Félmillió nem fideszes szavazat is elveszhet jövőre – fintorogva formálja az ellenzék az újabb kényszerszövetséget
Kevesebb mint egy évvel az önkormányzati választás előtt újra alkudozni kezdtek a pártok a közös jelöltekről. Megutálták tavaly az összefogást, de egymás ellen indulva reményük sem lenne 2019-es pozícióik megtartására. A fővárosi kerületek közül Zugló és a Várnegyed miatt van nagy vita, vidéken Eger, Miskolc és Pécs is nehéz ügynek ígérkezik. A fővárosban a Fidesznek nincs még jelöltje – Tarlós István egy kutatás szerint állítólag verhetné Karácsony Gergelyt, ám a volt főpolgármester értesüléseink szerint biztosan nem indul. Körkép csata előtt.
Az ellenzéki pártok utálják már az összefogást. 2022-ben a Fidesz jobban szerepelt a parlamenti választáson mint valaha, hiába indultak közös listán ellene, minden körzetben egyetlen jelölttel próbálkozva. Nemrégiben pedig az ÁSZ 3,2 milliárd forintos büntetéssel fenyegette meg őket (erről itt írtunk korábban), a közös kampányban felhasznált külföldi támogatások miatt. Aprózódnak is: a Jobbik hivatalosan kiszállt a hatpárti szövetségből; Márki-Zay Péter a hétvégén bejelentette, hogy megalakult a saját pártja; a DK szerint előválasztásokat többet nincs értelme tartani; az MSZP-ből egy újabb utódpárt nőtt ki – hogy csak az elmúlt néhány hónap azon fejleményeit soroljuk, amelyek az egységes fellépés ellenében hatnak.
Azt is tudják azonban a pártok vezetői, hogy a 2024 nyarára kiírt önkormányzati választáson esélyünk sincs megtartani 2019-ben megszerzett pozícióikat, ha egymás ellen indulnak. A 23 budapesti kerületből 14-ben, a 25 megyei jogú városból pedig 11-ben győzött akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, plusz megszerezték a főpolgármesteri széket is. Ha sikerülne megtartani ezeket a pozíciókat, az a mostani közvélemény-kutatások alapján már nagy siker lenne az ellenzék részéről. Főleg, hogy néhány akkori győztesről már nem is teljesen világos, hogy ellenzékinek tekinthető-e még.
Az önkormányzati választást jövőre szokatlan módon egy napon tartják az EP-választással. Emiatt az a furcsa helyzet áll elő, hogy 2024 júniusának elején már tudni lehet majd, hogy ki lesz a következő polgármester, de a régiek még októberig hivatalban maradnak. A Fidesznek erre a húzásra azért volt szüksége, hogy az ellenzéki pártok ne tudják a tisztán pártlistás EP-szavazást egy gigantikus közvélemény-kutatásnak tekinteni, és ez alapján felmérni, hogy kinek hány közös jelölt jár az önkormányzati választáson. Így most nehezebb objektív szempontok alapján osztozkodnia az egyébként is széthúzó társaságnak.
Budapestről alkudoznak
Az egyeztetések az ellenzéki pártok között már hónapok óta tartanak, csak kevésbé szervezetten mennek, mint a 2019-es választás előtt. Előfordult, hogy az MSZP a saját székházába meghívta a hat pártot, de a DK és az LMP visszautasították a lehetőséget. Ezek a körök nagy nyilvánosságot kaptak, de közben
olyan is történt, hogy a pártok úgy ültek össze, hogy csak a szocialistákat nem hívták el
– ez eddig nem szivárgott ki a sajtónak. Az alapvető probléma a szocialistákkal, hogy a többi párt szerint 2019-ben túlnyerték magukat, „és az nem lehet, hogy 1-2 százalékon állnak, és négy kerületi polgármesterük legyen”. A megbeszéléseken ugyanis egyelőre elsősorban Budapest felosztásáról van szó.
