A Magyar Nemzeti Múzeum Jagelló-páncéljának külföldre történt elajándékozása kőkemény bűncselekmény volt, állítja Bátonyi Péter. A műemlékvédelmi szakember szerint nem elégedhetünk meg a fejcsóválással, hanem lépni kell, méghozzá jogi eszközökkel. Ezért tett még tavaly év végén feljelentést az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. Aligha meglepő módon a rendőrség ezt akkor azonnal elutasította, pedig jogi érvelése erős alapokon áll. Még nem késő tenni az ügyben, ezért is közöljük most írását.
Bővebben >>>A Trombitás úti Pikler-villát Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere tervezte. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan lakóház Budapesten, amely valóban világhírű külföldi építész alkotása, és berendezésével együtt valaha európai rangú összművészeti alkotás volt. A válságos állapotú, tönkretett villát az elmúlt hetekben kiürítette az állam, de még nincs eladva. Most fotókon is megmutatjuk az állapotát, és amellett érvelünk, hogy azonnal cselekedni kell: a Magyar Építészeti Múzeum kaphatná meg az épületet, amely a főváros kivételes kulturális látnivalója lehetne, a 20. század eleji közép-európai polgári életmód bemutatóhelyeként.
Bővebben >>>Lehűtjük a médiában sokfelé tapasztalható lelkesedést: a Citadella átépítése nem bámulatosan eredeti építészeti ötlet, és nem is az elnyomást jelképező erőd humanizálása. A miniszterelnök házi építésze, Taraczky Dániel a 19. századi katonai építészet értékes alkotását tette tönkre, sajnos jóvátehetetlen módon. Az erődöt ideológiai okokból darabolták szét egy, a köztudatban mélyen gyökerező történelmi féligazság miatt. A megmaradt épületcsonkba aztán a NER múltfelfogását összegző, propagandisztikus, velejéig hamis kiállítás került. Ha más nem is, a panoráma tényleg csodálatos.
Bővebben >>>Szövegíróként mindenki ünnepli az április 5-én 80 éves Bródy Jánost, pedig több ő annál – írja Stumpf András kollégánk, aláhúzva: bizony az urbánus Bródynak köszönhető, hogy a magyar népzene megjelent a beatzenében.
Bővebben >>>Két magyar származású üzletember tíz évvel ezelőtt gyűjtést kezdett a Kozma utcai zsidó temető helyrehozatalára. A történelmi sírkert az elmúlt évtizedekben borzalmas állapotba került, nagy részét elvadult bozótos borította el. Az egyesület évekig dolgozott, hogy megtisztítsa a parcellákat, most azonban a hitközség egyik napról a másikra kitiltotta őket. Pedig semmi mást nem akarnak, mint az általuk összegyűjtött pénzt a temetőre fordítani – miközben a hitközségnek aligha lesz erőforrása ezt a munkát elvégezni. A viszálynak a nemzetközi szinten is kivételes értékű temető láthatja kárát.
Bővebben >>>Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő, a nyilasok és a kommunisták által is üldözött Halmy család újabb értékei kerültek vissza Magyarországra. A festményekből, fotókból és eddig nem kutatott dokumentumokból álló hagyaték talán elveszett volna a szülőhaza számára a lokálpatrióta történelemtanár nélkül, aki elszántan vetette bele magát a tragikus és fordulatos vecsési történet felgöngyölítésébe.
Bővebben >>>Nehéz politikai-ideológiai környezetben, de végső soron a kurátori koncepciót követve született meg a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása a hun királyról. Mítoszépítés helyett mítoszok születését, vándorlását, átalakulását mutatja meg egy olyan történelmi alak kapcsán, akiről szinte csak néhány valós tényt tudunk, de évszázadokon át hozzátartozott a magyarok eredethagyományához.
