Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Bővebben >>>A történelmi jelentőségű Radetzky-laktanya kálváriája közel két évtizeden át foglalkoztatta a médiát és a közvéleményt. Ideiglenes és végleges védelem, bontás, pereskedés, tulajdonoscsere, a műemléki védelem törlése, kiemelt beruházás, ismét bontás: címszavakban így foglalható össze a folyamat. Amelynek végén a múlt – egy homlokzat kivételével – eltűnt, hogy helyet adjon a kortárs építészetnek. Ami a kötöttségek ellenére meglehetősen érdekes lett. Nem így kellene várost fejleszteni, de a tervező 3h építésziroda mentette, ami itt menthető volt.
Bővebben >>>A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.
Bővebben >>>Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
Bővebben >>>Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. A védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.
Bővebben >>>Horváth Csaba polgármester a Bayer-ügyben évek óta félrevezeti a közvéleményt – állítja Zugló volt főépítésze szakmai közleményében. Dienes János a zuglói óriásprojektről írt kétrészes cikkünk nyomán küldte el nekünk írását, amelyben azt mondja, köztisztviselőként korlátozott eszközökkel, a nyilvánosságtól és a beruházóval való érdemi tárgyalásoktól eltiltva kellett éveken át végignéznie, hogy a polgármester egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen.
Bővebben >>>Mintha Isztambul valamelyik külső kerületében járnánk: lélektelen, tizenkétemeletes monstrumok nőnek ki a földből szorosan összezsúfolva. Orbán Viktor török barátjának magánfejlesztése is megkapta a kiemelt státuszt. Az intézményesített jogtalanság urbanisztikai szörnyeket szül.
Bővebben >>>Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas, zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról.
Bővebben >>>Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. De miért van szükség Rákosrendezőn mini-Dubajra, ha piaci alapon már a jóval kisebb zuglói projekt sem volt életképes?
Bővebben >>>A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
Bővebben >>>A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket is rejt. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.
Bővebben >>>Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét.
Bővebben >>>Jelentős részben közpénzből épült fel a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma Szántódon, mégis nehéz felfedezni hol jelenik meg ebben a beruházásban a közérdek. Megnéztük a BalaLandot, amely megtörte azt a tabut, hogy Siófok után eddig nem álltak közvetlenül a parton a látképet romboló, túlméretezett épületek. A déli part legszebb kilátású strandján még az sem egyértelmű, hogy bemehet-e a vízbe, aki nem szállóvendég.
Bővebben >>>Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.
Bővebben >>>Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem.
Bővebben >>>
