>>A legnagyobb fiókhálózattal rendelkező bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amin keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel. A panaszokat sorozatosan elutasították, ügyfeleik csalárd, szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegő magatartására hivatkozva. Az ügyben súlyos felelősség terheli a bankfelügyeleti feladatot ellátó Magyar Nemzeti Bankot is. Négy valós ügyféltörténeten keresztül mutatjuk be, hogyan hagyta magára az állam a banki ügyfeleket, akik számára most felcsillan a remény, hogy részben megtérítik a pénzüket.
Bővebben >>>Szerkesztőségünk úgy döntött, a valótlan tényállításokkal okozott jogsérelem megállapítására személyiségi jogi pert kezdeményezünk a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben. Már csak a hivatal által elkövetetett hitelrontás utóélete miatt is: nem csupán a kormánypropaganda ismételgeti azóta a valótlanságokat – ez már miniszteri szinten is megtörtént.
Bővebben >>>