Az MSZP pozícióit azzal együtt is túlzásnak érzik a többiek, hogy 2019-ban valójában hat kerületben győztek a polgármester-jelöltjeik, csak azóta ketten közülük átléptek a DK-ba – ahogy az egyik momentumos polgármester is. Kiss László (III. kerület), Szaniszló Sándor (XVIII. kerület), illetve Déri Tibor (IV. kerület) Gyurcsány Ferenc pártjához csatlakoztak tehát, miközben a DK eredetileg csak három kerület vitt (VII. – Niedermüller Péter; XI. – László Imre; XV. – Németh Angéla), ám az átállásokkal ők lettek legerősebb ellenzéki párt a fővárosban.
A mostani tárgyalások egyik fő kiindulópontja ugyanis az, hogy ahol csak lehet, a hivatalban lévő vezetők induljanak újra. Az átlépések elismerésével a DK-t nem kell külön kompenzálni azért, mert mostanra már egyértelműen a legerősebb ellenzéki párt lett, a mérések szerint 15-20 százalékos a népszerűségük, míg a többiek bőven 10 százalék alatt állnak.
Egyelőre arra lehet tehát számítani, hogy a 14 ellenzéki kerületből hatban DK-s jelölt indulhat, és közülük várhatóan csak Déri nem indul újra Újpesten, ahol a volt momentumos politikus helyére Trippon Norbert lép.
Úgy tudjuk, felvetődött korábban az is, hogy a DK és a Momentum a többiek feje felett felosztja a várost. Főszabály szerint a pesti oldalt vitte volna a DK, a budait pedig a Momentum, de végül ebből az ötletből semmi sem lett.
A két párt között a tárgyalások a XI. kerületről mentek a legtovább, hiszen itt kiugróan jól szerepelt a Momentum az ellenzéki előválasztáson, ráadásul László Imre DK-s polgármester egészsége nem tökéletes, és jövőre már 77 éves lesz. Csakhogy a kerület élére kinézett momentumos jelölt, Orosz Anna parlamenti képviselő, aki nem kért a lehetőségből. Ezzel a két párt az ügyet le is zárta.
A Momentum minden bizonnyal újraindíthatja a VI. kerületben Soproni Tamást, és úgy tűnik, hogy a párt fővárosi frakciójához csatlakozott, de hivatalosan független Pikó András (VIII. kerület) is összellenzéki támogatással futhat neki a választásnak.
Vitatott Zugló
Az MSZP négy megmaradt kerületi polgármestere közül Őrsi Gergely (II. kerület) és Tóth József (XIII. kerület) helyzete stabil – utóbbi már 1994 óta vezeti a kerületét, legutóbb 82 százalékot kapott, ha van megkérdőjelezhetetlen jelölt, akkor az ő. A többi párt szívesen venné, ha a korrupciós gyanúba került, a helyi Momentum által élesen támadott Gajda Péter (XIX. kerület) esetleg nem indulna újra, de a tárgyalások mostani állása szerint maradhat, főleg mert Tóth után ő érte el a második legjobb eredményt az ellenzékiek közül (58,5 százalék), és 2006 óta mindig győzni tudott Kispesten. Így érdemben csak a zuglói (XIV.) kerületi szocialista polgármester, Horváth Csaba közös támogatása van veszélyben.
Horváth Csabával a legnagyobb probléma, hogy a 2021-es előválasztáson csúnyán leszerepelt Tóth Csaba emberének tartják, gyanús ügyei vannak, és több párt szerint is összejátszik a Fideszszel.
Az MSZP kivételével a többi párt hajlana rá, hogy a Momentum, mint a szövetség második legerősebb pártja kapja az indulás jogát a kerületben, és ezért lobbizik a kerület független parlamenti képviselője, Hadházy Ákos is. A Momentum leginkább Kerpel-Fronius Gábort, jelenlegi főpolgármester-helyettest indítaná itt, de még ez sem dőlt el, többek között azért nem, mert a párt helyi szervezete a kerületi alpolgármesterüket, Rózsa Andrást akarná inkább.
