A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
Bővebben >>>Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.
Bővebben >>>Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
Bővebben >>>A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi úton megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.
Bővebben >>>Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.
Bővebben >>>Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely.
Bővebben >>>Ahogy múlt héten beharangoztuk, indul a Válasz Online új, tematikus podcastsorozata, a Zöld Válasz Litkai Gergellyel! Az alább meghallgatható első adásban Litkai Klein Ákossal, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnökével, Lantos Tamás „alkalmazkodó gyümölcsésszel” és Szunyogh András gazdálkodóval beszéli át, hogyan tekintünk a természetre, s miért tévedünk nagyot a „Disneyland-elmélettel”, de kiderül az is, mekkora szerepe lehet az egyházaknak a hazai gyöngybaglyok megmentésében. Spoiler: meglepően nagy.
Bővebben >>>Leállították a vitatott nagyberuházást a Fertő tavi vízitelepen, mert az államnak egyelőre nincs pénze az építkezés folytatására. A tó egyetlen strandolásra alkalmas magyarországi partszakasza három éve teljesen le van zárva, és ígéret sincs a megnyitására. Ez a váratlanul előállt helyzet egyben esély is: a túlméretezett beruházás helyett egy sokkal olcsóbb és szelídebb, tájba illő fejlesztést lehetne csinálni. Ezért tüntettek augusztus 20-án a civilek is, nem azért, hogy a tónál ne épüljön semmi.
Bővebben >>>Minél tovább van érvényben a kormány tarvágási rendelete, annál nagyobb károkat okozhat. Legnagyobb veszélyben pont a legértékesebb, természetközeli, öreg erdők vannak, miközben a tűzifaigényt biztosítani lehetne természetrombolás nélkül is. Mivel a rendelet gyakorlatilag kikapcsolta a természetvédelmet, minden az erdészek szakmai felelősségérzetén múlik: az erdőkért aggódó rengeteg ember legfeljebb bizakodhat, hogy jövő ilyenkor sem lesz kopasz a fél Mátra meg a Börzsöny. Az ökológusok szerint a helyzet eddig is messze volt az ideálistól, de attól tartanak, most 50 évet csúszhatunk vissza az időben.
Bővebben >>>Aliga nevezetes fehér sziklái mesterséges rézsűvé alakulnak át, hogy a tövükben villákat, a tetejükön a tó keleti medencéjét uraló hotelt építsenek. Végre kiderült, hogyan alakítja át a politikaközeli nagyberuházás az egykori pártüdülőt: nemcsak az épített értékek nagyobb része tűnik el, de még a tájkép se marad a régi. A civilek továbbra is tiltakoznak.
Bővebben >>>Egy oslói jellegű síközponthoz a Normafán nincs elég hó és nincs elég hideg. Ne legyenek illúzióink: a méregdrága síinfrastruktúra kiépítése pont azokat a táji és a természeti értékeket tenné tönkre, amelyekhez az emberek többsége ragaszkodik. Gálhidy László válasza Jeszenszky Gézának.
Bővebben >>>Rengeteg minden épül és változik hamarosan a Normafán, de a sok fejlesztés közt elveszhet az erdei kirándulóhely jelleg. Összeszedtük, mi minden történik Budapest kedvenc hegyén.
Bővebben >>>Elsőként a Válasz Online-on látható a Mocsárosdűlő fejlesztési koncepciója, amit a korábban beépítésre szánt területre készített a főváros. A Városligetnél is jóval nagyobb zöldterület Budapest egyik legjobb adottságú helye, de a problémái is számosak.
Bővebben >>>Az élővilág nagyszerűségét akarta megörökíteni, de katasztrofális mértékű pusztulásának lett szemtanúja hosszú élete során a világ leghíresebb természetfilmese, aki most búcsút vesz a közönségétől. Attenborough mégis hisz abban, hogy van még visszaút.
Bővebben >>>A műanyagmentes hónap jó dolog, de egészen addig értelmiségi játék marad, ameddig alapvető életkellékek 20, sőt 120 százalékkal drágábbak lebomló változatban – már ha léteznek egyáltalán. A zero waste életmód ma még facebookos kihívás, de pár évtizeden belül globális kényszer lehet. A plasztikmentességet csak drasztikus lépésekkel lehet elérni. Vélemény. Több mint tíz éve vagyok radikális […]
Bővebben >>>
