Súlyos trauma vár a magyar társadalomra az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, mondja Cseh Gergő Bendegúz. Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint ezen a napon. Eddig sokan azt hiszik, mindez főként az értelmiség problémája, de most átlagemberek sokasága értesülhet saját nagyapja, nagybátyja, szomszédja érintettségéről. Nagyinterjú a levéltár főigazgatójával.

„Csatornabúvártól segédpüspökig lesznek nevesíthetők olyan magyar állampolgárok, akik a rendszerváltás előtt hálózati személyek voltak, ha októberben szélesebb nyilvánosságot kapnak az állambiztonság hatos kartonjai.” Ez olvasható Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója lapunknak megküldött kutatási jelentésében. Adatalapú áttekintés a már kutatható, a most megnyíló, a még megnyitható, illetve a megsemmisített vagy talán nem is létezett aktákról.

Ha fel akarunk szabadulni a múlt elnyomó hatalma alól, akkor ne a szenzáció, a lelepződés és a lebuktatás szándékával közelítsünk az aktákhoz, inkább annak tudatával, hogy eleink nehéz időkben éltek, számos nemes és nemtelen, okos és bátor, gyenge és bűnös döntést hoztak, ahogy mi magunk is hozunk. Papp István történész egy mezőtúri példán, Maczkó Gábor történetén keresztül mutatja be az ügynökakták tervezett közzétételének emberi dimenzióját.

Lapunk megtudta: akár mind a 24 ezer állambiztonsági levéltárban őrzött 6-os karton felkerülhet az internetre október 22-én – az ügynökjelentések viszont várhatóan nem. De mi lesz a titokzatos mágnesszalagok sorsa? Emlékezetpolitikai háttér.