A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.
Bővebben >>>Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.
Bővebben >>>Lehűtjük a médiában sokfelé tapasztalható lelkesedést: a Citadella átépítése nem bámulatosan eredeti építészeti ötlet, és nem is az elnyomást jelképező erőd humanizálása. A miniszterelnök házi építésze, Taraczky Dániel a 19. századi katonai építészet értékes alkotását tette tönkre, sajnos jóvátehetetlen módon. Az erődöt ideológiai okokból darabolták szét egy, a köztudatban mélyen gyökerező történelmi féligazság miatt. A megmaradt épületcsonkba aztán a NER múltfelfogását összegző, propagandisztikus, velejéig hamis kiállítás került. Ha más nem is, a panoráma tényleg csodálatos.
Bővebben >>>Nemzetközi csapat nyerte el az első helyet azon a tervpályázaton, amit a főváros Rákosrendező mestertervének elkészítésére kiírt. A vártnál jóval kevesebb zöld, a vártnál sűrűbb, magasházas negyed és első ránézésre elégtelen kötöttpályás kapcsolatok árnyalják azt az örömöt, amit az alapvetően jó városépítészeti koncepció miatt érezhetünk. Egy éve bukott meg a kormány cinikus kiárusítási terve, ami teljesen irreális módon felhőkarcolós luxusnegyedet álmodott Budapest egyik legfontosabb rozsdaövezeti fejlesztési területére. Ehhez képest a mostani vízió emberléptékű és korszerű, de messze nem olyan zöldközpontú, mint amit esetleg remélni lehetett.
Bővebben >>>Két magyar származású üzletember tíz évvel ezelőtt gyűjtést kezdett a Kozma utcai zsidó temető helyrehozatalára. A történelmi sírkert az elmúlt évtizedekben borzalmas állapotba került, nagy részét elvadult bozótos borította el. Az egyesület évekig dolgozott, hogy megtisztítsa a parcellákat, most azonban a hitközség egyik napról a másikra kitiltotta őket. Pedig semmi mást nem akarnak, mint az általuk összegyűjtött pénzt a temetőre fordítani – miközben a hitközségnek aligha lesz erőforrása ezt a munkát elvégezni. A viszálynak a nemzetközi szinten is kivételes értékű temető láthatja kárát.
Bővebben >>>A fővárosi közgyűlés ma minden bizonnyal utat enged egy újabb, 12-15 emeletes tornyokból álló lakótelepnek, ezúttal Óbudán. A sokak által szeretett Harisnyagyár fölé tornyosuló Waterfront City II. nevű monstrum egészen olyan, mintha kiemelt projekt lenne, tiltakoztak is ellene a civilek, de nem az: itt nem volt NER-es hátszél, a végeredmény mégsem nagyon különbözik attól, mintha lett volna. Legfeljebb az ellentételezés lesz valamivel nagyvonalúbb. Úgy látszik, akkor sincs megfelelő eszköztára az önkormányzatoknak az emberléptékű városfejlesztés kikényszerítésére, ha az állam – legalább néhány esetben – nem fosztja meg őket a jogaiktól.
Bővebben >>>Holnapután szavaz az ellenzéki többségű XV. kerület képviselőtestület, hogy segédkezzen-e a NER-kedvenc Bayer Construct vállalatnak egy újabb óriásprojekt megvalósításában. Szilas Liget néven óriási lakótelepet építenének Újpalota és a Szilas-patak közé, és ezért nagyon kevés ellentételezést kapna a kerület. A DK-s polgármester mégis támogatja a megállapodást, mondván, a kormány úgyis eltakarít minden akadályt az építkezés elől. A háttéralkudozásban a Zuglóban már bizonyított Horváth Csaba is felbukkant. Az Otthon Start program hatására zsúfolt, nyomasztó, embertelen városrész születhet, minden eddig érvényes koncepciót, szabályt felülírva. Ehhez képest még a Kádár-kor sokat szidott lakótelepei is nagyszerűnek tűnnek.
