Az Orbán-kormány most nagyon felidegesítette Európa vezetőit
Éppen az ukrajnai invázió évfordulójára időzítve lehetetlenítette el az Orbán-kormány Ukrajna támogatását és a legújabb szankciót Oroszországgal szemben. Éppen akkor, amikor az EU próbál erőt mutatni a világpolitikai térben, az USA szorongatása nyomán. Ráadásul a legtöbb tagállam szerint egy egészen pimf ügyre, a Barátság vezeték problémájára hivatkozva. Az elmúlt órákban többet romlott Magyarország európai megítélése, mint az elmúlt két évben összesen. Lehet, hogy pont ez volt a cél, és a kampány kedvéért az ország maradék hitelének roncsolása sem drága.
„Ez nagyon durva volt” – ezzel a mondattal kezdte Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóját hétfőn, az EU-s külügyminiszterek tanácskozása után. Később hozzátette: „kérték, hogy én szóljak hozzá először, és ezzel elvittem a party killer szerepét”.
Valóban elvitte. Azzal, hogy az ülésen hivatalosan is megvétózta az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen, illetve ellehetetlenítette az Ukrajnának már decemberben megszavazott hitel folyósítását, tényleg elrontotta a többi tagállam tervét, amivel a háború kitörésének negyedik évfordulójára, azaz keddre készültek.
A Bizottság és a Tanács elnöke is Kijevben tölti az évfordulót, feltehetően már úton voltak, amikor egyértelműen kiderült, hogy a magyar kormány vétói nyomán semmilyen konkrét intézkedést nem tudnak vendéglátóiknak bejelenteni. Miután tavaly az USA kiszállt Ukrajna támogatásából, azóta jórészt az EU-s tagállamok és európai szövetségeseik (utóbbiak közül Nagy-Britannia és Norvégia elsősorban) finanszírozzák Ukrajna honvédő háborúját. A magyar kormány mostani lépései általánosságban is fenyegetik ezt az európai politikát.
Komoly ütközések
Szijjártó Péter azért beszélt a szokásosnál is durvább hangulatú ülésről, mert nagyon komoly európai érdekeket sértenek a mostani magyar vétók. Egyrészt a háború kitörésének évfordulója eleve érzékeny időpont, fontos lenne a tagállamok túlnyomó többségének, hogy egyértelműen kifejezhessék: Ukrajna mellett állnak. Ez most lehetetlenné vált. A magyar álláspont szerint azért, mert Ukrajna felől nem érkezik orosz olaj a Mol finomítóiba.
Talán még ennél is fontosabb, hogy éppen ezekben a hetekben körvonalazódik az EU történetében a leghangsúlyosabban az igény, hogy a szövetség önálló világpolitikai tényezővé váljon, az egyre ellenségesebb amerikai kormányzat szorítása nyomán. Erre amikor erőt kellene mutatni, épp akkor mutatja az EU az egész világnak, hogy döntésképtelen, cselekvőképtelen.
Ráadásul Magyarország a többiek szerint
egy teljesen pimf ügy és egy belpolitikai kampány miatt teszi nevetségessé az egész EU-t a külvilág előtt,
hiszen az orosz olajszállítmányok ukrajnai elakadása nem okoz ellátási nehézséget Magyarországon, ezt maga Szijjártó Péter is elmondta hétfőn. Magyarországon és Szlovákián kívül már az összes tagállam, a tengerpart nélküliek is leálltak az orosz olaj vásárlásával, mindenki tudja, hogy ez nem megoldhatatlan feladat. Úgy értékelik külföldön, hogy a Tisza által szorongatott Orbán-kormány az egész EU stratégiai érdekeit áldozza fel, hogy néhány százalékpontot szerezzen Ukrajna démonizálásával meg a rezsiáremelés fenyegetésével. Ezt legfeljebb Pozsonyban méltányolják.
Orbán meggondolta magát, és ezt nehezen viselik
Tovább rontja Magyarország megítélését, hogy azt érzi számos kormány: Orbán Viktor átverte őket. Decemberben ugyanis alkut kötöttek, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia nem ad bele egyetlen centet sem az Ukrajnának nyújtott közös hitelbe, de nem akadályozzák, hogy a többiek segítsék Kijevet. Orbán Viktor hétfőn levelet írt az Európai Tanács elnökének, António Costának, amiben azt írja, hogy „meggondolta magát”. Costa még hétfőn válaszolt, levelének a lényege, hogy ilyen a világon nincs.