Tovább bonyolítja a zuglói helyzetet, hogy Horváth Csaba állítólag megüzente: ha nem lehet közös jelölt, akkor is elindul a polgármester-választáson, akár függetlenként is. Az MSZP sem ment bele abba, hogy elveszítse a kerületi jelölés jogát, de az egyértelmű: itt a legnagyobb a nyomás rajtuk, hogy engedjék el az emberüket.
Ahogy Párbeszéden is van nyomás, hogy ne ragaszkodjanak egyetlen polgármesterükhöz, az I. kerületi V. Naszály Mártához, akit a többiek összeférhetetlennek tartanak, és szerintük ő a felelős azért, hogy az ellenzék elvesztette a többségét a helyi képviselőtestületben.
Biztosnak tűnik viszont, hogy Baranyi Krisztina függetlenként nem kap ellenzéki kihívót a IX. kerületben, annak ellenére sem, hogy a pártok 2019-ben még nagyon nem akarták az indulását, és bőven voltak konfliktusaik vele azóta is. Ez volt az egyetlen kerület, ahol előválasztást kellett rendezni 2019-ben, amit Baranyi magabiztosan megnyert. Úgy tűnik, hogy ezúttal nem kell külön harcot vívnia az indulásért.
A kihívókról még nincs megállapodás
Arról még nincs megállapodás, hogy a fideszes vezetésű kerületekben kiket indítson az ellenzék. A Jobbik ugyan hivatalosan nem tárgyal közös jelöltekről, de a valóságban informálisan alkudozik. Úgy hallottuk, hogy az V. kerületet kérné, ahol esetleg Potocskáné Kőrösi Anita volt parlamenti képviselőt indítaná el. Az LMP a XX. kerületet nézte ki magának, ahol az egykor szocialista, de azóta a Fidesz támogatásával működő Szabados Ákos győzött legutóbb.
Nagy a vívódás, hogy mi legyen a XII. kerülettel, ahol a fideszes Pokorni Zoltán 2006 óta polgármester. Itt ugyanis már bejelentette az indulási szándékát Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, a helyi képviselőtestület tagja, aki a helyi fideszes vezetés számos botrányos közbeszerzését és ingatlanügyét tárta a nyilvánosság elé. A Kutya Párt az egyetlen ellenzéki erő, amely érdemben növelte a támogatottságát az elmúlt évben Budapesten a mérések szerint: láttunk olyan kutatást, amely alapján a fővárosban a második, míg egyes kerületekben az első az ellenzéki erők között.
A többieknek nincs ugyan ötlete, hogy kit indítsanak Pokorni ellen, de nem akarják Kovácsot úgy támogatni, hogy a Kutya Párt nem ad valamit ezért cserébe. Csakhogy a Kutya Párt elvből nem köt ilyen megállapodásokat, és ez a többi pártnak még úgy is fáj, ha Kovácsék egyébként Baranyi Krisztina támogatását már bejelentették.
Az ellenzéki pártok még úgy sem akarják elfogadni, hogy ne indítsanak saját jelöltet, hogy ez különösen nehéz terep nekik, hiszen a fideszes polgármesterek közül Pokorni győzött a legnagyobb aránnyal legutóbb: 59,6 százalékkal. Értesüléseink szerint a múltkori országos előválasztáson az azóta megszűnt Új Világ Néppárt színeiben indult, a momentumos Hajnal Miklóssal szemben alulmaradt Visi Piroska polgármesteri indulása is felvetődött. Noha a Fideszből kiábrándult zugligeti keresztény polgár tipikus megtestesítője a hatgyerekes, közgazdász végzettségű Visi (s ez ha országosan nem is, ebben a kerületben akár tényleg lehet előny is), indulásához kellene legalább a Momentum támogatása, ami viszont erősen kérdéses.
A 2019-es eredményekből kiindulva két szocialista (Tóth és Gajda), egy momentumos (Soproni), egy független (Baranyi) és egy DK-s (Németh) újrázására van a legnagyobb esély, hiszen ők legalább 55 százalékkal győztek. E logika szerint a fideszes kerületek közül a XXII.-et és a XXIII.-at tudná elvinni az ellenzék, ezekben a városrészekben ugyanis a fideszes jelölt 49 százalék alatti eredménnyel győzött.