Bővebben >>>„A múlt rekonstruálása mindig lehetetlen és kétségbeesett vállalkozás. Façadisme-nak nevezik a homlokzatok újraalkotását, homlokzatizmusnak; a csúfondáros szó mögött természetesen ideák és ideológiák harca van” – írja a historizáló fővárosi újjáépítések apropóján Budapest most című új könyvében Muszatics Péter filmkritikus, esszéista, akinek kötete az elmúlt időszak legérzékenyebb jelentése a szeretett-bírált főváros lelkéről. Külvárosokból induló sétái során szerzőnk nem pusztán épületekről, történelemről, politikáról töpreng, de melósok, nyugdíjasok, kocsmárosok és a lakótelepek népe megfigyelésével szociológiai felméréseknél is pontosabban mutatja be a 2020-as évek Budapestjét.
Bővebben >>>Elsőként számoltunk be a Válasz Online-on augusztus végén, hogy faltól falig átépítené a Nagykörutat a főváros. Most a tervezési szerződést is megkötötték, így 650 nap múlva kész tervek lesznek a beruházásra, amire már rendelkezésre áll 4,5 milliárd forint uniós forrás. Vitézy Dávid szerint azonban a főpolgármester nem adhatta volna oda a közgyűlést megkerülve a BKK-nak azt az összeget, ami a szerződés hatályba léptetéséhez szükséges volt. Egy biztos: terveztetés nélkül a következő évek egyik legfontosabb városi projektje ment volna a kukába, és az uniós támogatás is elveszett volna.
Bővebben >>>Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar állam tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.
Bővebben >>>Megvalósulhat a Nagykörút átépítése, mivel a főváros jelentős uniós támogatást nyert el bringasztráda létrehozására a covid idején ideiglenes felfestéssel kialakított kerékpárút helyett. Ennél azonban sokkal több várható: rendezett közterületek, új funkcionális kialakítás, helyreállított járdák és fasorok. Megmutatjuk a BKK által elkészített előzetes terveket, amelyek forgalomcsillapítást is tartalmaznak és lehetővé tennék, hogy a körút újra Budapest reprezentatív nagyvárosi útvonalává váljon.
Bővebben >>>Az egykori Budai Sport Hotelt öt évvel ezelőtt bontották le a normafai erdő közepén. Sima tájrehabilitáció bőven volna, mégis egy túlméretezett lombkoronasétányt kezdtek építeni a helyén. A projekt megakadt, de azért elkészült egy öncélú betonmonstrum – amit az új kerületvezetés kénytelen befejezni, mert lebontani még drágább lenne. Bekéredzkedtünk az évek óta zárt területre, ahol a NER-korszak turisztikai beruházásainak iskolapéldájával találkoztunk.
Bővebben >>>Megnéztük Bécs legjelentősebb vasúti városrehabilitációs területeit, hogy ne csak látványterveken nézegessük, milyen is lehetne Rákosrendezőn egy korszerű urbanisztikai elvek szerint végrehajtott, zöld fejlesztés. Rengeteg ellopható ötletet, követendő mintát találtunk, de a nyugati példák sem mind tökéletesek – lélektelen, sivár, túlépített városrészek is keletkeztek.
Bővebben >>>Meghátrált a kormány: megvásárolhatja a főváros Rákosrendező 85 hektárját. Ezzel végleg eldőlt, hogy a Fudan Egyetemhez hasonlóan dubaji jellegű felhőkarcolós negyed sem lesz Budapesten. A fordulat Orbán emirátusi látogatása után következett be, amiből arra következtethetünk, hogy az arab befektető hátrált ki. Ebben azonban könnyen szerepe lehet annak is, hogy a terület súlyos szennyezettségének még a mértéke sincs feltérképezve. Ez mostantól a fővárosi önkormányzat gondja.
