Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.
Elolvasom
Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.
Elolvasom
A közbeszédben hasító „vadhajtások” ellenére nem szabad leírni a DNS-vizsgálatokat a korai magyar és más nomád népek vándorlásának kutatásában – írja lapunknak küldött cikkében Németh Endre populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus-informatikus.
Elolvasom
Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.
Elolvasom
Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.
Elolvasom
Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.
Elolvasom
A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.
Elolvasom
Nem valamiféle nemzetellenes összeesküvés okozta, hogy a 19. század végén, a 20. század kezdetén kevés szó esett a pozsonyi csatáról, hanem éppenséggel a legszorosabban vett nemzeti elkötelezettség – fogalmaz B. Szabó János hadtörténész. Vendégszerzőnk egyúttal
Elolvasom
Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.
Elolvasom
A Népzenei Archívumot is vezető koboz- és citeraművésszel emlékezünk Bartók Béla születésének kerek 140. évfordulójára, mely éppen podcastunk megjelenésének napjára, március 25-ére esik. Hogyan élnek a népzenészek a járvány miatti bezártságban? Van-e értelme a 12 millió forinttal frissen dotált „ethnofitness”-nek? Ezekről is szó lesz a HetiVálasz friss adásában. Műsorvezetők: Borbás Barna és Stumpf András.
Elolvasom
A Magyarságkutató Intézet (MKI) gondozásában készült animációs film végén „elég pontatlanul jelent meg”, hogy annak egyik fő szakértője Mátéffy Attila lett volna – ezt maga az altajista nyelvész, néprajzkutató tudatja lapunkkal.
Elolvasom
Sudár Balázs történész, turkológus a Válasz Online-nak küldött elemzésében világossá teszi: a produkció a történeti háttér tendenciózus, szelektív bemutatásával tulajdonképpen egyetlen dolgot épít – a magyar áldozatiság mítoszát.
Elolvasom
2021 első HetiVálasz-adásában a magyar őstörténet vitás kérdéseit beszéljük át Langó Péter régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi docensével és Igaz Levente történész, történelemtanár, hagyományőrzővel.
Elolvasom
A Kásler Miklós miniszter vonzáskörzetében működő intézet ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában.
Elolvasom
Professzionális szintre emelt élő történelem – szittyabiznisz és eredetpolitikai ambíciók nélkül. A Válasz Online multimédiás riportja.
Elolvasom
Az utóbbi idők középkori magyar történelemről szóló „szenzációi” jórészt értékelhetetlenek – mondja Thoroczkay Gábor történész, akit új könyve nyomán kérdeztünk államalapításról, magyarságkutatásról és az új NAT-szerinti tankönyvekről. Szent István-napi nagyinterjú.
Elolvasom
Türk Attila, a PPKE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője most először beszél a sajtóban a legújabb őstörténeti-régészeti mérföldkövekről: nemcsak a Volgán túliakról, de a Dnyeszter környékiekről is.
Elolvasom
Zenés-képes multimédiás riportban mutatjuk be, hogy milyen döbbenetes, szabad füllel is hallható hasonlóságok vannak az észak-kaukázusi türk népek és a mi népdalaink között. Agócs Gergely nagyszabású kutatását ebben a formában a Válasz Online közli először.
Elolvasom
Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Elolvasom
Nem kaptak meghívást a Magyarságkutató Intézetbe, de a kormánnyal folyamatos az egyeztetésük – mondja a Válasz Online-nak a Kurultáj és az Ősök napja főszervezője, a Természettudományi Múzeum kutatója, Bíró András Zsolt. Az általa kuratóriumi elnökként vezetett
Elolvasom
Megdőlt az a régi tétel, miszerint semmilyen közös genetikai örökségünk sincs legközelebbi nyelvrokonainkkal, a hantikkal és a manysikkal – állítják a Válasz Online-nak nyilatkozó kutatók. Közleményük nemrég megrengette az őstörténeti szenzációra fogékony közönséget, ezért Klima
Elolvasom