Karácsony újraindulhat
Szinte biztosra vehető, hogy Karácsony Gergely lesz a közös főpolgármester-jelölt, még úgy is, hogy a Momentum és a DK is hónapokat fordított arra, hogy találjanak valaki mást helyette. Ám a lehetséges kihívók vagy nem vállalták a feladatot, vagy a pártok saját, nem nyilvános mérései szerint nem lettek volna jobb esélyeik legyőzni a Fidesz jelöltjét – akiről viszont még nem lehet tudni, hogy ki lesz. Úgy tudjuk, az egyik párt belső használatra rendelt mérése szerint Szentkirályi Alexandra nem, Tarlós István viszont, ha indulna, megverné Karácsonyt. A volt főpolgármester azonban, bár sokat szerepel, értesüléseink szerint biztosan nem száll ringbe jövőre.
Eger, Miskolc, Pécs a viták középpontjában
A vidéki nagyvárosokban is megegyezésre törekedne az ellenzék, de ott a pártok között egyelőre nincsenek egyezségek. Elvben a megállapodásokat a helyi alapszervezetekre bízták, de azért valószínű, hogy egy idő után a fővárosi központokból is beleszólnak az alkukba.
A megyei jogú városok közül egyszerűbb esetnek tűnik:
- Baja, ahol Nyirati Klára momentumos politikus készül újraindulni;
- Dunaújváros, ahol Pintér Tamás jobbikos polgármester maradna a közös jelölt;
- Érd, ahol a független (egykor SZDSZ-es) Csőzik László mögött tarthat ki a szövetség;
- Hódmezővásárhely, ahol Márki-Zay Péter ellen aligha indul ellenzéki jelölt;
- Salgótarján, ahol a szocialista Fekete Zsolt indulna újra;
- Szeged, ahol az MSZP-ből kilépett, a várost 2002 óta vezető Botka László biztosan folytatná;
- Szombathely, ahol a szocialista Nemény András menne tovább;
- Tatabánya, ahol Szücsné Posztovics Ilona független polgármester maradna.
Bonyolultabb a helyzet:
- Egerben, ahol a Jobbikból kilépett Mirkóczki Ádám úgymond középre állt, és nem tekinti magát már ellenzékinek, viszont a felmérések szerint esélyes az újabb győzelemre.
- Miskolcon, ahol a független Veres Pál szintén amolyan középen álló lett az ellenzéki pártok szerint, mivel tett néhány gesztust is a kormány felé, például elfogadott egy kuratóriumi állást a közalapítványhoz kiszervezett helyi egyetemen. Az ellenzéki pártok még azt sem zárják ki, hogy a Fidesz nem is indít Veressel szemben saját jelöltet.
- Pécsett, ahol a független Péterffy Attilát alapvetően az MSZP emberének tartják, és a DK különösen elégedetlen vele, de más pártok sem feltétlenül ragaszkodnak hozzá. Itt megint csak felmerült a többiekben, hogy az MSZP túlnyerte magát 2019-ben, és a mostani támogatottságához mérten így is túl sok fontos településen marad esélyes jelöltje, ezért illene a baranyai nagyvárost átengednie. Arról viszont nem hallottunk javaslatot, hogy ki lehetne az új jelölt.
A 2022-es parlamenti választás eredménye nyomán nagy eredmény lenne, ha ezt a tizenegy várost képes lenne megtartani az ellenzék. Nagyon
sokat elárul a szerény várakozásaikról, hogy egyetlen olyan új jelöltről sem hallottunk, akit a 2024-es választásra építenek fel, azzal a reménnyel, hogy olyan települést hódítson el, ami jelenleg fideszes irányítású.
Például miközben Győrben saját állítása szerint Borkai Zsolt ráindulna a fideszes polgármesterre, semmi hír arról, hogy a jobboldali szavazatok esetleges megosztását kivel használnák ki az ellenzékiek. Offenzíva helyett egyelőre csak a védekezés tervezgetésére telik, és azt vizsgálják, hogy hol lehet nem elveszteni a pozíciókat.
