Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként is tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Válaszok podcastunkban.

Egy elszigetelt, mindenkivel vitázó kormány mától az EU elnöke. De az uniónak nem Orbán a legnagyobb problémája: egy identitásában bizonytalankodó hatalom nehezen versenyezhet a kínai totális állam erejével és Amerika végtelen hitelkeretével.

Hétfőn újabb szankciókkal sújtotta az EU Oroszországot, már a gázexporthoz is hozzányúltunk. Mit okoz ez Oroszországban, és hogyan bonyolítja tovább az európai gázpiacot? A magyar kormány eközben azeri gázmezőben vett részesedést. Mi értelme ennek? Válaszok podcastunkban.

Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.

Magyarország és Európa választott. Ki és hogyan? Mi következik ebből? Áttört-e a jobboldal? Mi lesz Macronnal és a Fidesszel?

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.

Honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én?

„Nyithatok cukrászdát Bécsben? Igen.” Kevés olyan szlogen van, amely ennyire magába sűríti a 20 éves EU-tagságunkkal kapcsolatos kezdeti csodavárást – meg a kiábrándulást. Van, akinek mégis sikerült. Sőt, sikerül.

Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. HetiVálasz szerkesztőségi podcast.

Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolata így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.

Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? Szerkesztőségi podcast.

Decemberben vétózott, hogy aztán február első napján elengedje az ügyet, Ukrajna négy évre szóló uniós pénzelését. Lényegében semmit sem kapott álláspontja feladásáért, a rengeteg szereplési lehetőségen kívül. Kiszámíthatlanságával így is erőt mutathatott, hazai közönsége előtt világpolitikai tényezőként építheti magát, mint akinek már nem is dolga honi gondokkal bíbelődni.

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. Podcast.

Hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben? Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzésünk.