Idén Közép-Európában nagyjából minden kormány hasonló mértékű támogatást ad a lakosságnak, mint a magyar, de csak itt lehet az az érzésük az embereknek, hogy valamit elvettek tőlük.
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>A zöld fordulat ellenénére nem csökken, hanem nő a klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A Föld lakói ugyanis több energiát használnak el, mint valaha.
Bővebben >>>Ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába. Íme a magyar iparpolitika.
Bővebben >>>A törököknek nincs gázuk, mégis kulcsfontosságú szereplői lehetnek Európa ellátásának. Hogyan tovább, ha Ukrajna januárban teljesen elzárja a csapot?
Bővebben >>>Bogárzabáló, kerítésdöntő, brüsszelita ellenzékkel riogat a lengyel kormány, amire a válasz, hogy Kaczyńskiék az asszonyverő alkoholisták cimborái. A kormány kommunikációja és a töredezett ellenzék dilemmái nagyon hasonlítanak a magyarországi helyzethez. Egy fontos különbség azonban van a két ország között: Lengyelország éppen most válik katonai nagyhatalommá, és ezen nincs ott vita.
Bővebben >>>Tíz éve élünk a rezsicsökkentés korszakában, és egy éve tart a csökkentés csökkentésének zavaros ideje. A NER történetének leghatásosabb innovációja egyszerre formálta a politikát és a gazdaságot, kimutatható belőle minden, ami 2013 óta történt Magyarországon. Jubileumi mélyelemzés.
Bővebben >>>2023 első felében több olajat adtak el az oroszok, mint a háború előtt. Mégis kevesebbet kerestek vele. Az Amerikában kidolgozott szankciós tervnek éppen ez volt a lényege: úgy fájjon Moszkvának, hogy ne tűnjön el a piacról az orosz olaj. Júliusig működött is a terv, ám az oroszok elkezdtek alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Bővebben >>>A britek szerint ez a jövő, a zöld mozgalmak viszont ellenzik az energiaipar új kedvencét. Hogy Magyarország az első megrendelők között lesz-e, még nem látszik. Londonban azonban nagyon szeretnék, ha így történne.
Bővebben >>>A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Elvileg szeptemberig még van mozgástér, a gyakorlatban alig van már esély a megállapodásra.
Bővebben >>>Hogyan terelte a romániai rezsicsökkentés az Orbán-kormányt Putyin felé? Hogyan lehetséges, hogy a horvát állam 41 euróért veszi, majd 11 euróért eladja azt a gázt, ami végül 105 eurójába kerül Zágráb városának? A rövidlátó szabályozás ott is gondot okoz, ahol van bőven gáz a föld mélyén.
Bővebben >>>Mindig az a kísérőszöveg, hogy lám, az Európai Unió nem egységes, vannak ott Oroszországnak szövetségesei is. A Novaja Gazeta újságírója a háború kitörésekor emigrált, lapunknak elmondta, hogyan ír az orosz sajtó a magyar kormányról; hogy miben bízhatott Prigozsin; és hogy mennyire fájnak a szankciók a hétköznapi embereknek.
Bővebben >>>Kevesebb mint egy évvel az önkormányzati választás előtt újra alkudozni kezdtek a pártok a közös jelöltekről. Megutálták tavaly az összefogást, de egymás ellen indulva reményük sem lenne 2019-es pozícióik megtartására. A fővárosi kerületek közül Zugló és a Várnegyed miatt van nagy vita, vidéken Eger, Miskolc és Pécs is nehéz ügynek ígérkezik.
Bővebben >>>Akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék a hat ellenzéki pártot, amelyek közös listát állítottak 2022-ben, értesült a Válasz Online. A még folyamatban lévő vizsgálat a kormány által „guruló dollároknak” becézett ügyben zajlik, azaz az Amerikából érkezett támogatásokról szól. Ekkora büntetés alapjaiban veszélyeztetné az ellenzék 2024-es kampányait. Hétfőn hasonló tartalmú levelet kapott […]
Bővebben >>>Sok hűhó semmiért? Míg Európában sokan aggódnak amiatt, hogy a magyar kormány tölti be 2024 második felében az EU soros elnöki tisztét, bőven esélyes, hogy Magyarország az évtized legkevésbé jelentős elnökségét viheti majd. És erről még csak nem is Orbán Viktor tehet. Meg nem is Brüsszel: 2024 második felére így is, úgy is teljesen megbénul majd az EU intézményrendszere. Mi akkor a felfokozott hangulat oka? Mi a tét magyar részről? Háttér.
Bővebben >>>
