Tapogatózás a múlt sötétjében: vikingek a Kárpát-medencében

Vagy itt voltak István udvarában testőrként, vagy nem. Bizonyára kereskedtek velünk, bár nem világos, hogy hol. És talán mi is kalandoztunk időnként velük. A magyar-viking kapcsolatok izgalmas téma, de biztos tudás alig van róla. A debreceni Déri Múzeumban most érdekes kiállítás mutatja be azokat a tárgyakat, amelyek erről az elfelejtett kapcsolatról mesélhetnek. Nagyon komoly, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos kutatómunka van mögötte, de még ez is éppen csak bevilágít egy apró gyertyával a múlt mélységes sötétjébe.

Elolvasom

Felbecsülhetetlen műtárgyak, amatőr bakik – ez lett az einstandolt Árpád-házi kiállításból

Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.

Elolvasom

Hunok és honfoglalások – Szabados György válaszai Bálint Csanádnak

Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.

Elolvasom

„Ez vegytiszta tudományellenesség” – Bálint Csanád régész, akadémikus az Árpád-házi kiállítás átírásáról

Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.

Elolvasom

Szinte az összes tudós felállt, miután a Kásler-féle intézet „einstandolta” az év történelmi kiállítását

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.

Elolvasom

Életre kelt őseink: új filmek javíthatják ki, amit A pozsonyi csata elrontott

Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.

Elolvasom

Az Attila-sztori semmi ahhoz képest, amit Szent István családja rejt: új kutatás az ősök nyomában [HetiVálasz 86]

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.

Elolvasom

2021 új abszurdja: az egyházi történelemtankönyv jobb és tudományosabb lett az államinál

Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.

Elolvasom

Türk hangok, ethnofitness és Bartók szelleme: vendégünk Bolya Mátyás [HetiVálasz 65]

A Népzenei Archívumot is vezető koboz- és citeraművésszel emlékezünk Bartók Béla születésének kerek 140. évfordulójára, mely éppen podcastunk megjelenésének napjára, március 25-ére esik. Hogyan élnek a népzenészek a járvány miatti bezártságban? Van-e értelme a 12 millió forinttal frissen dotált „ethnofitness”-nek? Ezekről is szó lesz a HetiVálasz friss adásában. Műsorvezetők: Borbás Barna és Stumpf András.

Elolvasom