„Határozottan sürgetem, hogy a közös december 18-i döntésünk értelmében cselekdjék és ne gátolja az Ukrajna támogatására elfogadott hitel folyósítását (…) Egyetlen tagállam sem teheti meg, hogy aláássa az Európai Tanács közösen hozott döntéseit” – írta a portugál politikus,
aki a többiek Orbánnal vívott vitáiban általában a jó rendőr szerepét vitte eddig, Orbán is szívesen hivatkozott eddig a beszélgetéseikre, és a magyar miniszterelnök is rá szavazott, amikor elnököt választottak a kormányfők. Costától ez a hangnem szokatlanul éles tehát.
Az Európai Bizottság szóvivője arra célzott hétfőn, hogy Orbán visszatáncolása felveti „a lojális együttműködés elvének sérelmét”. Az elv nem csupán erkölcsi mérce, hanem az EU alapszerződésében egy cikkely. Arról szól, hogy a közös döntéseket mindenkinek be kell tartania. Vagyis a Bizottság szerint akár jogi következményei is lehetnek annak, hogy Orbán meggondolta magát, és egy elfogadott döntést utólag megvétóz. (A vétóra azért volt lehetősége a magyar kormánynak, mert a decemberi döntés érvényesítéséhez szükség volt egy technikai lépésre, az EU költségvetésének módosítására, amiről csak most szavaztak volna, de senki sem gondolta, hogy ebből még vita lehet. Főleg, hogy a módosítás a magyar befizetéseket egyáltalán nem érintette.)
A litván külügyminiszter hétfőn felvetette, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást kellene újabb fázisba léptetni a magyar kormány ellen a mostani vétó után – ennek a végén a magyar kormány szavazati jogát is el lehet venni. Ez persze most semmire sem megoldás, mert az eljárás végigvitele több mint egy évig tartana, és elég lenne a szlovák kormány kiállása, hogy ne legyen belőle semmi.
A francia és a német kormány is nagyon élesen ítélte el a magyar vétókat. Macron francia elnök hétfőn Párizsban azt mondta, az nem létezhet, hogy a decemberi csúcson megígért EU-s hitel ne érkezzen meg Ukrajnába. Vagyis előre közölte, hogy a magyar vétó nem fenntartható, vagy kikerülendő. Nagyon határozott volt a német külügyminiszter is, szerinte a magyar kormány elárulta az európai szolidaritást, „meg vagyok döbbenve a magyar állásponttól” – fogalmazott Johann Wadephul.
Néhány európai politikus, például a román külügyminiszter egy fokkal enyhébben fogalmazott, ők arra emlékeztettek, hogy volt már olyan, hogy a magyar kormány vétózott, aztán viszonylag hamar mégis belement az Ukrajnát érintő közös döntések elfogadásába. Konkrét példát ugyan nem említett, de tényleg ilyen volt például az olajszankció 2022 júniusi halogatása, vagy 2024 elején az akkor aktuális hitelkeret blokkolása. 2025 január végén az orosz szankciók ellen ígért, de végül be nem váltott vétó szintén. Volt, hogy az Orbán-kormány ilyenkor kialkudott magának valamit, de a végén mindig engedett.
Csakhogy a helyzet most néhány tekintetben más, mint a korábbi esetekben volt.
Tavaly év elején a frissen megalakult Trump-kormány még kifejezetten kérte a magyart, hogy menjen bele az akkor aktuális szankciós csomag átengedésébe. A nyugati lapok arról írtak, hogy Marco Rubio frissen kinevezett külügyminiszter felszólította erre Szijjártó Pétert telefonon, aki engedett is a kérésnek. Csakhogy az elmúlt napokban Rubio Budapesten tárgyalt, Orbán és Szijjártó két nappal utána pedig Washingtonban jártak, és nem életszerű, hogy a most bejelentett vétót ne engedélyeztették volna az USA kormányával.
A másik fontos különbség a korábbi vitákhoz képest, hogy most a magyar kormány nem a többi uniós tagállamtól kér valamit az engedékenységért cserébe, hanem Ukrajnától. Mégpedig a Barátság kőolajvezeték újraindítását. És innentől kezdve olyan patthelyzet alakult ki, amit önmagában az EU-s kormányok akkor sem tudnának megoldani, ha nagyon akarnák.
Szétlőtték, elromlott, semmi baja?
Rengeteg nyilatkozat olvasható és hallható a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban, amin keresztül idén január végéig orosz olajjal lehetett ellátni a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítóit. Egészen tömören mutatjuk be, hogy mi az, amit a politikusok állítanak erről:
2026. január 27-én leállt a vezeték, mert ukrán közlés szerint orosz dróntámadás érte. A magyar külügyminisztérium még aznap közölte, hogy maga a vezeték sértetlen maradt. Az ukrán lapok a közeli elektromos infrastruktúrában keletkezett károkról számoltak be.
