Elúszik a remény, hogy 21 magyar egyetem hallgatói hozzáférhessenek az Erasmushoz
A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánvalóvá tette: szeptember 1-ig módosítani kellene a magyar törvényeken, de úgy, hogy a határidőig két EU-s intézmény még értékelje is a szöveget. Csakhogy a parlament ősz előtt a mostani állás szerint össze sem ül.
Szinte esélytelen, hogy a magyar állam által magánkézbe adott huszonegy egyetem diákjai részesülhessenek az Erasmus-ösztöndíjból szeptembertől – értesült brüsszeli forrásaitól a Válasz Online. Ennek belátásához elég végigvenni, minek kellene történnie, hogy ne így történjen. Először is: a magyar félnek új törvényt kell hoznia az alapítványi egyetemek kurátorairól. Ha lesz konkrét törvény, akkor utána egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak a törvény elemzésére, és ha megfelelőnek tartja, akkor javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a szankciót, amely jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból. A Tanács ezután mérlegel, majd dönt. Ahhoz, hogy az ősszel kezdődő tanévben a diákok jelentkezhessenek az ösztöndíjakra,
szeptember elsejéig a fent leírt folyamatot végig kellene vinni.
A fenti menetrendet szerda délben, az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján mondta el a szervezet szóvivője, miután a Népszava és az Euronews brüsszeli tudósítója is rákérdezett, hogyan áll az egyezkedés a magyar kormány és a Bizottság között az Erasmus-ösztöndíjak ügyében.
A szóvivő ugyan nem mondta ki azt, hogy a menetrend teljesítése irreális, de alaposabban végiggondolva egyértelmű, hogy csak nagyon nehezen lenne teljesíthető. Több brüsszeli forrásunk is megerősítette, hogy a Bizottságnál arra számítanak: a szankció érvényben marad. A mostani állás szerint ugyanis szeptemberig már nem ülésezik a nyári szünetre vonult magyar parlament. Elvben össze lehetne hívni, de meglepő lenne, ha Kövér László házelnök ezt azért tenné meg, hogy teljesítse az Európai Bizottság elvárását. Főleg azért, mert ha a magyar törvényhozás akarta volna, bőven lett volna ideje az elmúlt egy évben megoldani a problémát.
Ám még ha össze is ülne a parlament és rekordsebességgel elfogadná az unió által elvárt törvényt, akkor is szükség lenne a Bizottság jóindulatára, hogy ne használja ki a rendelkezésére álló egy hónapot az új jogszabály vizsgálatára, és így legyen idő a szankció feloldásáról dönteni a Tanácsban is. Ha tehát a jövő héten megszavaznák a Kossuth téren, amit kell, akkor talán lenne még halvány ok az optimizmusra. Ám semmi jele, hogy ez megtörténik. Így viszont az a legvalószínűbb, hogy
az összes vidéki egyetem, és számos budapesti is (például a Corvinus), kimarad az Erasmus-ösztöndíjak következő köréből, illetve továbbra sem kaphat európai kutatási támogatásokat.
A Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium csütörtök reggeli közleménye szerint ők már egy hónapja kiküldtek egy javaslatot Brüsszelbe, amiben bemutatták, hogy milyen törvénytervezetet fogadna el a magyar parlament a vita megoldása érdekében, ám a Bizottság válaszra sem méltatta őket. A minisztérium szerint ez történt:
„Az Európai Bizottság egy hónapja nem válaszol arra a normaszövegre, amit a magyar kormány kiküldött Brüsszelbe. Ebben a dokumentumban minden, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, eddig számtalanszor megfogalmazott és számtalanszor át is alakított, minden új brüsszeli követelésre pontos magyar válasz olvasható. Ha Brüsszelnek egy hónap nem elég arra, hogy a magyar normaszövegre válaszoljanak, az csak azt jelentheti, hogy az Európai Bizottság az időt húzza, tehát, ha nem lesz Erasmus-megállapodás, arról nem a magyar kormány tehet majd.”
A Bizottság szóvivője viszont arról beszélt szerdán, hogy ők már egy éve szóltak, hogy milyen változtatásokat akarnak, ezt azóta következetesen képviselik, és hogy
csak kész, már elfogadott törvényt tudnak vizsgálni.
Ez utóbbi kitétel mindenképpen szigorúságra utal, hiszen eddig általános gyakorlat volt, hogy a jogállamisági viták esetén már törvénytervezetekről is hajlandó volt egyeztetni a Bizottság. Így volt ez idén tavasszal például az igazságügyi reformcsomag esetében is.
Legkésőbb tavaly szeptemberben világos volt, hogy baj lesz
Bár a magyar sajtóban idén januárban szenzációként jelent meg, hogy az alapítványi kézbe került huszonegy magyar egyetemet kizárták az EU-s támogatási rendszerekből, a kormány akkorra már hónapok óta tudott róla, hogy a Bizottság az EU-s szabályokkal összeférhetetlennek tartja a privatizált egyetemek működését. Erről 2021 óta levelezik a magyar kormány és a Bizottság egymással.
