Salvini Budapesten: ezért nem tud megszületni a „lázadók internacionáléja”

·2021.03.31

Matteo Salvini korábbi olasz miniszterelnök-helyettes, a Lega elnöke nagyot álmodik: a radikális jobboldali és a konzervatív frakcióból, valamint az Európai Néppártot elhagyó Fideszből az uniós parlament második legnépesebb képviselőcsoportját hozná létre. Holnap Budapesten találkozik Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel; az „új európai identitásról” szóló tárgyalás elvezethet ugyan valamilyen együttműködéshez, de a csodafegyver beélesítéséhez aligha. Ahhoz ugyanis a Moszkvától rettegő PiS-nek oroszok által pénzelt formációkkal, a Fidesznek pedig a határon túli magyarok ügyét támadó, illetve megmaradt francia és német kapcsolatait veszélyeztető pártokkal kellene összebútoroznia.

Novák Katalin családügyi miniszter tegnap Twitter-oldalára feltöltött pártlogós süteményekkel ünnepelte meg a Fidesz megalakításának 33. évfordulóját. Matteo Salvini olasz politikus, korábbi miniszterelnök-helyettes holnapi budapesti útjára szintén meglepetéssel készül: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együtt sütné meg az európai új jobboldal tortáját. A jelenleg legnépszerűbb olasz párt, a Lega elnöke politikuskollégáival Európa jövőjéről egyeztet majd. „A Covid-19 után Európa is más lesz, lehetőség nyílik egy új európai identitás újragondolására” – nyilatkozta látogatása előtt.

Kérdés, hogy az „új európai identitás” együtt jár-e új szervezeti keretekkel. Miután ugyanis a Fidesz március 18-án kilépett a Európai Néppártból (EPP), minden korábbinál hangsúlyosabban merült fel a szándék egy nagy, a jobbközéptől jobbra álló európai parlamenti frakció létrehozására. Salvini nem rejti véka alá, hogy mit szeretne: az az álma, hogy a saját a képviselőit soraiban tudó Identitás és Demokrácia (ID) egyesül a lengyel PiS által dominált Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójával. Kockás papíron számolva nincs is ennél kézenfekvőbb döntés. Logikus lenne, ha Fidesz 12 képviselője, a 75 képviselőt felvonultató ID (ahol a Legának 28 embere ül), illetve a 62 fős ECR (benne a PiS 27 politikusával) egyesítené erőit.

A 705 fős Európai Parlamentben a 175 fős néppárti frakció után az új radikális jobboldali csoport lenne a második legnagyobb, s ez a fényesen csillogó ezüstérem mellett kézzelfogható előnyöket jelent.

A képviselőcsoportok méretükkel arányosan kapnak bizottsági és egyéb pozíciókat, felszólalási időt és pénzt – minél nagyobb tehát egy szövetség, annál nagyobb az esélye az uniós jogalkotás befolyásolására. Az erők összeadása elméletben pofonegyszerű, a valóság egy kicsit bonyolultabb. Nem véletlen, hogy Salvini úgy fogalmazott: a budapesti találkozón nem jön létre új pártcsoport. Ha könnyed ujjmozdulat lenne megalkotni a „lázadók internacionáléját”, alighanem már a 2019-es választások után sor került volna rá: Orbán ugyanis nem ragaszkodott volna az Európai Néppárthoz még két évig azután, hogy a Fidesz tagsági jogait felfüggesztették a pártcsaládban.

Honi kormánypárti elemzők a szakítást követően biztosra vették, hogy a szerintük túlságosan balra húzó Néppártból távozó Orbán Viktort többen követni fogják. A valóság azonban rácáfolt a spekulációkra: senki nem sietett, hogy a néppárti léghajóból kiugró Fidesz után vesse magát. A magyar kormánypárttal szoros kötelékben repülő RMDSZ gyorsan bejelentette maradási szándékát. Sebastian Kurz osztrák és Bojko Boriszov bolgár kormányfő is jelezte, pártjaiknak (az ÖVP-nek, illetve a GERB-nek)  eszük ágában sincs kilépni az Európai Néppártból. Még a Fidesz sziámi ikreként ismert KDNP sem látta szükségesnek a baloldalnak állítólag behódoló Európai Néppárt elhagyását.

