Orbán Viktor rendszere visszalökte az országot az 1980-as évekbe: központosít és a gátlástalanságot jutalmazza. Az orosz elköteleződés természetes következménye a folyamatnak. Ha Orbán marad, eljöhet a pont, amikor már nem lesz módja a magyar népnek ismét a Nyugat felé fordulni. Erre utal Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének kiszivárogtatása. Helyzetkép választás előtt.
Bővebben >>>A ma napvilágra került orosz-magyar külügyminiszteri balalajka nem csak a tartalom miatt rémisztő. Bár az se semmi: világosan látszik, hogy a magyar külügyminiszter nem a magyar nemzeti érdeket képviselte. Hanem az oroszt. Utóbbiaktól kért érveket még arra is, miként tüntesse fel magyar érdekként azt, ami nem az: orosz bankok levételét a szankciós listákról. Kádár óta nem láttuk a szervilis hazaárulás ilyen feltűnő megnyilvánulásait. Annak viszont, hogy a beszélgetéseket nyilvánosságra hozták, üzenetértéke is van. Az, hogy a jelenlegi magyar kormány iránt a bizalom utolsó morzsája is elfogyott az Európai Unióban. Az ellenség csapatába sorolják, s újrázása esetén a magyar uniós tagság a tét. Dühös publicisztika.
Bővebben >>>A NER egyik első, valós következményekkel járó korrupciós ügyének egykori bírája képviseli ügyvédként az ukrán pénzszállítókat az ellenük folyó eljárásokban. Szerinte égbekiáltó igazságtalanság történt, a magyar hatóságok sorra szegték meg a jogszabályokat, a kormány olyan rendeletet hozott, a parlament pedig olyan törvényt, amelynek minden eleme sérti a magyar alkotmányt. Laczó Adrienn a politika elbulvárosodásának egyik jelét látja a pénzszállító ügyében. Exkluzív nagyinterjú.
Bővebben >>>Egy szlovák meg egy olasz. Az egyik mély meggyőződésből, a másik meg pénzért, de mégis: mindketten az orosz hadsereg zsoldosai lettek. Lapunk a magyar sajtóban elsőként kapott lehetőséget arra, hogy a táborban hosszabban beszélhessen velük. A nagyléptékű orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulóján exkluzív riport valahonnan Nyugat-Ukrajnából.
Bővebben >>>Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Az Orbán Viktor által favorizált jövőképek (à la carte Európa, illetve „szuverenista” hatalomátvétel Brüsszelben) hazánknak azonnali és forintosítható károkat okoznának, állítja Bába Iván, aki 2010 és 2014 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt.
Bővebben >>>Emmanuel Macron francia államfő zsákutcába manőverezte magát. Egymást váltó kisebbségi kormányok próbálnak túlélni, miközben üres az államkassza és a lehetetlenséggel határos átvinni a kiadáscsökkentést éppúgy, mint a bevételnövelést. Bár két ciklus után Macron nem indulhat újra, korábban még esélye nyílt öröksége továbbéltetésére. Ennek vége, már korábbi miniszterelnöke is lemondásra szólította fel, „népszerűsége” mindössze 11 százalékon áll. Nem jó hír ez az Európai Uniónak: második legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamának gyengesége az egész szervezetre kihat.
Bővebben >>>Trump-féle izraeli–palesztin fegyverszünet, a cseh választás eredményei, folytatódó francia káosz, illetve a koppenhágai Európa-csúcson látott magyar miniszterelnöki produkció: ezekről szól a HetiVálasz októberi külpolitikai kibeszélője.
Bővebben >>>Szerdán az EU-s tagállamok vezetői először beszélnek egymást között arról a rengeteg készpénzről, amely hivatalosan az orosz állam tulajdona, de egy nagyszabású terv szerint Ukrajnának adnák. A merész elképzeléshez elvben minden tagállam szavazata kellene. Ötletelnek a brüsszeli jogászok, hogy ki lehet-e kerülni a szavazáskor a magyar miniszterelnököt, de még óriási alkudozás is lehet a vége, ahol Orbán is kérhetne valami szépet.
Bővebben >>>Orosz provokációk a NATO ellen, cseh választás, francia káosz, az EU sorsa és a Trump–Orbán-barátság szilárdsága – ezekről szól a HetiVálasz szeptemberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Az EU Bírósága úgy döntött, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia, hogy jogszerűen építteti-e a magyar kormány Paks II.-t az oroszokkal. Az előző vizsgálat idején a beruházás terve komoly német támogatást élvezett. Most hasonló segítségre aligha számíthat az Orbán-kormány.
Bővebben >>>Szalay-Berzeviczy Attila úgy véli: egész Európa szenved 2008 óta, de az EU-nak a szuverenisták által ambicionált vezető szerepe pont a politikájuk leglényege, vagyis a nemzetállamiság miatt sem lehetséges.
Bővebben >>>Kemény bírálatot fogalmazott meg a magyar külpolitikáról Bába Iván, aki korábban a Fidesz-kormányok vezető külügyi tisztviselője volt. Okkal teszi: hazánk eddig közel 300 milliárd forintnyi eurót bukott, amiért nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét, holott csak egy jogharmonizációt várnak a magyar kormánytól. Higgadt elemzés az önsorsrontó „szuverenitásvédelmi” politikáról.
Bővebben >>>
