Európai Unió – Válasz Online
 

„Ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben” – jelentette ki Orbán Viktor. A helyzet azonban az, hogy Brüsszel segített, már évekkel ezelőtt. Nagy arányban éppen az unió anyagi támogatásának köszönhető, hogy nemhogy nyakig, de még bokáig sem álltunk a vízben.

Bővebben >>>

Mostanáig alultárgyalt Orbán-beszéd, árvíz és Európai Unió meg az amerikai választás. Ezekről szól a HetiVálasz 244. adása, immár a második, amely videós formátumban is megjelenik.

Bővebben >>>

Az újraválasztott bizottsági elnök tegnap kénytelen volt elhalasztani a bejelentését arról, hogy az egyes országok biztosainak milyen pozíciót ajánl. A tagállamok egyrészt nem olyan jelölteket küldtek, amilyeneket kért; másrészt az EP pártjai is zsarolják, miközben igen ambiciózus programja alapján jelentősen megerősítené a Bizottság hatalmát. Exkluzív háttér a brüsszeli boszorkánykonyhából.

Bővebben >>>

Az RMDSZ korábbi elnöke szerint a magyarországi választás jelentős részben mégiscsak az anyaország lakosainak életét meghatározó ügyekről szól, amik az erdélyieket kevésbé érintik. Markó Béla szerint a kormány EU-ellenes politikája kimondottan ellentétes az erdélyi magyar kisebbség érdekeivel – még ha ezt a mostanra eléggé nyugatellenessé vált erdélyi közvélemény jelentős része nem is érzékeli. Interjú.

Bővebben >>>

Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”

Bővebben >>>

Demokráciafelfogás az Európai Parlamentben, a miniszterelnök – meg Amerika. Ezekről szól a HetiVálasz 238. adása. Podcastunkban a megszokott szerkesztőségi hármas.

Bővebben >>>

Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.

Bővebben >>>

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként is tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Válaszok podcastunkban.

Bővebben >>>

Egy elszigetelt, mindenkivel vitázó kormány mától az EU elnöke. De az uniónak nem Orbán a legnagyobb problémája: egy identitásában bizonytalankodó hatalom nehezen versenyezhet a kínai totális állam erejével és Amerika végtelen hitelkeretével.

Bővebben >>>

Hétfőn újabb szankciókkal sújtotta az EU Oroszországot, már a gázexporthoz is hozzányúltunk. Mit okoz ez Oroszországban, és hogyan bonyolítja tovább az európai gázpiacot? A magyar kormány eközben azeri gázmezőben vett részesedést. Mi értelme ennek? Válaszok podcastunkban.

Bővebben >>>

Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.

Bővebben >>>

Magyarország és Európa választott. Ki és hogyan? Mi következik ebből? Áttört-e a jobboldal? Mi lesz Macronnal és a Fidesszel?

Bővebben >>>

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.

Bővebben >>>

Honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én?

Bővebben >>>

„Nyithatok cukrászdát Bécsben? Igen.” Kevés olyan szlogen van, amely ennyire magába sűríti a 20 éves EU-tagságunkkal kapcsolatos kezdeti csodavárást – meg a kiábrándulást. Van, akinek mégis sikerült. Sőt, sikerül.

Bővebben >>>