Dienes János: A kiemelt beruházások korszakának legyen vége!
Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.
A zuglói képviselőtestület április 30-án a polgármester előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben az önkormányzati autonómia visszaáállítására kéri az új kormányt. Az ebben megfogalmazott kérések közül talán a legfontosabb az, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntések visszavonását, és a jövőbeni alkalmazásuk tilalmát tartalmazza, amennyiben a kiemelő határozat célja lakáscélú ingatlanberuházás. Az önkormányzati autonómia helyreállítása ezen túl az építésügyi és környezetvédelmi hatáskörök helyi önkormányzatokhoz telepítését is jelenti.
Zugló tehát azt kéri: ne legyen a területén több kiemelt projekt, és kapja vissza az önkormányzat az építési szabályalkotás jogát.
Aligha van olyan fővárosi kerület, amely Zuglónál többet szenvedett volna a NER önkényes városfejlesztési gyakorlatától. Noha ez a probléma sok más önkormányzatot is érintett, a XIV. kerület valóban a saját kárán tapasztalta meg, hogy a hatáskörök elvonása rendkívül súlyos problémákat, városszerkezeti torzulásokat okoz, és ezért joggal várhat el a most hivatalba lépő kormánytól ezen a téren is gyökeres változást, valódi partneri szemléletet.
Hogy jutottunk a jelenlegi helyzet kialakulásáig?
Zugló közigazgatási területén ma 52 telekingatlan érintett kiemelő kormányrendelettel. Az első kiemelő rendelet még 2007-ben születetett az M4-es metró építéséhez kapcsolódva. Ez még teljesen szakmai és közérdeket képviselő fejlesztés lett volna, de sajnos épp a zuglói szakasz építése maradt el végül. (A képviselő-testület egy másik friss határozatában azt javasolja a kormánynak, hogy történjen meg a metróvonal meghosszabbítása a Bosnyák térig.)
A következő nagy hatáskörelvonás már tulajdonjog-korlátozással is járt. A világ első köztulajdonban lévő, nyilvános közparkjára, az 1813-ban alapított Városligetre 2013-ban külön törvényt hoztak. A törvény korlátozta Zugló tulajdonosi jogait, egyidejűleg elvonta a kerülettől és átadta a Fővárosi Önkormányzatnak az építési szabályok alkotásának jogát. A főváros – akkor még kormánypárti többségű – közgyűlése 2013. szeptember 26-án döntött a Vidámpark bezárásáról. Később 2020-ban a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választást követően az eredetileg a kerülettől elvont hatáskörben hozott fővárosi építési szabályokat is felülírta a kormány, lehetővé téve további épületek építési engedélyének kiadását. Mint közismert, ezek a hatáskörelvonások tették lehetővé, hogy a közparkban nagy méretű új épületeket húzzanak fel, és a parkterület még ennél is nagyobb mértékben csökkent volna, ha a Liget Budapest projekt néhány évvel ezelőtt nem kerül parkolópályára. Zugló ezért most kéri a korábban önkényesen elvett Városliget mint közpark tulajdonjogának rendezését, a rendelkezési jog visszaadását az önkormányzat számára.
A kiemelő rendeletek között aztán sport- és egészségügyi célú fejlesztések is megjelentek, majd 2021-től – a kerületi önkormányzat heves tiltakozása ellenére –
Zuglót szabályosan elárasztották a közérdeket figyelmen kívül hagyó, a jogalkotói joggal visszaélő, magánérdeket előtérbe helyező rendeletek.
A magánberuházások közül méreteiben kiemelkedik a Bayer Construct hatalmas irodaház-fejlesztése a Bosnyák tér mögött, valamint a Market által jegyzett „Dürer Park”.
Az érintett önkormányzat teljes kizárásának technikáját a gyorsító pályára tett kiemelt magánberuházásokból Zuglóban kísérletezte ki a kormány. A kapkodás persze hibákkal járt: a Bayer Construct Bosnyák tér melletti gigaépítkezését 3 év alatt, 7 kormányrendelet után sem sikerült rendesen „lepapírozni”. Erről a témáról a Válasz Online olvasói is több cikkben olvashattak (például itt és itt).
