A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.
Bővebben >>>A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. Műsorvezető Borbás Barna.
Bővebben >>>A valaha mért legszárazabb júniust viharos-szeszélyes folytatás követte, de ez sem segített a kiszáradásnak leginkább kitett Dél-Alföldön. A szemünk láttára alakul át táj, és ebben a „szentesi Hortobágy” az egyik leglátványosabb terep: a Körös–Maros közének egyetlen pusztaságán végig lehet nézni, milyen az, amikor a múlt századi folyószabályozás, a szocialista természetrombolás és a klímaváltozás kéz a kézben löki a sivatag felé a magyar vidéket.
Bővebben >>>Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.
Bővebben >>>Olyan volt az elmúlt pár hétben a csapadék, mintha csak rendelésre érkezett volna: a tavasz, a vegetációs időszak megmenekült a katasztrófától. Csakhogy ezt a pozitív kilengést már egy olyan hintán tapasztaljuk, amit folyamatosan húznak hátra: a talajvíz adataiból láthatóan a nagy trend még mindig a kiszáradás. Helyzetjelentés a téli aszály után.
Bővebben >>>Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.
Bővebben >>>Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Bővebben >>>Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
Bővebben >>>Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
Bővebben >>>Több mint hatvan ember vett részt azon a hétvégi bejáráson, amit Kriska György biológus, az MTA doktora szervezett a Rákospalotai-láp védelmében. Az M0-ás töltése mellett elvarázsolt hangulatú vizes élőhely van két méter magas hódvárral, de lehet, hogy már nem sokáig: a Magyar Közút engedélyt kért a hódgát elbontására. Pedig a hódok elleni küzdelem nem old meg semmit.
Bővebben >>>Utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>
