Robin Dunnigan azt mondja: bár nem mindenben ért egyet a két kormány, Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese. Még akkor is, ha Orbán Viktor Biden elnök hazai ellenfeleit trombitálja össze Budapesten. Mit szól Magyarország Ukrajna-politikájához? Amerikai–orosz proxyháború-e, amit az ukrán harcmezőkön látunk?

Oroszország ultimátumot adott a NATO-nak, és egyre nő az esélye, hogy háborút indít Ukrajnában. A Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni. Ablonczy Bálint elemzése.

Ugyanazzal az érveléssel indokolja az ellenzék hívő miniszterelnök-jelöltje a melegházasság támogatását, mint amivel a Fidesz-KDNP vette tudomásul, hogy a válás, az abortusz és a lombik ügyében a társadalmi konszenzus eltér az egyházi tanításoktól.

A harcmezőt is megjárt Ben Hodges nyugalmazott altábornagy szerint „rangon aluli”, ahogy az – általa nyíltan támogatott – Joe Biden az elmúlt napok katasztrófáját az elődjére próbálja kenni.

Naponta jönnek a hírek a „woke” abszurditásokról. A felszín mögé nézve azonban árnyaltabb a kép: a kultúrharc valóban felpörgött, de nem csak Biden miatt.

Miért nem hajlandó elismerni az elnök a vereséget? Hova álljanak a nemzetközi politikában Trump mellett látványosan kiálló vezetők? Újra itt a HetiVálasz podcast.

Trump valóságos forradalmat csinált négy éve, most viszont megbukott? Messzemenő következtetéseket vonunk le olyan eredményekből, amelyek valójában semmi ilyesmit nem mutatnak. Részletes elemzésünk.

Ha tényleg érteni akarja a mai elnökválasztás tétjét – a Trump-elnökségről, elfogultság és fake news nélkül. Négy év, öt legfontosabb ígéret és a csatatérállamok.

Miért pont a 78 éves Joe Biden lett az elnök kihívója, és mennyire jött neki jól, hogy a vírus miatt hosszú ideig gyakorlatilag otthonról kampányolt? Ezeket és még számos kérdést – a többek között az amerikai választási matematika rejtelmeit – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetőjével vitattuk meg.

Joe Biden gyakorlatilag eltűnt, ám a jelek szerint ez csak jót tesz neki. Merthogy nincs olyan elemzés, amely esélyt adna Trumpnak. Ezzel csak egy a bökkenő: pontosan így volt négy évvel ezelőtt is. Elemzés.

Hogyan lett ilyen óriási súlya a demokrata oldalon egy kisebbségnek, amelynek országos aránya alig haladja meg a tíz százalékot? Továbbá: miért szavaznak az amerikai feketék mindig egy tömbben a demokratákra, amikor sok kérdésben nem is liberálisok? Mindenre válaszolunk.

Hétfőn Iowában elkezdődnek az Demokrata Párt előválasztásai. A tét, hogy Hillary Clinton után újabb centrista jelölt száll-e harcba Donald Trump ellen, vagy a demokraták is egy vérbeli populistát küldenek a küzdőtérbe. Tényleg baloldali útra léphet a globális kapitalizmus őshazája?