Hogyan lesz a magyarság legjobb el nem mesélt közös történetéből először doktori disszertáció hat év kemény munkájával, majd annak alapján gyönyörű kiadvány csupán két hónap leforgása alatt? Erről is szól a HetiVálasz aktuális adása: Vörös Szabolcs fotós-képszerkesztő és a szerző, Ablonczy Bálint kalauzolják a nézőket a kulisszák mögé. Kérdez: Stumpf András. Az új Válasz Offline megrendelhető közvetlenül tőlünk, ünnepi díszdobozban vagy szólóban! Bővebben >>>
A novemberi magyar–ír meccs és a vb-álmok összetörése óta tart a gondolkodás, hogy mi tehetné eredményesebbé a magyar futballt, vagy hogy hogyan közelíthetné meg régi nagyságát. Most következő tézisünk nem milliárdokról, stadionokról, gigaberuházásokról és nem is big data-elemzésekről, a modern profizmus csillogó kellékeiről szól. Hanem a kudarcok idején igazán fontossá váló szellemi alapokról és a foci valódi hátországáról két évvel ezelőtti könyvünk, a magyar futballtörténet eredeti gyökereihez vezető Első gól nyomán.
Bővebben >>>A liberális demokrácia, mint alkotmányos rend, igenis túlélhet. Ám ehhez éppen azon az elporosodott normatív nyelven, beidegződéseken és társadalomszervezési módszertanon kell változtatni, amit a mai „atomisztikus liberalizmussal” társítunk – írja Béndek Ábris Körösényi András lapunkban megjelent cikkére reagálva. Béndek vázolja is, mi volna szerinte a liberális demokrácia túlélésének módja. Vita.
Bővebben >>>A lemondás mögött bel- és külpolitikai okok is állnak. Számunkra a fő tanulság, hogy a magyar vezetéssel egy fotón mutatkozni már egy markánsan jobboldali vezetőnek is politikai költségekkel jár. Karol Nawrocki döntésének háttere.
Bővebben >>>A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.
Bővebben >>>Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.
Bővebben >>>Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Az ‘56 utáni magyar emigráció leghangosabb botrányának ásott a mélyére Hajnal Géza a napokon belül megjelenő, Tollas Tibor lejáratásának története című munkájában, amely egyszerre szöveggyűjtemény az ügyben fellelhető levelezések, ügynöki jelentések és újságcikkek szövegeiből, és korrajz, amelyben kirajzolódik előttünk a szabad világba menekültek életét lassan, de biztosan beszövő államvédelmi pókháló. Nem is annyira a váci börtönből szabadult, disszidens költő, Tollas személye e történetben a legfontosabb, sokkal inkább az a manipulációs hadművelet, amellyel a hazai szerveknek sikerül az ellene irányított karaktergyilkossággal a teljes emigrációs közösséget szétzilálni.
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>A HVG 13 éve készíti el ezeket a listákat, azóta sok minden változott, de a kutatásuk módszertana alig. A változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni: a külföldi felvételi eredmények és az előrehozott érettségik kihagyása a listából korszerűtlenné és pontatlanná teszi az amúgy fontos rangsort. Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatási főigazgató-helyettesének vitaindító írása a legismertebb középiskolai rangsor problémáiról.
Bővebben >>>Kijött a nyomdából és már kapható, akár exkluzív karácsonyi díszdobozban is rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline ötödik száma, amely a Nemzet a hátizsákban – Titkos erdélyi segítőakciók a Kádár-rendszerben címet viseli. Az előrendelést leadó vásárlóink hamarosan megkapják sorozatunk új kötetét! Az alábbiakban a szerző, Ablonczy Bálint kollégánk gondolatait közöljük a nyomdából frissen érkezett lapról.
Bővebben >>>Holnap lesz az értelmi fogyatékosság világnapja. Ennek alkalmából két anyát mutatunk most be, akik nem törődtek bele a magyar szociális ellátórendszer hiányosságaiba és felvették a harcot azért, hogy sérült gyerekük emberhez méltó életet élhessen felnőtt korában. Akkor is, ha ők már nem lesznek.
Bővebben >>>Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.
Bővebben >>>A magyar közélet egyik utolsó nagy közös „pillanatáról”, a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb el nem mesélt történetéről szól nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma.
Bővebben >>>Az állam legrejtélyesebb befektetéseit összefogó Nemzeti Tőkeholding lapunknak küldött adatai és saját kutatásaink alapján bizton állítjuk: a kormányzat közel 1100 milliárd forintos injekciót adott titkos magántőkealapoknak. E privát kasszák száma három év alatt lényegében megduplázódott: jelenleg 206 magántőkealap működik idehaza – tetemes részük a NER-felvilág kezelésében. Úgy, hogy egyébként az Alaptörvény határozottan tiltja a tulajdonosrejtegető szervezetek közpénzhez juttatását.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>