Tavaly szeptember 19-én a Bizottság nyilvánosságra is hozta, hogy milyen lépéseket vár a magyar kormánytól, hogy a feltételességi mechanizmusnak nevezett, a jogállamiság csorbulása miatt indított eljárása alapján ne akarja szankcionálni Magyarországot. A problémák között hangsúlyosan szerepelt a közérdekű vagyonkezelő közalapítványok ügye: egyrészt azt akarták, hogy a közbeszerzési szabályok ugyanúgy vonatkozzanak rájuk, mint az állami fenntartású egyetemekre, másrészt
a kurátorok kinevezésére szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat akartak hozatni.
A közbeszerzési részt a magyar kormány ősszel jórészt megoldotta, a kuratóriumokba addigra kinevezett politikusokat viszont nem hívták vissza. Utóbbit megpróbálták kiváltani azzal, hogy előírták: a politikus-kurátorok ne vegyenek részt olyan szavazásokon, amelyek esetében az összeférhetetlenségük felmerül.
A Bizottságnak alapvetően az a baja a politikus-kurátorokkal, hogy egyszerre pályázhattak EU-s pénzekre az egyetemük nevében, és volt módjuk miniszterként vagy más tisztviselőként befolyásolni a pályázatok elbírálását, hiszen az EU-s pénzek odaítélésről kormányzati szervek döntenek.
Tavaly decemberben a Bizottság javaslatára a Tanácsban a tagállamok úgy döntöttek, hogy szankciót vetnek ki a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági feltételességi mechanizmus alapján. Először büntettek egy tagállamot az EU történetében így, a szankció kivetése ellen csak a lengyel kormány szavazott. A szankciónak két lába lett: egyrészt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2028 között járó kohéziós támogatások 55 százalékát, másrészt kizárták a modellváltó egyetemeket minden EU-s támogatásból, így az Erasmus-ösztöndíjakból és a Horizont kutatói programokból is.
Nem volt elég a miniszterek visszahívása
A magyar kormány azt ígérte idén, hogy a problémát megoldja, és mire a következő, 2024-es ösztöndíjakra jelentkezni kell, addigra elintézi, hogy az EU-s intézmények visszavonják a szankciót.
Ennek jegyében már februárban lemondtak a miniszterek a kuratóriumi tagságaikról, de ezzel a Bizottság önmagában még nem volt elégedett. Vita maradt arról, hogy pontosan milyen állami tisztségviselők lehetnek a kuratóriumi tagok; hogy mennyi ideig lehessen kurátor valaki (az eredeti magyar törvényben a kinevezések élethosszig szóltak); hogy legyen-e előírt várakozási idő, amíg egy kormányzati tisztviselő kurátor lehet; és hogy az összeférhetetlenségi szabályok csak a 21 alapítványi egyetemre, vagy mind a 34 közalapítványra vonatkozzanak-e.
Ezekről azóta sincs egyezség a kormány és a Bizottság között. Johannes Hahn költségvetési biztos már májusban sürgette a magyar kormányt, hogy módosítsa a közalapítványokra vonatkozó törvényt, mert kevés az idő, és a 2024-es Erasmus-ösztöndíjakra nem tudnak jelentkezni a magyar diákok, ha nem oldódik meg a helyzet.
A magyar sajtóban evidenciaként terjedt el, hogy július közepe az utolsó határidő, amíg meg lehet egyezni. Ez praktikusan nagyjából igaz, mert innentől kezdve
a menetrend csak nehezen tartható, de elvi szinten szeptemberig még van mozgástér.
Csak ahhoz a magyar parlamentnek nagyjából már holnap lépnie kellene, és az EU-s intézményeknek is rendkívüli sürgősséggel kellene reagálniuk. (Utóbbi már csak azért sem reális, mert az EU-ban augusztusban szokás szabadságra menni, az intézmények két hét múlva várhatóan teljesen kiürülnek.)
Az biztos, hogy a Erasmus-ösztöndíjakat magyar részről intéző Tempus Közalapítványnál már jelentkezniük kellett az egyetemeknek a 2024-es ösztöndíjakra, és a HVG értesülése szerint már csütörtökön döntenek is arról, hogy melyik egyetem mennyi támogatásra lehet jogosult. A modellváltó egyetemek is jelentkeztek a pénzre, és a Tempus akár meg is ítélhet nekik támogatást, ám ettől még a programok nem indulhatnak el, ha az EU-s intézmények nem oldják fel az érvényben lévő szankciót.
Ehhez viszont, mint szerda délben egyértelműen kiderült, előbb törvénymódosításra, aztán bizottsági vizsgálatra, majd a Tanács döntésére lenne szükség, szeptember elsejéig. Méltányosságból a Bizottság nem halasztja el a szankció érvényesítését, mert ahogy a szóvivő szerdán mondta, „a naptárt nem tudjuk megváltoztatni, az új szemeszter szeptemberben elkezdődik, addig kell ezt megoldani, hogy a források hozzáférhetők legyenek”.
Nyitókép: Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagjaként az Erasmus program 30. évfordulóján (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
