A nyár forró témájává vált „AI-pszichózis”, miután az Egyesült Államokban immár legalább négy öngyilkosságot és egy gyilkosságot hoztak összefüggésbe chatbotokkal. Tanulmányok bizonyítják, hogy tinédzserek tömegei használnak képzelt barátként vagy lelki szemetesládaként nagy nyelvi modelleket vagy kifejezetten erre a célra tervezett „AI-társakat”. Miközben a szakemberek elkezdték kongatni a vészharangot, vannak, akik szerint ez is csak egy újabb morális pánik, mi több, a technológia megoldás lehet a tömeges magányra.
Bővebben >>>A pár hét múlva kezdődő tanévben már minden magyar felsőoktatási intézményben rutinszerűen használják majd a diákok a három éve berobbant generatív mesterséges intelligenciát. A lapunk által megkérdezett oktatók szerint gyakorlatilag 100 százalékos a ChatGPT penetrációja az egyetemeken, de már a jobb középiskolákban is ehhez közelít. Arra viszont még mindig nincs egységes válasz, hogy hogyan kellene ezt kezelni, arra pedig még kevésbé, hogy hosszú távon milyen hatással lesz a fiatalok tudására, a számonkérések formáira és az oktatás jövőjére. Bár egy nyár eleji amerikai kutatás baljós eredményekre jutott a „metakognitív lustaság” terjedéséről, az már biztosnak tűnik, hogy a tiltás zsákutca. Körkép.
Bővebben >>>Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.
Bővebben >>>JD Vance európai beszédei után Donald Trump memorandumban fenyegette meg Európát, hogy hagyjon fel az amerikai techcégek elleni fellépéssel. Az ultimátum rámutatott a digitális technológiák terén fennálló transzatlanti egyensúlytalanságra, hiszen Európa 80%-ban importra szorul, főként az USA-ból. Azonban a mesterséges intelligencia területén most először megtört az amerikai fölény, ami új fordulatot hozhat.
Bővebben >>>Az amerikai gazdaság túl nagy és sokszínű ahhoz, hogy a Donald Trumpra felesküdött techóriások oligarchiát hozzanak létre, de az elnök és a Szilícium-völgy egymásra találása így is nagy jelentőséggel bír. Hogy mekkorával, azt JD Vance alelnök tette világossá múlt heti müncheni és párizsi beszédeiben, amelyben ultimátumot adott Európának, hogy Európa ne csuklóztassa többé bénító szabályozással az amerikai techóriásokat, és eszébe se jusson kínai technológiával kacérkodni.
Bővebben >>>Kínának régi célja, hogy legyen egy sikeres popkulturális exportcikke. Úgy tűnik, most megvan a befutó: A 3-test probléma. A tudományos-fantasztikus regénytrilógia Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata.
Bővebben >>>Az apokalipszist vizionálók olyan emberi képeségekkel ruházzák fel az MI-t, amelyekkel az valójában nem rendelkezik. Közben pedig kevés szó esik arról, hogy az MI már ma is életeket ment, a tömeges munkanélküliség rémképét pedig árnyalja, hogy a fejlett világ brutális munkaerőhiánnyal küzd és demográfiai krízis előtt áll.
Bővebben >>>Olyan erők működnek, hogy tudás nélkül is a csúcsra lehet érni, és ez nem kedvez a vállalkozói kultúrának – mondja lapunknak Kürti Sándor, az adatmentési technológiában világszinten is úttörő Kürt Zrt. társalapítója. A 76 éves, pár éve visszavonult cégvezető a késői Kádár-korban lett „startupper” testvérével, Jánossal, most pedig könyvet írt arról, hogyan kell csapatot építeni és miért érdemes visszaadni a sikerből a közösségnek.
Bővebben >>>„Nekem is vannak gyerekeim, és ha meg lennék győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia a következő 50-100 évben elpusztítja az emberiséget, akkor nem foglalkoznék ezzel éjjel-nappal. Akkor azzal foglalkoznék, hogy lehet ezt megakadályozni” – mondja Szegedy Krisztián matematikus, a Google MI-kutatója.
Bővebben >>>„Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy az emberek fokozatosan egyre kevesebb és kevesebb munkával érjék el a jogosultságot az »alapjövedelemre«, hogy egyre hamarabb kezdhessenek olyan tevékenységbe, mely az emberi élet kiteljesedését segíti elő a mindennapi kenyérkereset helyett!” – írja a lapunknak küldött vitacikkében Csépányi-Fürjes László informatikai doktorjelölt.
Bővebben >>>Matolcsy György jegybankelnök tiltaná, a kormány adóztatná: idén dőlhet el, hogy lufi vagy forradalom a kriptoőrület.
Bővebben >>>A húsfogyasztás mára nemcsak etikai vonatkozása miatt vált globális vitatémává, hanem a klímaváltozás miatt is. A megoldást azonban nem a növényi pótlékok jelentik… Bolla Ágnes vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>Alig egy lépésre van tőlünk, hogy átlépjünk a virtuális-, avagy metavalóságba. Rendhagyó kormagyarázat Babiczky Tibor költőtől.
Bővebben >>>Az autók egyre okosabbak lesznek és az 5G mobilhálózaton rövidesen egymással és az úttal is kommunikálhatnak. Az önvezető kamionok fejlesztése pedig töretlen, sőt most pörgött fel igazán, ennek társadalmi hatásai pedig jelentősek lehetnek.
Bővebben >>>Megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.
Bővebben >>>
