Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet.
Bővebben >>>A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.
Bővebben >>>Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.
Bővebben >>>A kedves olvasó nem téved, ha úgy érzi, szeptember elsejével nem ért véget a nyár Magyarországon. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak alább bemutatott számításai szerint a tavasz és a nyár 25-25 nappal lett hosszabb, mint 45 éve volt. Vagyis az év közel kétharmadát immár ez a két évszak tölti ki.
Bővebben >>>Andrásfalvy Bertalan aggasztónak tartja, hogy tíz év alatt százezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s jellemzően a kisebb farmok mentek csődbe. Szerinte ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság se a klímának, se az egészségünknek nem tesz jót. Hosszúhetényi interjú 94 év tapasztalatáról – és az új Válasz Offline-ról.
Bővebben >>>Dél-alföldi riportutunkon megnéztük a kiszáradással talán leginkább sújtott térség termőföldjeit, ahol idén nem lesz „tengerihántás”. Olyan kukoricacsövet is találtunk, amelyen mindössze egyetlen szem termett. Az élelmesebb gazdák elkezdtek cirokra váltani, de van egy veszélyes tendencia is. Akik nem alkalmazkodnak időben, azok kénytelenek felhagyni a gazdálkodással és elmenekülni. Helyszíni riport.
Bővebben >>>Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. Műsorvezető Borbás Barna.
Bővebben >>>Litkai Gergely visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene.
Bővebben >>>Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.
Bővebben >>>Dominószerűen dől össze mindaz, amit gyerekként, de akár még csak egy évtizede is természetesnek vettünk. Unokáink például lehet, hogy sosem fognak fecskét látni. Márton Vlad András és felesége dömösi Noé bárkáján jártunk.
Bővebben >>>