Egészen a múlt hét középig annyit lehetett tudni, hogy a vezeték áramellátásával lehet gond, és az ukránok egyelőre nem tudták megszerelni. Hogy azért nem, mert túl komolyak a károk, vagy azért nem, mert a szűkös erőforrásokat a nélkülöző lakosság segítésére összpontosítják, vagy egyszerűen nem akarják megszerelni, az nem volt világos.
Politikai szintre az ügy múlt hét végén emelkedett. A Mol jelezte, hogy nincs már elég olaja a finomítókhoz, és ezért a szlovák és a magyar kormányt is kérték, hogy szabadítsanak fel a statégiai tartalékokból – Magyarországon 96 napnyi tartalék áll rendelkezésre. Mindkét kormány engedett a kérésnek.
Ezzel párhuzamosan mindkét kormány bejelentette, hogy biztos tudomásuk van arról, hogy a Barátság vezetéknek nincs baja, alkalmas lenne az olaj szállítására. Fico szlovák miniszterelnök a saját titkosszolgálata jelentésére alapozta ezt. A magyar kormány egészen hétfőig nem árulta el, hogy honnan tudja, hogy a vezeték épségben van. Végül hétfőn Szijjártó Péter azt mondta, hogy az ukrán állami vezetékes vállalat munkatársai egy levélben írták meg a Mol-nak, hogy a vezetéknek nincs baja. Hogy pontosan kik és milyen levélben, arra a magyar külügyminiszter nem tért ki, „nem akarom nehéz helyzetbe hozni őket” – indokolta óvatosságát.
Zavarbaejtő dialektika
Szijjártó állítása szerint Zelenszkij elnök személyesen tiltotta meg a vezeték újraindítását, hogy ezzel áremelkedést okozzon Magyarországon, és az ennek nyomán keletkező elégedetlenség választási győzelemre segítse a Tisza pártot. Ugyanakkor elképesztő túlzásokba esett arról, hogy mekkora áremelkedést okozna, ha nem indulna újra a Barátság.
Ezer forintos benzinárról beszélt a mostani 560 forint körüli helyett, ami 440 forintos áremelkedést jelentene literenként, miközben
a szakértői konszenzus szerint nagyjából 5 százalékos áremelkedés lehet reális a kutaknál, ha nem jönne többé orosz olaj.
Vagyis az emelkedés nem feltétlenül érné el a 30 forintot. A gáz, távhő és áram árát, vagyis a rezsiét az üzemanyag árának emelkedése nem befolyásolná a valóságban, erről korábban részletesen itt írtunk utoljára.
Szijjártó érvelését tovább gyengíti, hogy azt állította most hétfőn is, hogy az ukrán terv nem sikerülhet, mert a magyar kormány elintézte, hogy ne dráguljon a benzin és a rezsi. Ha ez ilyen gyorsan megoldható orosz olaj nélkül is, akkor felmerül a kérdés, hogy tényleg ilyen vékony cérnaszálba kapaszkodott-e az ukrán kormány, amikor Orbán Viktor megdöntésére készített mestertervet. És ha ez a szál ilyen vékony, akkor miért kell bosszúból a teljes EU-s geopolitikai stratégiát keresztülhúzni?
Ugyanakkor azt Szijjártó elképesztő túlzásai ellenére sem zárhatjuk ki, hogy az ukrán fél valóban nem siet megjavítani a vezetéket, illetve annak elektromos ellátását, mert nem érdeke, hogy két EU-s tagállam tovább üzleteljen Oroszországgal.
A helyzet tisztázása érdekében az Európai Bizottság megkérdezte az ukrán kormányt erről. Ukrajna brüsszeli követsége hétfőn levélben válaszolt: eszerint ők készek lennének a javítást azonnal megkezdeni, ha biztosak lehetnek abban, hogy a szerelők testi épségét újabb orosz támadás nem veszélyezteti. Az ukrán külügyminiszter szerint ezért a magyaroknak az oroszokhoz kellene fordulniuk a megoldásért.
Szijjártó Péter viszont a hétfői tanácsülés egy másik jelenetét idézte fel, amikor a luxemburgi külügyminiszter megkérdezte az ukránt, hogy magyar és szlovák szakemberek megnézhetik-e a vezetéket, mire Szijjártó szerint Andrij Szibiha csak hímezett-hámozott, és azt mondta, hogy utánanéz majd, lehetséges-e. A magyar külügyminiszter szerint ezzel lebukott, mert ebből az következik, hogy a vezetéknek nincs baja.