Bővebben >>>Dienes János, a zuglói polgármester városfejlesztési ügyekért felelős tanácsadója szerint az építési jogok, szabályok megállapítása elsődlegesen Zugló hatásköre és felelőssége. A kormány által az arab befektetőnek beígért kiemelt státus helyett a normális eljárásrendet kell követni. Csak így születhet ugyanis valóban Budapest léptékéhez és hagyományaihoz illeszkedő, korszerű és élhető új városrész.
Bővebben >>>Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
Bővebben >>>Kiderült, hogy a főváros egyik cége, a Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási joggal rendelkezik, és ezzel a főpolgármester élni is kíván. Ha Magyarország jogállamként működne, ez megakadályozhatná az egész adásvételt, de a kormányzati reakció nyilvánvalóvá teszi, amit egyébként is sejteni lehet: semmi nem állhat a homályos hátterű ügylet útjába.
Bővebben >>>Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.
Bővebben >>>Az 56-os forradalom ikonikus helyszíneként ismert Mária Terézia- (Kilián-) laktanya lehet a rendszerszintű gyakorlattá vált műemlékrombolás következő áldozata. A nyilvánosság elé kiállt műemlékes szakember, Bátonyi Péter feljelentést tett az ügyben, mivel állítja: Lánszki Regő építészeti államtitkár belenyúlt a hivatal szakmai munkájába, hogy segítséget nyújtson a saját testvére által jegyzett terv megvalósításához.
Bővebben >>>Most szúrta ki a Válasz Online: megjelent egy előterjesztés a fővárosi közgyűlés következő ülésére szánt dokumentumok között, amelyben a két korábbi főpolgármester-jelölt együtt kéri a kormánytól: Rákos-Dubaj helyett élhető, zöld, emberléptékű városfejlesztés legyen Rákosrendezőn. Az arab befektető behívását tudomásul vennék, de erős garanciákat kérnek arra, hogy a főváros elvárásait senki nem kerülheti meg. A közös javaslat a fővárosi Fideszt is színvallásra kényszeríti.
Bővebben >>>Történelmi bűnt készül elkövetni Lázár János a magyar vasút és Budapest ellen: 99 évre magánkézbe adná egy sebtében kiírt, összecsapott pályázattal a főváros négy nagy pályaudvarát, a Nyugatit, a Keletit, a Délit és Kelenföldet, valamint a kapcsolódó barnamezős területeket, összesen 89 hektárt.
Bővebben >>>A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Bővebben >>>A történelmi jelentőségű Radetzky-laktanya kálváriája közel két évtizeden át foglalkoztatta a médiát és a közvéleményt. Ideiglenes és végleges védelem, bontás, pereskedés, tulajdonoscsere, a műemléki védelem törlése, kiemelt beruházás, ismét bontás: címszavakban így foglalható össze a folyamat. Amelynek végén a múlt – egy homlokzat kivételével – eltűnt, hogy helyet adjon a kortárs építészetnek. Ami a kötöttségek ellenére meglehetősen érdekes lett. Nem így kellene várost fejleszteni, de a tervező 3h építésziroda mentette, ami itt menthető volt.
Bővebben >>>A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.
Bővebben >>>Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
Bővebben >>>Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. A védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.
Bővebben >>>Horváth Csaba polgármester a Bayer-ügyben évek óta félrevezeti a közvéleményt – állítja Zugló volt főépítésze szakmai közleményében. Dienes János a zuglói óriásprojektről írt kétrészes cikkünk nyomán küldte el nekünk írását, amelyben azt mondja, köztisztviselőként korlátozott eszközökkel, a nyilvánosságtól és a beruházóval való érdemi tárgyalásoktól eltiltva kellett éveken át végignéznie, hogy a polgármester egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen.
Bővebben >>>Mintha Isztambul valamelyik külső kerületében járnánk: lélektelen, tizenkétemeletes monstrumok nőnek ki a földből szorosan összezsúfolva. Orbán Viktor török barátjának magánfejlesztése is megkapta a kiemelt státuszt. Az intézményesített jogtalanság urbanisztikai szörnyeket szül.
Bővebben >>>