Szavazás az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2017. július 5-én. Az ID és az ECR egyesített frakciója a második legnagyobb képviselőcsoport lehetne. Fotó: EP/Fred Marvaux

Janez Janša szlovén kormányfő az egyetlen, aki lebegteti pártja jövőjét a Néppártban. Ott volt azon a sajtótájékoztatón, amelyen Kurzot és Boriszovot kérdezték pártjuk EPP-tagságáról, de a szlovén politikus nem válaszolt arra, hogy pártja, az SDS marad-e az Európai Néppártban. Kétségtelen, Janša Orbán egyik legszorosabb szövetségese. Ugyanakkor hazája idén júliusban veszi át az EU soros elnökségét, amikor is a tagállamok minden befolyási eszközzel igyekeznek előmozdítani uniós céljaikat. S ha másra sokszor nem is, lobbizásra tökéletesen alkalmas a legtöbb európai kormányfőt soraiban tudó Néppárt. Janšának figyelni kell a belpolitikára is: a néppárti kilépéssel otthoni törékeny kormánykoalícióját kockáztaná.

Az ID és az ECR összeolvadásával, a Fidesz (esetleg a szlovének) csatlakozásával létrejövő nagy csoport útjában számos akadály áll. Elsőként az olasz belpolitika: míg az ID-frakcióban Salvini pártjának képviselői, az ECR-ben a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia – FdI) politikusai foglalnak helyet. Ők most Rómában ellentétes lövészárokban ülnek. Salvini pártja részese a Mario Draghi vezetésével felállt centrista koalíciónak, míg Meloni ellenzékben maradt. Amennyiben az ID és az ECR összeállna, vagy Salvini belépne az ECR-frakcióba, a számosság okán értelemszerűen Salvini vinné a prímet. Neki, mint említettük, 28 európai parlamenti képviselője van, míg Meloninak csak hat.

Az ECR-ben különben ülnek az alapvető magyar nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlen nézeteket valló szereplők is.  

A spanyol Vox például a leghangosabb ellenzője volt az európai őshonos kisebbségek, így határon túli magyarok kulturális és anyanyelvi jogainak kiterjesztését javasló Minority Safe Pack Initiative-nek. (A spanyol nacionalisták a katalán probléma miatt elleneznek mereven mindenféle kisebbségi jogkiterjesztést.) Említhetjük a szintén az ECR-ben politizáló szlovák SaS-t is. A párt által delegált külügyminiszter, Ivan Korčok március elején élesen bírálta magyar kollégáját; az 1989 előtti kommunista retorikát idézve a „szlovák belügyekbe való beavatkozásnak” minősítette, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik szlovákiai látogatásán az északi szomszédunknál még mindig büntetett kettős állampolgárság ügyében egyeztetett felvidéki magyar politikusokkal.

A Minority Safe Pack ellen szavazott a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (Rassemblement National – RN) is. Márpedig nélküle nincs összeurópai összeborulás, hiszen a Lega után neki van a legtöbb képviselője (23) az ID frakciójában, s Salvini ragaszkodna az RN bevonásához. Le Penről azonban sem a PiS, sem Orbán Viktor nem akar hallani.

Amikor Bernard-Henri Lévy francia filozófus 2019 áprilisában, az európai parlamenti választások előtt Budapesten találkozott Orbán Viktorral, a kormányfő határozottan leszögezte: semmilyen kapcsolata sincs Marine Le Pennel. Szövetségesei, a francia jobbközép Republikánusok vezetői ugyanis jelezték neki, hogy egy ilyen kapcsolat számukra a vörös vonal átlépése lenne.

De Orbán Viktor nemcsak a francia kollégák hatására, magától sem akar barátkozni a francia radikális politikussal.

„Semmiképpen nem szövetkezem vele. Ha valaki nincs hatalmon, akkor bármit mondhat és elszabadulhat, én ebbe nem akarok belekeveredni” – mondta a magyar miniszterelnök a francia filozófusnak. Hasonlóan nyilatkozott 2019-ben a holnapi budapesti minicsúcs lengyel résztvevője: Mateusz Morawiecki kizárta, hogy bármilyen együttműködést kialakítsanak Marine Le Pennel.

