A nyár forró témájává vált „AI-pszichózis”, miután az Egyesült Államokban immár legalább négy öngyilkosságot és egy gyilkosságot hoztak összefüggésbe chatbotokkal. Tanulmányok bizonyítják, hogy tinédzserek tömegei használnak képzelt barátként vagy lelki szemetesládaként nagy nyelvi modelleket vagy kifejezetten erre a célra tervezett „AI-társakat”. Miközben a szakemberek elkezdték kongatni a vészharangot, vannak, akik szerint ez is csak egy újabb morális pánik, mi több, a technológia megoldás lehet a tömeges magányra.
Bővebben >>>Miért nem változtatunk, ha egyszer tudjuk, hogy rossz az irány? A tudás önmagában tehát kevés ahhoz, hogy változtassunk viselkedésünkön? Litkai Gergely ezúttal Varga Attilával, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének oktatójával beszélget. A Fenntarthatóság és Pszichológia Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő egyetemi docenssel többek között azt igyekszenek megfejteni, vajon igaz-e, hogy az egyéni cselekvések 40-70 százalékkal is csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást. Lelőjük a poént: akár igaz is lehet.
Bővebben >>>A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában dolgoztuk fel a modern kor egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, most a podcast következik.
Bővebben >>>A másfél éves gyerekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt. A kütyü lett a bébiszitter, az altató és a nyugtató a kicsik számára. A túlzott képernyőhasználat miatt a gyerekek egy része másfél évesen nem hallgat a saját nevére, háromévesen nem tanul meg beszélni. Öt pontba szedtük, hogyan tehetik tönkre a szülők a saját gyerekeiket – a legnagyobb jóindulattal.
Bővebben >>>A 2010-es évek eleje óta romlik a fiatalok mentális egészsége a fejlett világban, és a legnépszerűbb magyarázat, hogy az okostelefon és a közösségi média áll a jelenség mögött. Vannak azonban tudósok, akik szerint mindez csak morális pánik, ahogy annak idején a képregényektől vagy a rockzenétől való félelem volt. Háttér.
Bővebben >>>Kemény kézzel kell fogni a gyereket, vagy partnerként kell tekinteni rá? Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta szerint mindkét megközelítés elvetendő, ha jót akarunk magunknak és utódainknak. Mindkettő átcsaphat szélsőségbe: van például család, ahol a kétéves dönt arról, legyen-e kistestvére, vagy hova menjenek nyaralni. A dackorszak pedig iszonyatosan elhúzódott a gyerekeknél, derül ki Szigeti László […]
Bővebben >>>Rossz hír: a kiégéses tünetek valódi kiváltója nem a túl sok munka, hanem valamilyen kapcsolati konfliktus. Jó hír: van több bevált módszer is, hogyan küzdhetünk meg a belső szürkeséggel. Lelkipásztori és mentálhigiénés megfontolások Bellovics Gábor jezsuita tollából.
Bővebben >>>A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?
Bővebben >>>A lényegről nem akkor maradunk le, ha nem kapunk értesítéseket a telefonunkra, hanem amikor folyamatosan azokat nézzük – mondja a Válasz Online-nak Deliága Éva pszichológus. A kütyühasználat már a világjárvány kitörése előtt gyakori feszültségforrás volt a családokban, de az elmúlt másfél év bezártsága és a digitális oktatás csak fokozta ezt.
Bővebben >>>
