Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>Nyolcvanhét éves korában elhunyt az egyik legnagyobb kortárs költő, Ágh István, akinek művészetére és életére az egyik legnagyobb hatást az ötvenhatos forradalom gyakorolta. Nem pusztán szellemi, hanem fizikai értelemben is: haláláig benne maradtak azok az orosz repeszek, amelyek majdnem megölték 1956. október 25-én, a Parlament előtti vérengzésnél. Halk, de súlyos szavú költő távozott. Nekrológ. Lassan […]
Bővebben >>>Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.
Bővebben >>>Félig meseszerű, kontextusában mégis jellegzetesen pesti noire a Bánatos férfiak kézikönyve, ez a kissé különc krimi. Amellett, hogy hordozza a klasszikus jegyeket, egyfelől a műfaj mélyrétegeibe kalandozik, másfelől lélektani dráma is, egy bánatos, középkorú magyar férfi elégiája. P. Szathmáry István első regénye remek nyári olvasmány.
Bővebben >>>Török Sophie költőnő, Babits Mihály felesége idén ünnepelné a 130. születésnapját, alakja pedig máig rezonáló irodalmi kérdésekre vet fényt. Hogyan látjuk a nagy alkotók társaként számon tartott nőket, akik sok esetben maguk is alkottak? Mit köszönhetünk nekik? Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese írása.
Bővebben >>>Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.
Bővebben >>>Egy brazil újságírónő megtudta, hogy egykori óvónője Mengelét bújtatta. Betina Anton nyomozni kezdett, és könyvet írt a világ legjobban keresett háborús bűnösének, Auschwitz orvosának dél-amerikai rejtőzködéséről. Próbálta megérteni, hogy miért kockáztatja egy osztrák óvónő vagy egy magyar gazdálkodó az egzisztenciáját, a szabadságát egy háborús bűnösért?
Bővebben >>>„Az irodalom, és a hit abban, amiről az irodalom szól, erőt ad az élethez.” Sajó Tamás művészettörténész, a Wang folyó versei szerkesztőjének emlékezése néhai mesteréről, Jelenits Istvánról.
Bővebben >>>Ő volt az utolsó polgári magyar író (ahogy Esterházy az utolsó arisztokrata), kelletlen magabiztossággal látott és ítélt és írt, elegánsan, de sosem fölényeskedve – még megsemmisítő kritikái is mintha csak mellékes megjegyzések volnának. Babiczky Tibor írása.
Bővebben >>>Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete.
Bővebben >>>„A felvállalt tradíció és a lap jelen iránya nem esik egybe, a Válasz Online a magyar történelem nagy hagyományai közül nem Bibó István, hanem Szekfű Gyula útját követi” – írja szerkesztőségünknek küldött véleményében Papp István. A történész az utolsó Válasz folyóirat 75 évvel ezelőtti megjelenésének apropóján készült interjúnkat kommentálva töpreng a népiek örökségén. Vitára ingerlő gondolatai után szerkesztőségünk válasza olvasható.
Bővebben >>>Hetvenöt évvel ezelőtt jelent meg a Válasz folyóirat utolsó száma, és 1949 augusztusában ezzel az utolsó szabad irodalmi, közéleti lap is eltűnt. Hogyan vált a népiek egykori folyóiratából kommunistaellenes, független kiadvány? Miért engedte át fokozatosan Illyés Gyula a főszerkesztést Sárközi Mártának, a zsidóüldözés idején gyakorlatilag éhen halt korábbi főszerkesztő, Sárközi György özvegyének? Miért javasolták neki, hogy legyen öngyilkos?
Bővebben >>>Ma 150 éve tudunk arról, hogy „van eleje” a magyar költészetnek. Ezen a napon fedezték föl Radványban, a Radvánszky család könyvtárában a Balassa-kódexet, méltó lenne ezért augusztus 21-ét is igazi, „pirosbetűs” ünnepként számon tartani – szól Nényei Pál gondolata. A magyartanár, író lapunknak küldött írása szerint ideje kicsit félretenni a politikát, és belakni szellemi várkastélyainkat.
Bővebben >>>Ellátogatottunk a Harkivi Irodalmi Múzeumba megérteni, miért fontos a kulturális örökség gondozása még egy ennyire brutális háború közepette is – egy üres múzeumban. Portré Tetjana Pilipcsukról.
Bővebben >>>Kínának régi célja, hogy legyen egy sikeres popkulturális exportcikke. Úgy tűnik, most megvan a befutó: A 3-test probléma. A tudományos-fantasztikus regénytrilógia Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata.
Bővebben >>>
