Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Munkatársunk az orosz határ közelében húzódó Szumi megyei frontvonalon járt, ahol egy havas erdő mélyén tevékenykedő ukrán tüzéregységhez gyalogolt ki, és láthatta, amint a nyugati sajtóban eddig sosem fotózott haditechnika egy orosz gyalogsági rajt iktat ki. Exkluzív riport az egyre fáradtabban, de továbbra is hősiesen védekező országból, amely Orbán Viktor szerint „az ellenségünk”.
Bővebben >>>Ki tagadhatja, hogy jobb világban élnénk, ha „Vancouvertől Vlagyivosztokig” legalább a legerősebb államok mind a politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó demokráciák lennének? Ukrajnától Amerikáig ennek az ellenkezőjét látjuk: mintha Orwell jóslata válna valóra a világot felosztó három óriáshatalomról, amelyek váltakozó felállásban küzdenek egymással. Szerencsére ez a végkifejlet egyáltalán nem elkerülhetetlen: Trump még áldás is lehet Európa számára, politikája pedig már néhány éves távlatban is folytathatatlan. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter írása a nemzetközi erőpolitika kilátásairól, ami a Válasz Online nagy világrend-vitájához is kapcsolódik.
Bővebben >>>Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok?
Bővebben >>>Mit adhatnak az oroszok a határon túli magyaroknak többet annál, amit a „hanyatló Nyugat,” az EU és a nemzetközi egyezmények adtak? S főként: mi köti a kormánypártokat Oroszországhoz, amiért feláldozták a határon túli magyarokat? Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet első kérdése költői, a másodikra viszont valóban nem tudjuk a választ.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>A szerb kormány bejelentette, hogy a Mol megállapodott a Gazprom Nyefttel a NIS részvényeinek megvásárlásáról, és a magyarországi cég lesz a szerb olajvállalat többségi tulajdonosa. Hétfő reggel megjelent cikkünk éppen ezt a forgatókönyvet valószínüsíti, így az írás állításai érvényesek, csak a feltételes mód már nem indokolt.
Bővebben >>>Miközben a Trump-kormányzat arról vitázik, hogy elismerje-e Moszkva uralmát Ukrajna keleti területeinek jelentős része felett, Strauss Emma szabadúszó újságíró azoknak a nőknek a történetét meséli el, akik a már megszállt területeken próbálnak ellenállni a brutális orosz elnyomásnak. Tudósítás a megszállt Melitopol női partizánjairól.
Bővebben >>>Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Orosz gáz nélkül több mint háromszorosára emelkedne rezsi – ezzel ijesztgeti a választókat Orbán Viktor, immár hosszú hónapok óta. Csakhogy kiszámoltuk, hogy ez több mint túlzás. A nemzetközi elemzések szerint inkább olcsóbb lesz a gáz, mire az EU-s tiltás élesedik, de még a legpesszimistább forgatókönyv szerint is fenntartható a mostani szinten a rezsicsökkentés.
Bővebben >>>Beharangozott, de meg nem ígért amerikai mentőcsomag, az Egyesült Államok nagystratégiája, magyar vezetők moszkvai útjai, haldokló Visegrád. Ezekről beszélget a HetiVálasz idei utolsó külpolitikai kibeszélőjében Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>A lemondás mögött bel- és külpolitikai okok is állnak. Számunkra a fő tanulság, hogy a magyar vezetéssel egy fotón mutatkozni már egy markánsan jobboldali vezetőnek is politikai költségekkel jár. Karol Nawrocki döntésének háttere.
Bővebben >>>Miről szól pontosan az amerikai–orosz békemegállapodás-tervezet? Milyen elemeit lehet kénytelen Ukrajna elfogadni? Közelebb került-e a háború lezárása? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezzük Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt és Deák Andrást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Bővebben >>>Közel 70 milliárd forintot vihettek ki az országból azok az ismeretlen tettesek, akik tavaly jelentősen megforgatták a magyar gázpiacot. A lapunk által először bemutatott csalássorozat szervezői nagyban játszó, tőkeerős, a gázkereskedelmet jól ismerő emberek lehettek. Szakértők sora állítja, hogy az orosz titkosszolgálatokra vall az akció, akiknek machinációi felett közel egy évig szemet hunytak a magyar hatóságok.
Bővebben >>>