Bár akkor Morawiecki indokait nem fejtette ki, tudható, hogy Le Pen orosz kapcsolatai szúrják a PiS szemét. Tény, a francia politikus többször védelmébe vette Oroszország krími annexióját és ukrajnai politikáját, pártja pedig 2014-ben az orosz állami felsővezetéshez jó kapcsolatokkal rendelkező Első Cseh–Orosz Bank nevű pénzintézettől 12 millió euró kölcsönt kapott kampánycélokra. (A kölcsönt folyósító bank azóta csődbe ment, s a követelést az orosz hadsereg volt tábornokaiból álló vállalkozás vette át.) Le Pent a 2017-es francia elnökválasztás előtt fogadta Vlagyimir Putyin, nyilvánvalóvá téve, hogy kinek szorít a voksoláson.

„Le Pen orosz kapcsolatai szúrják a PiS szemét.” Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Marine Le Pent a moszkvai Kremlben 2017. március 24-én. Fotó: MTI/EPA pool/Szputynik/Kreml/Mihael Klimentyev

Igaz, a háttérben meghúzódó orosz szál éppenséggel Salvini esetében is zavaró lehetne. Az még betudható bohóságnak, hogy az olasz politikus ifjúkommunistaként indult, az már kevésbé, hogy pártja 2014-ben megfigyelőkkel legitimálta a Krím elcsatolásáról szóló népszavazást (vagyis elismerte az orosz megszállást). Három évvel később együttműködési megállapodást kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal, s előszeretettel fényképeztette magát putyinos pólóban. Lehet, hogy ez csak amolyan talján tréfa, de aligha van kedve nevetni az orosz imperializmus miatt sokat szenvedett lengyeleknek. (És normális esetben a magyaroknak.) Az olasz sajtó 2019-ben azt is megírta, hogy a legnagyobb orosz olajtársaság, a Rosznyefty olajexport-szerződésnek álcázva hárommillió eurót juttatott a Legának az EP-választási kampányra. (Az érintettek hazugságnak nevezték az Espresso című lap által megírt sztorit.)

Úgy tudni, hogy amiképpen Salvini Le Penhez, úgy az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a vele együtt az ID-frakcióban helyet foglaló német AfD-hez ragaszkodik. Utóbbi azonban nem tetszik a néppárti szakítás után is megmaradt CDU-s kapcsolatait féltő Fidesznek. Mondani sem kell, hogy a német szélsőjobboldaltól érthető történelmi okok miatt elzárkózó PiS számára még a felvetés is tabu. Ráadásul mind az osztrákok, mind a németek esetében ismét ott az orosz befolyás ügye: a velük való szövetkezéssel a PiS többet veszítene a belpolitikában, mint amennyit nyerne a külpolitikában.

Láthattuk tehát, hogy a fenti okok miatt az ID és ECR teljes összeolvadására nincs esély. A Fidesz szempontjából ugyanakkor az ECR-be való szimpla belépésnél több kell a politikai súly növeléséhez, hiszen a magyar kormánypárt 12 képviselőjével csak másodhegedűs lehetne a lengyelek mögött. Más a helyzet azonban, ha a Fidesz-hadtest nem egyedül, hanem segédhadakkal masírozna be a konzervatív európai parlamenti frakciókba. (Így a már említett Vox és SaS befolyását is csökkentené.) Mondjuk a már említett szlovénekkel (Janez Jansa pártjának két európai parlamenti képviselője van), vagy azokkal az észak- és nyugat-európai radikális pártokkal, akiket Szijjártó Péter tavaly keresett fel. Azaz a Gert Wilders-féle holland Szabadságpárttal, a Dán Néppárttal és a Finnek Pártjával. Mindhárom párt jelenleg az Európai Parlament ID-frakciójában foglal helyet, összesen négy képviselőjük van.

Létezik persze megoldás arra is, ha a teljes radikális kirakós a személyi, politikai és ideológiai különbségek miatt csak nem akar összeállni. A Válasz Online-nak súgó, brüsszeli pártmachinációkban járatos bennfentes szerint modell lehet a brit toryk és a Néppárt egykori viszonya. Az angol konzervatívok 1992 és 2009 között az EPP frakciójának társult tagjaiként működtek; 2004-től a cseh konzervatívokkal együtt voltak e felemás pozícióban. (Ezért a hivatalos név akkoriban „Európai Néppárt – Európai Demokraták” volt.) Akár ez is lehetne járható út a Lega, illetve a Fidesz és vidéke Áfész számára. Egy ilyen megoldással úgy léphetnének szövetségre a PiS dominálta ECR-rel, hogy közben önállóságukat és manőverezési képességüket is megőrzik.


Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes határszemlén Röszkénél 2019. május 2-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: sztori