A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?

A Facebooknak tényleg van egy „láthatatlan légiója” névtelen cenzorokból, de az nem én vagyok – mondja podcastunkban Záborszky Ede újságíró, aki tavasz óta a Facebook első és eddig egyetlen magyar tényellenőreként dolgozik egy hírügynökségen keresztül. Mi pontosan a munkája? Mik az eszközei a hamis hírek ellen? Jobban ki van-e hegyezve a fideszes, mint a Fideszt támadó álhírekre? A műsorban ezekről is szó lesz. Aki kérdez: Borbás Barna, Zsuppán András.

Az elemi felháborodás a Capitolium ostroma után érthető, de ha az amerikai elnököt el lehet tüntetni az internetes közösségi terekről – és ami még ijesztőbb, az alternatív platformokat is órák alatt lelőhetik –, senki sincs biztonságban.

Bő négy éve politikusok célpontja a Facebook. Először az amerikai jobboldal rótta fel a konzervatív vélemények kiszűrését – a NER környékén pedig máig a főcenzort látják a hálózatban. Nyugaton viszont már a haladó erők próbálják világunk minden baját Mark Zuckerberg nyakába varrni.

George Tilesch, vagyis Tilesch György jelenleg többek között a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, és most új, magyarul jövőre megjelenő könyvével kapcsolatban kérdeztük a TikTokról, arról, hogy a robotok elveszik-e az orosz trollok munkáját, és hogy miért ne lemerült telefonról indítsunk hitelbírálatot.

Az utóbbi egy évben három alkalommal keveredtünk komoly vitába nekünk szolgáltatást nyújtó globális techcégekkel, mert érthetetlen okból korlátozták a munkánkat, vagy mert egy alkalommal negyedmillió forintot emeltek le a számlánkról – tévedésből.