Sashegyi Zsófia – Válasz Online
 

A humán vagy a reál tudósok kaptak több Kossuth-díjat a pártállam idején? Hogyan cserélődtek az Akadémia tagjai az átkosban? Boldogulhattak-e pótolhatatlan természettudományos szaktudás birtokában a Horthy-korszak kitüntetettjei az ötvenes években? Miközben ezekre a kérdésekre keresi a választ, Bódy Zsombor Technokraták a pártállamban című kötete meglepő képet tár elénk a szovjet típusú rendszerek vezetőinek tudományba és szaktudásba vetett megrendíthetetlen, olykor még a párthűséget is felülíró hitéről. Recenzió.

Bővebben >>>

Embertelen bánásmódot eredményezett a kormány által szított bevándorlóellenes hangulat. Minden jel arra mutat ugyanis: ez volt az oka annak, hogy gyámügy megfosztott örökbefogadó szüleitől egy kisbabát, visszautalva őt a gyermekvédelembe. A hatóságok három évig álltak ellen a házaspár gyerekért folytatott küzdelmének. A szülők végül feladták a harcot. Szívszorító történet következik.

Bővebben >>>

Hogyan tesszük tönkre a gyerekeink életét ugyanazzal, ami a miénket kisiklatta? Joachim Trier ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ és gyönyörű analógiákban, költői kapcsolódásokban ébreszti rá szereplőit saját gyengeségeik összefüggéseire. Nem véletlen, hogy ez a kis költségvetésű norvég film a legpatinásabb filmfesztiválokon tarol ezekben a hetekben. Az Érzelmi érték nézése közben, amellett, hogy mellkasunkra nehezedik a transzgenerációs traumák súlya, feloldást is kapunk. Gyönyörű film arról, hogy soha nem késő megtenni a döntő lépést egymás felé.

Bővebben >>>

Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.

Bővebben >>>

Aczél Anna pszichológus, főiskolai tanár majd húsz évet töltött a Rákospalotai Leánynevelő Intézet élén. Úgy véli, a javítók rendőri irányítás alá helyezésével visszalépünk a 19. századba. A munka, ami ezzel elveszni látszik, részben az ő életműve. Portré.

Bővebben >>>

A fóti gyerekotthon működése és az igazgató, Páger Pál Attila körül körvonalazódó botrány kirajzolja a hazai gyermekvédelemben zajló bántalmazások titokban maradásának mintázatát. Egyre több példán keresztül látszik, miért vallanak az erőszakot pártoló igazgató mellett a munkatársak még akkor is, ha elítélik az intézmény életét meghatározó módszereit, és hogyan szorulnak ki azok, akik szót emelnek ellenük. Páger volt a főszereplője annak a korábbi cikkünkben megírt történetnek is, amelynek végén forrásunk távozni kényszerült a Szőlő utcai javítóból, ahol Juhász Péter Pál ideje alatt dolgozott.

Bővebben >>>

Fél évezreddel ezelőtt indult az az ádáz küzdelem, amelynek motivációjára a történelemkönyvek általában csupán néhány mondattal utalnak. Pedig a kereskedelmi monopólium kiterjesztésének szándéka, a gyarmatosításba fulladó haszonszerzési vágy, amelyet előszeretettel álcáztak keresztény térítő missziónak és amely emberi életek tömegeit követelte, mind-mind a fűszerek apropóján indította arra a kor nagy uralkodóit, hogy képtelen expedíciókat indítsanak a Csendes-óceán belsejébe. Roger Crowley Fűszer című könyve ezekre a valószínűtlenül izgalmas utakra kalauzolja el olvasóját a kor krónikásai segítségével, miközben átfogó képet ad az egymással civakodó döntéshozók érdekei mentén feszülő ellentétekről.

Bővebben >>>

Tovább gyűrűzik a Válasz Online Kuslits Gábor-interjúja után felhabzott Szőlő utcai botrány. A kormány most rendőrségi felügyelet alá helyezi azt az öt nevelőintézetet, amelyben fiatal elítélteket tartanak fogva. Ez a válasz arra, hogy videók kerültek nyilvánosságra az intézmény megbízott vezetőjéről, amelyen egy gyereket bántalmaz.