Ám lehetséges, hogy a vita a Barátság vezeték ukrajnai állapotáról teljesen értelmetlen mostanra. Az ukrán elhárítás ugyanis időközben bejelentette, hogy
hétfőre virradóra drónokkal megrongálták az orosz vezetékrendszer egy tatárföldi állomását, 1200 kilométerre az ukrán határtól.
Nem világos, hogy mekkora a kár, de az ottani állomás a Barátság működtetéséhez is szükséges, így ha ott tényleg megsérült az infrastruktúra, akkor a Barátság ellátása immár nemcsak az ukrán villanyszerelőkön múlik.
Kiterjedt balhé
Az egyre durvuló nemzetközi vitában a horvát kormány is erősen érintett, mert a magyar kormány álláspontja szerint át kellene engedniük a területükön a tengeri szállítással rendelt orosz olajat az Adria vezetéken. Az erről szóló vitát korábban már részletesen bemutattuk, új fejlemény azóta nincs: a horvátok továbbra is brüsszeli és washingtoni jóváhagyásra várnak az orosz olaj átengedéséhez, amire viszont a magyar kormány szerint nincs szükség, nem is kell, és nem is lehet ilyen engedélyt szerezni.
Mindenesetre
a Mol nem orosz olajat már rendelt Horvátországba, az első tanker március elején köt ki, és hamarosan egy második is követi,
március közepére az olaj felér Százhalombattára. Ezért mondhatta azt Szijjártó Péter, hogy a magyar ellátás nincs veszélyben.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyar és a szlovák kormány leállította a dízelexportot Ukrajna felé. Amit egyébként orosz olajból finomított a Mol, és így ment ki Ukrajnába, jórészt egy Tiszaújvárosból induló vezetéken keresztül.
Ukrán lapértesülések szerint a két ország tavaly ősz óta az ukrán dízelimport 20 százalékát biztosította összesen, és információink szerint lengyel kereskedők máris bejelentkeztek ennek pótlására. A szlovák kormány a hazai ellátás veszélybe kerülésére hivatkozva a teljes dízelexportot megtiltotta, azaz Ukrajnán kívül máshova sem lehet eladni Pozsonyban előállított gázolajat. A magyar kormány viszont nem hozott ilyen határozatot. Jogilag úgy néz ki, hogy ha valóban leállt a Mol exportja Ukrajna felé, akkor ezt informális csatornán intézhette a kormány, mert a Magyar Közlönyben semmi sem jelent meg a témában. „Odaszóltak és elzárták a csapot” – vélekedett egy iparági szakember.
A magyar és a szlovák kormány is fenyegetőzött azzal, hogy az áram- és gázexportot is leállítja Ukrajna felé, de itt sokkal nehezebb a jogi helyzet. Számos magánvállalat érdekelt, amelyeknek szerződései vannak, és az EU-ban a tagállamok szankcióról csak együtt dönthetnének. Jogilag kivitelezhetetlen e két termék exportjának leállítása, és
informálisan sem megoldható olyan könnyen, mint a dízel esetében itthon történhetett. Úgyhogy lassan mindkét kormány kitáncolt már e fenyegetésekből.
A magyar azt mondta, hogy azért, mert nem akar gondot okozni Kárpátalja lakosságának; a szlovák kormány pedig egyszerűen nem váltotta be a hétfőre adott fenyegetését az áramexport leállításáról. Csak azt jelentette be, hogy az ukrán hálózat feszültségében tapasztalt ingadozáskor nem segíti ki a szomszédját, ami ugyan EU-s elvárás lenne, de ez nem az export, hanem a technikai segítségnyújtás kategóriájába esik.
Újabb és újabb csattanások
A hétfőn hivatalossá tett magyar vétók az Európai Tanácsban még tovább fokozták az ellentétet az EU és a magyar kormány között. Az Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy minél keményebb szavakkal ítéljék el Brüsszelből, Berlinből és szinte minden komoly európai nagyvárosból. Talán azért, hogy megerősítést kapjon az a történetük, hogy az idegenek összefogtak a Tiszával, és honvédő kötelesség e nemzetközi tengely ellen a Fideszre szavazni. Más közvetlen haszna a magyar kormánynak nem látszik ebből az összefeszülésből.
Ugyanakkor az európai szövetségi rendszerben ez olyan súlyos károkat okozhat, ami a Fidesz esetleges választási győzelme nyomán csak tovább nehezíti Magyarország helyzetét, hiszen újabb és újabb jogi eljárások nyomán újabb európai források elvesztését vetíti előre, amelyek nyomán a magyarországi életszínvonal további esése várható.
Nyitókép: Orbán Viktor 2025-ös madridi látogatásakor. (Fotó: Diego Radames / Anadolu via AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
