Lehetnek-e a magyar egyetemek Közép-Európa éllovasai 2035-re? – teszi fel a kérdést a Válasz Online-nak küldött írásában Rácz Lajos környezettörténész. Az egyetemi tanár egy svédországi konferencián szerzett letaglózó élmény nyomán arra jut, hogy először talpra kellene állítani a hazai tudományos intézményrendszert. Annak katasztrofális állapotát mi sem jelzi jobban, mint hogy egy nemzetközi tanácskozáson a magyarok […]

A pár hét múlva kezdődő tanévben már minden magyar felsőoktatási intézményben rutinszerűen használják majd a diákok a három éve berobbant generatív mesterséges intelligenciát. A lapunk által megkérdezett oktatók szerint gyakorlatilag 100 százalékos a ChatGPT penetrációja az egyetemeken, de már a jobb középiskolákban is ehhez közelít. Arra viszont még mindig nincs egységes válasz, hogy hogyan kellene ezt kezelni, arra pedig még kevésbé, hogy hosszú távon milyen hatással lesz a fiatalok tudására, a számonkérések formáira és az oktatás jövőjére. Bár egy nyár eleji amerikai kutatás baljós eredményekre jutott a „metakognitív lustaság” terjedéséről, az már biztosnak tűnik, hogy a tiltás zsákutca. Körkép.

Soha nem értek még el olyan átütő sikert fellázadó hallgatók a NER-kuratóriumok alá szervezett egyetemeken, mint a MOME FRONT – a hétvégén Magyar Péter is szükségesnek érezte, hogy gratuláljon nekik első évértékelő beszédében. Nem csoda: a fiatalok két hét alatt alapjaiban rengették meg az eddig pozitív példaként mutogatott első modellváltó intézmény, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hatalmi struktúráját. A fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely szorult helyzetbe került. Az összefogás kulcsfigurái a Válasz Online-on szólalnak meg először. Arc és név nélkül teszik – azt is elmondják, miért.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 42 év után idén januártól bezárta az Elméleti Intézetet, amelynek ő volt az első, legidősebb fia, Horányi Attila pedig az utolsó vezetője. Megkérdeztük, mit gondol róla, meg arról is, mi a keresztény értelmiség feladata akkor, ha a politika és az egyház ennyire összefonódik, mint a mai Magyarországon.

Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják.

Vendégszerzőnk, Holtzer Péter megcsinálta azt az adatsort, amit az állam direkt átláthatatlan statisztikákba rejtett. Ebből kiderül: nem a pályakezdő fiatalok számára lett vonzóbb a természettudományos tanári pálya, hanem a munka mellett megszerezhető másoddiplomáért indulnak többen harcba. A súlyos tanárhiány megoldásában ez legfeljebb a nulladik lépés.

Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A neves pszichológus szerint megszűnés nem fenyegeti a MAB-ot, de változások tényleg lesznek. Csépe Valéria szerint az alapítványi modell a felsőoktatásban nem ördögtől való, és az akadémiai kutatóhálózat államosítása is bevált.

Az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Így derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel.

Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e a különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek az alapítványi forma? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú.

Kinek az akaratán múlik a megoldás? Kinek mit kellenne ehhez tennie? Mennyire igazságos, hogy a kormány vélt vagy valós mulasztásai miatt magyar egyetemisták járnak rosszul? Mit jelez mindez a Brüsszel–Budapest-viszonyban?

A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Elvileg szeptemberig még van mozgástér, a gyakorlatban alig van már esély a megállapodásra.

A megbízható káderekkel, többek között miniszterekkel feltöltött kuratóriumok melletti legfontosabb érv volt, hogy így majd könnyebb lesz a magyar állami pénzeken kívüli forrásokat szerezni – ehhez képest most az ellen kell harcolni, hogy a magyar felsőoktatást kizárják az Európai Unióból.

Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.

Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.

Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés 160 éves fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.