Bővebben >>>

Az ‘56 utáni magyar emigráció leghangosabb botrányának ásott a mélyére Hajnal Géza a napokon belül megjelenő, Tollas Tibor lejáratásának története című munkájában, amely egyszerre szöveggyűjtemény az ügyben fellelhető levelezések, ügynöki jelentések és újságcikkek szövegeiből, és korrajz, amelyben kirajzolódik előttünk a szabad világba menekültek életét lassan, de biztosan beszövő államvédelmi pókháló. Nem is annyira a váci börtönből szabadult, disszidens költő, Tollas személye e történetben a legfontosabb, sokkal inkább az a manipulációs hadművelet, amellyel a hazai szerveknek sikerül az ellene irányított karaktergyilkossággal a teljes emigrációs közösséget szétzilálni.

Bővebben >>>

Holnap lesz az értelmi fogyatékosság világnapja. Ennek alkalmából két anyát mutatunk most be, akik nem törődtek bele a magyar szociális ellátórendszer hiányosságaiba és felvették a harcot azért, hogy sérült gyerekük emberhez méltó életet élhessen felnőtt korában. Akkor is, ha ők már nem lesznek.

Bővebben >>>

Koniorczyk Borbála urbanista, a hosszúlépés. járunk? társalapítója a századelő Budapestjére kalauzolja olvasóit, méghozzá hét kivételes életúttal bíró nő portréján keresztül. Női szörnyetegek című könyve történetek rengetegén át teszi személyessé és átélhetővé azokat a nyugtalanító időket, amelyeket egyszerre formáltak politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti forradalmak. Nem is szólva a divatról.

Bővebben >>>

Szociális munkásokat és minden velük szimpatizáló, értük kiálló civilt várnak arra a csendes tüntetésre, amelyet holnap délután tartanak a Nyugati téren a kritikus szociális munkát képviselő Új Szemlélet csoport tagjai. A szervezők szándéka szerint ezzel a kiállással elindul a szociális szféra mozgósítása, amely szerintük az ágazat megmentése érdekében mára elkerülhetetlenné vált. Szerdán, a szociális munka […]

Bővebben >>>

A mai napig nem hallgatták ki azokat a gyermekvédelmi gyámokat, akik 2015-ben a Zirzen Janka gyermekotthon vezetőjével és a fővárosi Tegyesz akkori igazgatójával együtt megtették a rendőrségi bejelentést, amelyben jelezték, hogy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, Juhász Péter Pál, A. Zamira művésznevű élettársának segítségével feltehetően szexmunkára közvetít ki az intézetből fiatalkorú lányokat.

Bővebben >>>

Éppen 69 éve, hogy – ahogy az ország más nagyvárosaiba –, Pécsre is begördültek a szovjet tankok, hogy leverjék a magyar forradalmat. A fegyveres ellenállást az élükön visszatérő Kádár kíméletlenül megtorolta: a mecseki szabadságharcosok tetteiért azok feleltek, akik itthon maradtak. A kegyetlen bírósági ítéletek mellett lehengerlő erejű propaganda-hadjárattal is küzdött a hatalom a lelkekért a korabeli sajtóban. Az egyik legnagyobb, az ifjúság „nevelésének” céljából rendezett koncepciós per ártatlanul kivégzett áldozatának, a 21 éves Petrus Józsefnek és igaztalanul megvádolt, meghurcolt társainak története érzékletesen mutatja az ’56 után kiépülő rendszer gondolkodásának groteszkségét.

Bővebben >>>

Előfordult az ő praxisában is, hogy egy gyámgyereke felnőtt általi szexuális kizsákmányolás áldozatává vált – árulja el a lapunknak megszólaló gyermekvédelmi gyám. Megtörve a csendet, amelyre a nyilatkozati tilalom kötelezi az állami szférában tevékenykedő szakembereket. Magyarországon 2014 óta dolgoznak gyermekvédelmi gyámok, közel hatszázötvenen. Egyikük beszél most, de kérésére nevét, arcát nem mutatjuk. Meg nem adható ölelések, az ellehetetlenülő otthoni gondoskodás miatt a gyermekvédelembe kerülő fogyatékkal élők, a krízisellátásban tapasztalható várólisták… Interjú.

Bővebben >>>