Sokan maradhatnak a küszöb alatt az EP-választáson
Az EP-választáson az 5 százalékos küszöb átugrására a mostani kutatások szerint csak a DK-nak lehet tutira vehető esélye a 2022-es összefogás pártjai közül (ez azt jelenti, hogy ha a kutatások hibahatárait az adott párt szempontjából a lehető legkedvezőtlenebbül számítjuk, akkor is átlépi a küszöböt). A DK-nak legutóbb négy képviselője jutott be, közülük Dobrev Klára és Molnár Csaba újraindulása biztos, a listájuk harmadik helyét pedig Vadai Ágnes parlamenti képviselő kapná.
A Momentum legutóbb két mandátumot szerzett, és most is Cseh Katalin és Donáth Anna lesz a listájuk élén, csak ezúttal fordított sorrendben, vagyis most Donáth lesz az első. Úgy hallottuk, hogy ha csak egy befutó helyet szereznének, akkor félidőben, a 2026-os parlamenti választás idején Donáth átadja a brüsszeli székét Csehnek. A Momentum a mérések szerint valamivel 5 százalék felett áll.
A Jobbik és az MSZP inkább a küszöb alatt vannak, és a Jobbik áll valamivel jobban közülük. A Jobbik még nem jelentette be, hogy a pártelnök Gyöngyösi Márton újraindul-e az EP-s mandátumáért, de az már eldőlt, hogy Ujhelyi István, az MSZP 2019-es befutója nem indul újra, és ő már ki is lépett a pártból (a vele készült interjúnkat itt olvashatják). Az MSZP Tüttő Kata főpolgármester-helyettest küldené Brüsszelbe, de az még nem dőlt el, hogy tényleg ő vezeti-e majd a párt listáját, vagy valaki más, akit jobban ismernek a választók, de végül itthon maradna (Kunhalmi Ágnes, például).
A Párbeszéd és az LMP külön-külön esélytelen, ezért élénken tárgyalnak egy közös, zöld lista állításáról. Az LMP legutóbb nem szerzett EP-mandátumot, ahogy a 2019-ben MSZP-vel közösen induló Párbeszéd sem. A Párbeszéd tíz éve az LMP-ből vált ki, így a közös indulás kibékülésnek is tekinthető. Azonban egyelőre nem sikerült megállapodniuk, hogy ki vezesse a közös listát. A Párbeszéd Jávor Benedeket erőlteti, aki az azóta megszűnt Együtt-tel (Bajnai Gordon egykori pártja) állított közös listáról már egyszer bejutott az EP-be, 2014-ben. Az LMP viszont még nem fogadta el a javaslatot.
A 2022-es összefogás pártjain kívül az ellenzéki erők közül a Mi Hazánknak van nagyon jó esélye EP-mandátumot szerezni, de talán a Kétfarkú Kutya Párt is bízhat egy képviselői helyben.
Az indulást tervezi az MSZP-ből kivált ISZOMM (Szanyi Tibor pártja), illetve a Szocialisták és Demokraták nevű formáció (Mesterházy Attila pártja) is. Nem zárható ki, hogy elindul Márki-Zay Péter új pártja (Mindenki Magyarországa Néppárt), vagy esetleg Jakab Péter szervezete (a Nép Pártján) is párttá alakul addig, és elindul. Az induláshoz 20 ezer aláírást kell összegyűjteni.
Ennyi indulóval reális, hogy rengeteg ellenzéki szavazat veszik el az EP-választáson, hiszen az országosan 5 százalék alatt végzett listákra adott voksok nem válthatók mandátumra. Márpedig ha sok párt alulról közelíti az 5 százalékot, akár félmillió nem Fideszre adott szavazat is elveszhet jövőre.
Nyitókép: szimpatizánsok ajánlóíveket írnak alá, a háttérben Karácsony Gergely zuglói polgármester, három ellenzéki párt (MSZP-Párbeszéd-DK) főpolgármester-jelöltje (j2) Budapesten, a Nyugati téri aluljáróban 2019. június 5-én (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