Rákosrendezőt – mely teljes egészében Zugló közigazgatási területén található – ugyancsak elérte a kiemelések átka. 2024 januárban jelentek meg hírek arról, hogy az állam eladta a területet. Hogy milyen gondatlansággal kezelte ezeket az ügyeket a kormány, azt jól mutatja, hogy az eladott terület pontos kiterjedését csak a szerződés mellékleteként becsatolt szakmaiatlan, naív, laikus rajzon jelölték be: ebből derülhetett ki az adás-vétel tárgya.
Hamarosan kiderült, hogy az elővásárlási joga alapján az arab tulajdonos helyett vevőként a terület kijelölt részének tulajdonjogát a Fővárosi Önkormányzat szerezheti meg. Az eredeti szerződés már utalt a tervezett „kiemelt” státuszra és a különleges építési paraméterekre (a szerződés 4. melléklete: „zoning plan”). A területet 6 zónára osztották, a szélső zónákban 250, míg a két középsőben 500 méteres felhőkarcolókat engedtek volna.
A szerződésben a Kormány a vevő felé vállalta, hogy kiemelő rendeletben írja felül a kerületi építési szabályokat. A Főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága 2025. július 7-i 280/2025. számú határozatában kérte a kormánytól a kerülettől elvont építési szabályozás felülírását. A kormány már a főváros mint tulajdonos számára alkotta meg a kiemelő kormányrendeletet, amiben már „csak” 90 métert enged a magasépületek számára, de semmi más paraméternek nem szab korlátot (például az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe, a szintterületi mutatók értéke nem korlátozott, a beépítési sűrűség nem korlátozott, a terepszint alatti és terepszint feletti legnagyobb beépítettség 100 %-os lehet). A kormány Rákosrendező kapcsán ugyanúgy elvonta a településrendezési hatáskört Zuglótól, mint a sokat kárhoztatott Bosnyák téri vagy Ajtósi Dürer sori építkezéseknél – csak éppen a „kedvezményezett” a fővárosi önkormányzat lett.
Ha azokat az eseteket nem tartjuk elfogadhatónak, ugyanúgy nem mondhatjuk ezt sem helyes gyakorlatnak.
A kiemelő rendeletek a települések közigazgatási területén idegen, kezelhetetlen zárványokat hoznak létre. Létrehozásukkal zavar keletkezik az önkormányzat működésében, többek között a közterületek és a humán infrastruktúra működtetése terén, így akár az egész költségvetésük fenntarthatatlanná válhat. A szakmai és társadalmi érvek mind a településrendezési hatáskör eredeti helyére való visszaadása mellett szólnak. A helyi kerületi önkormányzatok állnak legközelebb a lakossághoz, a településterveket a legszélesebb körben, közvetlenül (szubszidiaritás elve) tudják egyeztetni, természetesen a lakosságon túl a partnerekkel (pl. szakigazgatási szervek, más önkormányzatok) is.
Zugló nem kér mást, mint amit egyébként a fővárosi önkormányzat is követelt, és
ami szerepel a választásokon győztes Tisza Párt programjában.
A fővárosi közgyűlés már 2026. február 25-én követelte az önkormányzatoktól elvont hatáskörök, források és feladatok visszaadását (188/2026. számú határozat).
A Tisza Párt választási programjában világosan megfogalmazva látjuk a problémát: „A beruházások rendszeresen figyelmen kívül hagyják a helyi közösségek akaratát és az építési szabályokat.” (83. oldal). Egyértelmű vállalást is olvashatunk: „Garantáljuk, hogy új nagyberuházás csak a lakosság véleményének figyelembevételével és a helyi körülményekhez igazodva jöhessen létre.” És ami ennél is konkrétabb: „Megszüntetjük annak lehetőségét, hogy az önkormányzati építési előírásokat felsőbb jogszabályokkal felül lehessen írni” (84. oldal).
Reméljük a megszületésének 200 éves évfordulóján, 2013-ban elvett Városligetben Zugló 2027-ben már azzal ünnepelheti a Millenniumi Emlékmű és a Hősök tere 1927-es felavatásának 100 éves évfordulóját, hogy visszakapja az elvont jogköreit.
Nyitókép: a Bosnyák tér mögötti új kormányzati negyed (fotó: Válasz Online)
Ezt az írást nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
