„A tanítás teljes átalakítására van szükség. Ami nem is olyan nehéz. Csupán mindent fordítva kell csinálni, mint eddig!” – véli Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus. A szakértő vitaindítója a készülő Felforgatókönyv közoktatási fejezetének vitáján hangzott el október 25-én a Kossuth Klubban.
Bővebben >>>Az óvodák bezárása már a jelen, és az iskoláknak is fel kell készülniük arra az óriási kihívásra, amit az okoz, hogy az utóbbi négy évben közel húsz százalékkal csökkent a születésszám. Ám a bezuhanásnak más hatása is lesz: egyes vidékek elnéptelenedése. A nagy demográfiai kísérlet csak félsikert hozott, kicsit lassította a folyamatot, de nem állította […]
Bővebben >>>Idén már nem 33 kémiás hallgató vág neki egyetemi tanulmányainak, mint 2024-ben, hanem 44 – derül ki vendégszerzőnk friss számításaiból. Holtzer Péter ugyanakkor figyelmeztet: 120-150 kémiatanár éri el évente a nyugdíjkorhatárt. Mi a helyzet a többi természettudományos tárggyal?
Bővebben >>>Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.
Bővebben >>>Soha nem értek még el olyan átütő sikert fellázadó hallgatók a NER-kuratóriumok alá szervezett egyetemeken, mint a MOME FRONT – a hétvégén Magyar Péter is szükségesnek érezte, hogy gratuláljon nekik első évértékelő beszédében. Nem csoda: a fiatalok két hét alatt alapjaiban rengették meg az eddig pozitív példaként mutogatott első modellváltó intézmény, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hatalmi struktúráját. A fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely szorult helyzetbe került. Az összefogás kulcsfigurái a Válasz Online-on szólalnak meg először. Arc és név nélkül teszik – azt is elmondják, miért.
Bővebben >>>A minden tanár számára kötelező NAT-továbbképzésben Orbán Balázs és Takaró Mihály egy-egy cikke is tananyagként szerepel. Végképp megszüntetnék a lehetőséget, hogy a tanárok az állami egyentankönyveken kívül mást is használjanak. Az átpolitizált képzésről, a tanárok egyre szűkülő mozgásteréről Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük.
Bővebben >>>Oktatáskutatóként most jelent meg könyve, nem mellesleg pedig örökbefogadott gyerekét melegként nevelő kiugrott szerzetes Mészáros György. Ugyan ki lehetett volna alkalmasabb interjúalanynak a mobilok iskolai kitiltásának idején, valamint Bese Gergő kormánypap lapunk általi lebuktatása után, mint ő?
Bővebben >>>Lassan minden unalmassá válik a gyerekek körül, ami nem fogyasztható pár perc alatt, lehetőleg könnyen. Márpedig koncentráció és tartós figyelem, elmélyülés nélkül nincs valódi tudás. Gyakorló tanár vendégszerzőnk szerint nincs baj a nagy felháborodást kiváltó rendelet szándékával. Csak éppen a problémát nem fogja megoldani.
Bővebben >>>A heti 24 kötelező tanítási óra több, mint hiba: ez bűn! – írja Jilly Viktor.
Bővebben >>>Nincs pedagógus, aki ne tanult volna valamelyik könyvéből. A 80 éves Falus Ivánt arról is kérdeztünk: miért volt olyan sok tanár a 60-as években, milyen része volt a sokat kárhoztatott Hoffmann-féle modell kialakításában, és hogy mit tud a nagy titkolózás övezte új pedagógusképzési tervről.
Bővebben >>>Idén több mint 72 ezer tanulót és családját tartja stresszben a középiskolai felvételi. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal, a Magyarországi Diszlexia Központ és az SNI tehetségeket segítő tanács megalapítójával arra próbálunk választ találni, miért vált ki ilyen szélsőséges indulatokat a felvételi rendszer.
Bővebben >>>Míg az állam a kis iskolák bezárásában, a központosításban és a tantárgyak összevonásában látja a megoldást, addig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat épp ellenkezőleg. Bemutatjuk az iskolamodellt, amelyben a tanároknak az államival megegyező bérek ellenére sem jutott eszükbe sztrájkolni.
Bővebben >>>Az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Így derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel.
Bővebben >>>Újjáélesztettek egy tetszhalott érdekvédelmi szervezetet, mert súlyosnak tartják az oktatás helyzetét. Az elmúlt egy évben nem történt semmi pozitív változás.
Bővebben >>>„Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.” Ennyit tudott mondani indoklásként Marosi Beatrix tankerületi vezető a bíróságon arról, miért rúgta ki tavaly az oktatás állapota miatt polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Állása mindegyiküknek nagyon hamar lett, de a hivatásukat elvesztették, és lelkileg megviselte őket, ami történt. Az elbocsátott pedagógusokkal és ügyvédeikkel beszélgettünk – egy évvel később.
Bővebben >>>