Bővebben >>>Káel Csaba második nagyjátékfilmje az a mozgóképes alkotás, amelyet régóta megérdemelt az 1972-ben indult magyar táncházmozgalom. Néha döccenek a párbeszédek, a koreográfia és a muzsika időnként átveszi az uralmat a történet felett. Ám a magyar filmen régen látott jókedv, a színészek üde játéka, a vérpezsdítő kalotaszegi legényes, a szépen fényképezett táncok miatt annak is érdemes megnéznie, akitől idegen a néphagyomány világa. Ablonczy Bálint kritikája.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Hogyan tesszük tönkre a gyerekeink életét ugyanazzal, ami a miénket kisiklatta? Joachim Trier ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ és gyönyörű analógiákban, költői kapcsolódásokban ébreszti rá szereplőit saját gyengeségeik összefüggéseire. Nem véletlen, hogy ez a kis költségvetésű norvég film a legpatinásabb filmfesztiválokon tarol ezekben a hetekben. Az Érzelmi érték nézése közben, amellett, hogy mellkasunkra nehezedik a transzgenerációs traumák súlya, feloldást is kapunk. Gyönyörű film arról, hogy soha nem késő megtenni a döntő lépést egymás felé.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.
Bővebben >>>Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>A mai fővárosi közgyűlésen gyakorlatilag eldől, lesz-e még valaha Sziget Fesztivál Budapesten, vagy örökre búcsút inthetünk neki. Az alapító atya nyolc évvel ezelőtt útjára engedte, most mégis megmentené csemetéjét. Gerendai Károly a Válasz Online-nak most elárulja, miért nem lobbizott politikus kapcsolatainál a megfelelő döntésért. Meg azt is, hogyan képes kedélyesen csevegni Rogán Antallal csakúgy, mint Magyar Péterrel. Interjú.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.
Bővebben >>>Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.
Bővebben >>>A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.
Bővebben >>>Néhány évi csend után ismét egymás után születnek az Odüsszeia filmes adaptációi, már beharangozták Christopher Nolan nagyszabású mozijának jövő évi premierjét is. Itthon újra kiadták Márai Sándor Béke Ithakában című művét, egy új tanulmánykötet pedig külön fejezetet szentel a Margaret Atwood-féle Pénelopeia egybevetésének a magyar író történetével, miközben a kanadai írónő eposzfeldolgozása is színpadon van. Mi lehet a legújabb Odüsszeusz-láz oka? Egyáltalán: ez az Odüsszeusz az az Odüsszeusz?
Bővebben >>>Évszázadok óta úgy tudta a helyi hagyomány, hogy Szent István király kápolnát alapított a Fejér megyei Bodajkon. A falu temploma máig népszerű zarándokhely, de ezt mindeddig csak kegyes legendának lehetett tartani. Idén azonban egy tudományos felfedezés rátette az államalapítás kori Magyarország térképére a Fehérvártól északra eső falut. Szücsi Frigyes régész kutatásai nyomán kiderült: a hagyománynak lehet valóságalapja. Augusztus 20-i cikkünk egy régészeti eredményről, aminek a bodajkiak igazán örülhettek.
Bővebben >>>Van egy ház Budán, ami megúszta az elmúlt száz év összes szokásos viszontagságát: nem sérült meg a háborúban, nem darabolták fel szükséglakásokra, egyszer sem belezték ki. A Scitovszky-villa kivételes szerencséjének az a magyarázata, hogy 1946 óta ez a brit nagykövetek budapesti rezidenciája. Az épület jubileumát idén ünnepli a nagykövetség, és nekik köszönhetően benézhettünk a történelmi levegőjű szobákba. Megmutatjuk Budapest egyik rejtett értékét, amit csak a diplomáciai protokollesemények vendégei láthatnak.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Novemberben lesz 200 éve, hogy Széchenyi István felajánlotta birtokai egy éves bevételét „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”, azaz egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A jubileumot a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítással ünnepli az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került jogutód. A tárlaton a kurátor vezetett végig bennünket.
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>Török Sophie költőnő, Babits Mihály felesége idén ünnepelné a 130. születésnapját, alakja pedig máig rezonáló irodalmi kérdésekre vet fényt. Hogyan látjuk a nagy alkotók társaként számon tartott nőket, akik sok esetben maguk is alkottak? Mit köszönhetünk nekik? Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese írása.
Bővebben >>>
