Magyarország ezekben a hónapokban Mohács ötszázadik évfordulójára készül. Csakhogy ennek árnyékában feledésbe merül a „második mohácsi csata”, a törökök fölött aratott döntő nagyharsányi diadal: egy olyan győzelem, amelyet saját korában Európa-szerte ünnepeltek, ma mégis alig talál helyet történelmi emlékezetünkben. Mintha Mohács és Nagyharsány két egymástól független történet volna, pedig a kettő együtt adja ki a teljes képet. Két évvel ezelőtt a Válasz Online-on közzétettük Varga Szabolcs történész nagyhatású beszédét, amit a mohácsi csata évfordulóján mondott el. Az augusztus 12-i nagyharsányi diadal 339. évfordulóján elmondott újabb beszédében az akkor felvetett témákat gondolja tovább.

A ma 40 évvel ezelőtt tartott budapesti Queen-koncert nemcsak, hogy a világ rocktörténetének térképére helyezte föl a magyar fővárost, s tette egyetemes kultúrkinccsé Tavaszi szél kezdetű népdalunkat, a szocializmusban politikai jelentősége és üzenete is volt az eseménynek. Ráadásul máig építhetnek rá a brit–magyar kapcsolat hivatalos felelősei. Így is tesznek: a Válasz Online jelen volt egy különleges brit kerti partin, de a Magyar Zene Házában látható kiállítást is megnéztük.

A nemesek önzése, a marakodás, a hatalomvágy, a parasztság elnyomása és a nyugat árulása ásta meg a tömegsírok helyét – évszázadok alatt lett általános ez a kép a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Varga Szabolcs most megcáfolja mindet.

Hadifogoly férjét váró feleség, elégedetlen polgárok, egyre növekvő katonatemető. Közben egymásra mosolyogó politikusok. Egyre nagyobb a kontraszt. Munkatársunk riportja az ukrán fővárosból.

Mádl Ferenc hangsúlyozta először Magyarországon, hogy az európai integráció, Jean Monnet, Schuman, Adenauer és De Gasperi álma, nem az „imperialisták” vagy a „hanyatló Nyugat” mesterkedése, hanem a földrész békéjének, fejlődésének záloga, Tette mindezt 1974-ben. A Válasz Online felkérésére egykori tanítványa, Király Miklós emlékezik az egykori köztársasági elnökre.