A történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezzük.
Bővebben >>>Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.
Bővebben >>>Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.
Bővebben >>>Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.
Bővebben >>>Pontosan milyen fegyverek mehetnek Ukrajnába? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek?
Bővebben >>>„Egy adott pillanatban, akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikain nézeteket valló egykori tárcavezetőt arról kérdeztük, Emmanuel Macron miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások nyomán? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát?
Bővebben >>>Liza és Denisz megdöbbentő történetét Kijev megyei átmeneti otthonukban rögzítettük. Exkluzív riport.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika […]
Bővebben >>>Egy évvel ezelőtt annyira pontosan láttuk előre, ami történni fog, hogy most sem ugrunk el a feladat elől: 2024 első munkanapján a hagyományt folytatva ismét belenézünk kristálygömbünkbe. Megjósoljuk választások eredményét és azt is, milyenek leszünk idén. Egyúttal elmondjuk, mi dolgunk ezzel az országgal, a hazánkkal akkor, amikor fennáll a veszélye, hogy becstelen, dögevő nemzetté leszünk. Évindító.
Bővebben >>>Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>Mindig az a kísérőszöveg, hogy lám, az Európai Unió nem egységes, vannak ott Oroszországnak szövetségesei is. A Novaja Gazeta újságírója a háború kitörésekor emigrált, lapunknak elmondta, hogyan ír az orosz sajtó a magyar kormányról; hogy miben bízhatott Prigozsin; és hogy mennyire fájnak a szankciók a hétköznapi embereknek.
Bővebben >>>Mit árulnak el a történtek az orosz államról? Lesz-e hatása ezeknek az orosz–ukrán háborúra? Podcastunkban Oroszország-szakértők válaszolnak.
Bővebben >>>Aki Sztálint és a kommunizmus rémtetteit mentegeti, áldozatok millióinak emlékét gyalázza meg. Talán ez a legfontosabb üzenete Laurence Rees egyszerre olvasmányos és szomorú könyvének.
Bővebben >>>Nemzetközi jogász vendégszerzőnk megállapítja: nem a Római statútum ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, hanem az a tény, hogy a kihirdetés több mint húsz éve hiányzik. Pedig sokszor jelezték az elmúlt években, hogy meg kellene már tenni. Háttér.
Bővebben >>>
